Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-25 / 292. szám

10 fiÉHPSMFmm KflZLflNt Békéscsaba, 1928 december 25 ^ — De avval nem lehet furuglát faragni! — Hát minek neked a furugla ? Ott a rádiód, furuglájj avval! — De a rádiót nem köthetem a birkák fülére! András számadó megelégedetten mosolygott. — Na, láfod, — mondta — hogy nem ér semmit a masina, mert annak nincsen lölke. Többet ér egy jó fu­rugla, mint hetven rádió! Miska megvető' nézéssel pillantott a masinára és elbiggyesztette az ajkát. — Hát biz e nem sokat ér ! — Az­zal az apja felé nyújtotta a tenyerét és esdő szemmel nézett rá. — Adja már nekem a régi bicskáját. — De nem veszted el? — Nem én! Faragok vele furuglát. Az öreg ismét a zsebébe nyúlt s elővette a régi bicskát és lassú, meg­gondolt mozdulattal nyújtotta a gye­rek felé. — No, ne itt van, oszt megbecsüld! Miska mohón kapott utána s attól kezdve nem kellett neki a rádió. Csak az anyjuk hallgatta azontúl zi­mankós napokon, mikor nem lehetett kimozdulni a házból. Mert hát az asszony szereti a sok beszédet hall­gatni, ha mindjárt rádiónak hijják is azt a beszédet. Bánatok keserűje Szétszóródtak életemnek virágos álmai, melyek vad akarások és erők méhében fogantattak. Mert rámtörtek az irigység ragálytszóró pőrölyei, s irigyelték tiszta vérem s irigyelték a hitem. S irigyeltek mindent tőlem: eszmét, asszonyt és gyermeket, mert nem lettem vad esahosa az elmúlás szellemének. Es megtéptek csahos kutyák, agyarakkal belém martak. De ha bőröm is letépik, lelkem az enyém marad. Megromlott a föld. Az élet, a vér, a só, a vágy beteg. 0, itt lenni — mert lenni kell — állat-élet, nem emberi. Szertehulltak a szeretet pókhálói. (Magába zárt minden lélek, minden ember és minden sziv külön sziv.) Gondok gyűrűjében békét álmodni, ó már nem lehet. Újra fegyverek csörögnek és Krisztus is hiába vár. Hiába hiv az örök irás. Az emberek akaratát gyilkos emberek kerítik rabszolgajárom alá. Bánatok, gondok keserűje lett a szépséges szép élet, amely csak egyszer lép reánk s mint az illat tovaszáll. Békés sóhajoknak álma lenne, ám de tép a nyomor, tép a gond és ami elmúlt, most látjuk, hogy az se szép. Orosz Iván. ^LEGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE^ ^ SAVOLDÓ, VIZELETH AJTÓ Finita la commedia .../ Minden sorokba téve immár: — Rongyok, motyó, tarisznya és a bot. Utolsó sóhaj készül messze útra : Az életfáklya végkép elfogyott. . . Fájón piheg az elfáradt kebel. A test: a Rongy, véres tusára kész; Emlékezőn a Lélek bólogat, S farkasszemet néz még a Sziv s az Esz... S tekintetük mig egy vonalba téved. Szikrát lobog és kinos szemrehányást. — De jő a „Perc", — mely mindent elfeledtet, S nyomába gyász jő, köny és... megbocsátás... ! Chován József. e§gf szarvasi f este mal­ii üwSswHi így 5 műtermében fiúból immár európai hirü festőmű­vész lett, akinek hatalmas művészete előtt leghíresebb festőink is kalapot emelnek. És a falon, fal mellett áll­nak többi pompás dolgai: a »szél­hámos,« a »Sztar,« stb. eredeti elgon­dolásban és egyéni kifejezés módjuk­kal. A legtöbbje az élet tragikus mozzanatait vetifi elénk. Csupa szin... csupa árny és boldog fény ez a mű­terem, ahol a mester most teát ké szit nékünk és közben monoton han­gon beszél hozzánk. Beszél terveiről, vágyairól, beszél nagy-nagy szeretet­tel az alföldről, megyénkről, a szép­ségas Körösről, Szarvasról, a szarvasi ligetekről, tájékról. Jelenleg több portrén dolgozik.­Előkelő személyiségek keresik fel. Egész nap dolgozik, csak este keresi meg Pestet. Elmondja, hogy eddig bejárta Né­metországot, Párist, Franciaországot. Hosszabb időt töltött Olaszországban is. Most újra Németországba készül, majd Amerikába: Newyork... Számos budapesti lapnak dolgozik. A legnagyobb napilapok és színházi újságok közlik szinte hetenkint ere­deti grafikáit, rajzait. Azonkívül né­hány olasz, francia és német lappal van összeköttetésben. Szarvas, de az egész Békésmegye roppant érdekli őt. Meleg gyermekes szeretettel beszél szülőföldjéről és nagyon szeretné Szarvas és környé­két, a csodálatos tanyavilágnak vidé­két és népét a maga sajátszerű ko­molyságában feldolgozni. önarckép. Ruzsicskay György. (Lapunk eredeti tudósítása.) A budadesti Star filmgyár egyik gyö­nyörű fekvésű hűvösvölgyi villájában van jelenleg a műterme Ruzsicskay György szarvasi származású festő­művésznek. Ruzsicskay robusztus erejű kompozicióiról legutóbb a Nem­zeti Szalonban rendezett tárlata kap­csán a fővárosi lapok a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg. Havas hegyoldalak között visz fel az utunk a villába, ahol a meleg, Ízléses műteremben Ruzsicskay mester fo­gad bennünket. Munkában találjuk. Kezében hatalmas paletta, rajta a festékek százszinü mozaikja. A mű­teremben képek, festmények, grafi­kák hatalmas tömege. Boldog örömmel állunk meg az »Osszeütközés« cimü hatalmas kom­pozíciója előtt. Örvend a szivünk, hogy az egyszerű származású szarvasi — És ehhez — higyjék el — mint ő mondja — nem is kell sok. Egy kis érdeklődés, egy kis megértés és egy alkalmas műterem. Majd egy szarvasi művésztelep kulturális mun­kájáról, eredményéről beszél. Igy csak művészemberek tudnak tervezni és álmodni Sokáig elbeszélgetünk még. Az . idegenben összehozott egvfalusiak szeretetével, barátságával. És mikor a hegyoldalak apró villáiban kigyúl­nak a villanykörték és lehúzódik a szürke este, kopogtatás zavar meg • bennünket. Egy méltóságos ur jött egy portré­megrendelést tenni. Anekdoták a régi Hradmegyéből Közli: Kéri József. Aradmegye »jószás helyi« kerüle­tében 1901-ben időközi képviselő- « választás volt. Két jelölt küzdött a mandátumért, dr. Tagányi Sándor aradi és dr. Szombathy György fő­városi ügyvéd, (ki egyébként román ember volt) mindketten 67-es prog­rammal. A választás késő éjjeli órákig hú­zódott, mert 60 község választója vonult az urnák elé. A nagy hideg miatt a választókat zárt helyiségben tartották a kortesek s gabona-pálinka sürü felszolgálásával nyugtatták meg a kedélyeket. Éjfél felé került a sor a nagyhalmágyi mócokra, akik félig elázva jöttek egyenként a szavazó helyiségbe. A választási elnök megkérdezi az egyiket, hogy kire szavaz. A móc nem felel, majd újból felteszi a kér­dést, s megmagyarázza, hogy két jelölt van. Amikor meghallja a móc Tagányi nevét, hirtelen reáfelel : — Dagányira szavazok, verje meg az Isten. ^ Az eseten legjobban Tagányi Istf ván, a jelölt atyja mulatott, aki a vá ­lasztási helyiségben tartózkodott. A rendes választáson a román származású Szombathy György lett azonban a győztes liberális prog­rammal. Szombathynak volt egy szép va* * dászebe, melyet állandóan magával ^ hordozott. Ott feküdt az eb gazdája ™ lábánál a választást követő lakomán

Next

/
Oldalképek
Tartalom