Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-21 / 289. szám

Békéscsaba, 1928 december 21 Péntek 55-ik évfol

yam, 289-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A tekintetes vármegye A tekintetes vármegye tegnap közgyűlést tartott s a negyedévi alkalomra újból felvonultak a mezei hadak. Szerencsés jó reggelt kívántak egymásnak, kikérdezték egymást egészségi állapotuk felől, mélyet hajbókoltak a megyei honorációrok előtt, aztán egymásnak kellemes ünnepeket kivánva, hazaindultak a falujukba. Több mint 200 tárggyal végeztek rövid két óra alatt és még messze járt a mutató déltől, amikor a vármegyei tisztikaron s a pár robotoló újságírón kivül kivül senki más nem képviselte a megye közönségét. Ezek után magunk is azt mondjuk, hogy ideje már, hogy megkondítsák a lélekharangot a hal. dokló vármegye fölött. Mert ami most van, az minden egyéb, csak nem a megyei közvélemény megnyilvánulása. Miért ? Mondjuk meg egyszerűen : mert nincs me>• gyei közvélemény, mint ahogy egyáltalán nincs közvélemény ebben a szerencsétlen, csonka országban. Ki törődik ma a parlamenttel, ahol a páratlan nyomorúság és a gazdasági aléltság idején házszabályokról, meg a sajtó gúzsbakötéséről tárgyalnak ? Ki törődik a törvényhatósággal, amikor az v autonómia alól már ugy húzzák ki lassan, de biztosan az alapot, hogy nemsokára már csak mint anakronisztikus emlék fog lebegni a tekintetes vármegye ? Amikor 15 évvel ezelőtt választott Matuzsálemek élvezik a törvényhatósági tagságot, akiknek mandátuma felett nyomtalanul futott át a világháború, forradalom és az utolsó, keserves 10 esztendő? Így történik meg azután, hogy egy nagyarányú és fontos költségvetést minden hozzászólás nélkül eresztenek útjára általános részvétlenség mellett s az egész halotti gyülekezetbe legfeljebb ha személyi ügyek szomorú pikantériái doppingolnak egy kis életet. Valahogy eszünkbe jut az alispán félremagyarázott kijelentése: A vármegye én vagyok. Keservesen igaz ez: Bizony ma már a tekintetes vármegye nem más, mint a vármegye minden gondját, baját, felelősségét, alkotmányjogi súlyát vállain viselő alispánunk. Mert a t. törvényhatósági bizottság«negyedévenkint ide-oda utazgató tagjai legfeljebb csak a vasút forgalmi . statisztikáját gyarapítják. Az ellenzék szembeszáll házszabályokkal uj „Árialmára van az országnak az oly cselekedet, mely az ellenzéket provokálja" Budapest, december 20. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) Ma nyílt meg a Ház uj ülésszaka és mindjárt az első napon az uj házszabályok, illetőleg annak önkényes magyarázása az elnökség részéről oly izgalmakat váltott ki, amelyek a képviselőket előreláthatóan hetekig fogják foglalkoztatni. Az ellenzék részéről ugyanis a napirendi indítvány során elleninditványt akartak tenni, a Ház elnöke azonban — az uj házszabályokra való hivatkozással — ezt megtagadta és a jelentkező képviselőtől megvonta a szót, majd egészen egyszerűen, amikor egy képviselő alig egy-két szót mondott nem szorosan a tárgyhoz, figyelmeztette, majd újbóli figyelmeztetés utón megvonta tőle a szót. Az elnökség eme eljárása ellenzéki körökben rendkívüli felháborodást keltett és az ellenzék most azon tanácskozik, milyen rendszabályokat léptessen életbe az elnökséggel szemben. Zsitvay Tibor ugyan kijelentette, hogy távolról sem állott szándékában az ellenzék szólásszabadságát bármilyen vonatkozásban is korlátozni, szükségesnek tartotta azonban az uj házszabályok rigorózus betartását, tekintve, hogy az ilyen excesszus könnyen megboszszulja magát különösen most, amikor a képviselők az uj házszabályokkal alig vannak tisztában. Ezzel szemben a demokraták és a szocialisták erősen el vannak készülve arra, hogy nap-nap után, ha szükség lesz rá, incidenseket is provokálnak, hogy rámutassanak az uj házszabályok tarhatatlanságára. Errevonatkozóan Pakots József, a demokratapárt tagja a következőket mondotta : — Ma jelentkeztem, hogy az elnök napirendi indítványánál felszólaljak és az elnök teljesen önkényesen és a házszabályoknak meg nem felelő módon nem engedélyezte, hogy indítványomat megindokoljam, amaz alaki kifogásra hivatkozva, hogy indítványomat nem nyújtottam be írásban, sőt amikor ezt megtettem, az elnökség továbbra is arra az álláspontra hivatkozott, hogy nem szólalhatok fel. A házszabályokkal lehet és kell is korlátozni a Ház tanácskozási rendjét, azonban legkevésbbé sem lehet teher egy képviselőre, hogy ne lehessen módjában véleményét kifejezésre juttatni. Nem lehet és a világ egyetlen parlamentjében sem fordult elő, hogy a házszabályok szószerinti magyarázatához az elnökség ragaszkodnék. Az ellenzéknek módot kell találni arra, hogy ez ellen a rendszer ellen a törvényes eszközökkel felvegye a harcot és a kormányhatalomnak be kell látnia, hogy minden olyan cselekedet, amely az ellenzék ellenállását provokálja, ártalmára van az országnak. Egyébként értesülésünk szerint a szocialisták nagy ellentüntetésre készülnek és deklarációt óhajtanak felolvasni a Ház újév utáni első ülésén, amelyben megbélyegzik a reakciós házszabályreviziót. Csendes és egyhangú volt a vármegyei törvényhatóság decemberi közgyűlése Egyeiien tárgy sem idézett elő vitát — Borzalmas állapotok egy Gyoma melletti határszélen — Nem emelik az útadót — Karácsonyi jutalmat kap a vármegyeházi irodai segédszemélyzet holdat az OFB házhelyeknek osztotta ki, mire az Almássy-örökösök a területről lemondtak a törvényhatóság javára. A miniszter a vármegyének juttatott alapítványt most az időközben államivá lett kórház javára akarná elvenni. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a vármegye felirattal fordul a miniszterhez, hogy miután vármegyei kórház már nincs, sem alapítványi földterület és mert az örökösök arról ugyís lemondtak, a megyei tisztviselők javára, a miniszter a rendelkezése végrehajtását mellőzze. Hoffmann Károly dr. főügyész magyarázó szavai után Daimel Sándor dr. alispán leszögezte, hogy annakidején az állam képviselői a kórház átadásakor az alapítványt nem is kérték, sőt arról a kórház igazgatósága írásban le is mondott. A közgyűlés végül az állandó választmány javaslatát fogadta el. Nem emelik az útadót Márky Barna dr. főjegyző mutatta be ezután az 1929. évre szóló közúti költségvetést. Ebben lényegesebb változások nincsenek, a kirovandó költségek mérvét a tavalyiak módjára állapították meg. A költségek felerészét megváltás utján fogják beszerezni, a következő díjszabás mellett: egy kézi napszám ára 2 P, egy igás napszám ára 7 P. Az útadó 129-ben (A Közlöny eredeti tudósítása) Békésvármegye törvényhatóságának utolsó évnegyedes közgyűlését a csendes egyhangúság jellemezte. Noha elég sok megyebizottsági tag sereglett össze a vármegye minden részéből, a közgyűlés teljesen nélkülözte az érdekességet és az elevenséget és a képviselőket alig egy-két ügy tudta csak kiemelni egyhangúságukból, hogy némi, szelid és szolid vitát rögtönözzenek. Az alispán jelentése A megyegyülést pontban 9 órakor nyitotta meg az elnöklő Kovacsics Dezső dr. főispán. Az alispáni jelentést a közgyűlés vita nélkül vette tudomásul. Ugyancsak hozzászólás nélkül fogadták el a számonkérőszék jelentését a vármegyei tisztikar tevékenységéről. Ezután a vármegyei közigazgatási bizottságba a folyó év végén kilépő öt tag helyébe ejtették meg a választást. Haviár Gyula választási elnök vezetésével megalakult a szavazatszedő küldöttség, amely a beérkezett szavazatokból pár perc múlva kihirdette az eredményt. E szerint az öt helyre újból a kilépő tagokat Korossy Lászlót, Schriffert Ferenc dr.-t, Harsányi Pált, Wenckheim Dénes grófot és Kardos József dr.-t választották meg. A különféle vármegyei köriratokat tudomásul vették és hasonló szellemű pártoló felirattal támogatni határozták el. A gyulai kórházi alapítvány Hosszabb eszmecsere keletkezett a népjóléti miniszter leirata körül, amelyet a volt vármegyei kórház alapítványa ügyében intézett a vármegyéhez. Még 1899-ben Almássy gróf hét kat. hold földből álló alapítványt tett a vármegye javára, a kórházi betegek ellátásának javítására. Ezt a hét