Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-18 / 286. szám

Békéscsaba, 1928 december 18. Kedd 55-ik évfolyam, 286-ik szám BEKESMEGY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A kormány nem szándékozik a titkosválasztójoggal foglalkozni A házszabályok szigorítása nem hozható a titkosválasztójoggal kapcsolatba Budapest, december 17. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A kormánypárton, amely a nyilt választói jognak és a kormány választási rendszerének köszönheti uralmát, nagy feltűnést keltett Szabó Sándor egységespárti képviselőnek, a kisgazdák alelnökének a házszabályrevizió általános vitájában mondott beszéde. Szabó ugyanis a házszabályrevizióval kapcsolatban foglalkozott a titkos választójoggal, amiből többen azt a következtetést vonták le, hogy a kormánynak szándékában van a titkos választójog életbeléptetése. Több kormánypárti képviselő illetékes helyen érdeklődött ez ügyben, azonban azt a felvilágosítást kapták, hogy a kormánynak eszeágában sincs ezzel a gondolattal foglalkozni. Munkatársunk beszélgetést folytatott Szabó Sándorral, aki többek között a következőket mondotta: — A házszabályrevizió vitájában több szónok foglalkozott a titkos választójog ügyével és azt hangoztatták, hogy a házszabályok a titkos választójoggal nem hozhatók junktimba. Ezzel ellentétben tudvalevő, hogy a törvényhozói testület összetétele és munkálkodása között szoros összefüggés van és a házszabályrevizió kérdésével foglalkozva, nem lehet szó nélkül elmenni a titkos választójog problémája mellett. Ezért javasoltam, hogy a házszabályokat ugy kell megalkotni, hogy a titkos választójog bevezetése során előálló változások semmiféle szigorításokat ne okozzanak a parlamentben, mert ennek a közélet látná a kárát. Arra a kérdésre, hogy a házszabályok szigorítása a titkos választójog bevezetésével hozható-e kapcsolatba, Szabó Sándor igy válaszolt: — Azt nem, tudom. Ez a kormány dolga. En a magam részéről kívánatosnak tartom, hogy jöjjön a titkosság, de az időpont megválasztását teljesen a kormányra bizom. Különben az egész kérdést nem tartom ma aktuálisnak, tévednek tehát azok, akik beszédemből ilyen következtetéseket vontak le. Adóbehajtás A képviselőtestület mai ülésén az egyik képviselőtestületi tag szóvátette, hogy az adóhátralékokat kérlelhetetlen szigorral hajtják be. Kíméletet kért a polgármestertől, aki természetesen illetéktelennek jelentette ki magát a panasz elintézésében és rámutatott arra az ellentétre, amely a pénzügyminiszter konciliáns kijelentései és a pénzügyi hatóság eljárása között fennáll, amely a közigazgatási bizottság utján anyagilag felelőssé tette a városi adóhivatal vezetőjét az adók pontos behajtásáért. Ezek után el lehetünk készülve arra, amire Fábián Béla hozott fel hajmeresztő példákat, hogy a kereskedő kasszájából a napi bevételét, a szegény embertől a kis ingóságát, sőt feje alól a párnát viszik el adóba. Most pedig volna egy komoly szavunk a kincstár fejéhez és ambiciózus tisztikarához. Ha a pénzügyminiszter ur ugy gondolja, hogy a hátralékok behajtásánál szükség van a legvégső eszközökre is, akkor ezzel a felfogásával álljon ki érte nyíltan az ország szine elé s vállalja a politikai felelősséget. Akkor a pénzügyminiszter ur ne hirdesse azt, hogy "ha már súlyos az adóteher, de legalább fájdalommentesen akarja előteremteni. Ha pedig valóban ez a pénzügyminiszter ur álláspontja, akkor figyeljen a panaszokra és utasítsa közegeit, hogy az adóbehajtások terén — a súlyos viszonyokra való tekintettel — igenis gyakoroljanak kíméletet és megértést. Ne akarjon itt a pénzügyminiszter az ország szine előtt kijelentéseivel népszerűséget, minden finánc pedig bevételi statisztikájával a miniszter ur előtt érdemeket szerezni. Ebben a rettenetesen komoly ügyben ez igazán nem méltó, de nem is célravezető eljárás. Az adóbevételi kimutatások, de a pénzügyminiszter havi jelentései sem mutatnak arra, hogy itt most már a legvégső eszközökhöz kellene nyúlni. Aki csak notórius rosszfizető, vagy van miből fizetnie, azt fogják meg, de egzisztenciákat nem lehet minősítési, sem jutalmazási fájdalmak érdekében tönkretenni. Egyszer már tisztán akarunk látni ebben a rejtélyben : ki itt a rossz, a végrehajtó, vagy a gazdája ? A kormány a szociális törvényalkotások egész sorozatát igéri Kedden kormányzói kézirattal megnyitják a Ház uj ülésszakát, de nyomban el is napolják Budapest, dec. 17. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Bethlen István miniszterelnök, aki ma vette át hivatala vezetését, több mint két óra hosszáig tanácskozott Vass József népjóléti miniszterrel, az aktuális politikai kérdésekről és azokról a javaslatokról, amelyeket Vass az uj parlamenti kampányban óhajt a parlament elé terjeszteni. Munkatársunk érdeklődésére a népjóléti miniszter a következőket mondotta : — Megtárgyaltam a miniszter úrral azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a legrövidebb időn belül a Ház elé fogok terjeszteni. Ezek között van elsősorban a bányamunkások öregség és rokkantság esetére szóló biztosításának törvényjavaslata, amelyet a bányász-nyugdijintézmények javaslatával együtt februárban vagy május elején fog tárgyalni a Ház. A javaslat az általános törvény elveivel van összefüggésben és kijelenthetem, hogy a biztosítás itt is kötelező lesz. Az utóbbi törvényjavaslattal az a célom, hogy szociális védelmet nyújtsak azoknak a nyugdijasoknak, akiknek ügyét eddig a bányatárspénztárról szóló rendelet szabályozta. Ugyancsak a tegnapi napon rendeletet bocsátottam ki, amely a biztosítási törvény szellemének megfelelően a pénzintézetek és a gyáripari vállalatok nyugdíjintézményének ui szervezetét szabályozza. Egyébként pedig a minisztériumokban nagy munka folyik a szociális törvényjavaslatok elkészítése körül és azt hiszem, hogy a tavasz folyamán oly szociális javaslatokkal fogok jönni a Ház elé, amelyek évtizedek mulasztásait lesznek hivatva pótolni. A miniszter kijelentése szerint a parlament holnapi ülésén Rubinek István, a kisebbségi vélemény előadója, fog a zárszó jogán felszólalni. Majd megkezdik a házszabályreviziós javaslat vitáját, amelyet előreláthatóan holnap be is fejeznek. Ebben az esetben még holnap kormányzói kézirattal megnyitják az uj ülésszakot, megválasztják a Ház tisztviselőit és ugyancsak ezen a napon a Ház megkezdi karácsonyi szünetét is, amely január 15. napjáig fog tartani. Méltóságos egyszerűséggel ünnepelte a város 10 éves jubileumát Korniss Géza dr. beszédét jegyzőkönyvben örökitik meg és kinyomatják (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. Békéscsaba város 10-ik decemberi közgyűlését, mely ezúttal jubileumi közgyűlés is lévén, azon a városatyák kivételesen nagy számban jelentek meg. A polgármester rövid megnyitója után, melyben utalt a város 10 éves jubileumára, átadta a szót Korniss Géza dr. tanácsnoknak, a jubileum ünnepi szónokának. Korniss Géza dr. formás és a szónoki beszéd minden értékében bővelkedő ünnepi beszédében utalt azokra a nehézségekre, melyekkel a várossá alakulás első éveiben meg kellett küzdeni. A 10 esztendő legnagyobb eredményét abban látja, hogy a nagy alföldi faluból az ország egyik legszámottevőbb városává lehetett fejleszteni Békéscsabát. Igaz, hogy nagy része van ebben a trianoni békeszerződésnek is, mert az elszakított nagykulturáju városok szerepét kellett átvennie Békéscsabának, mely hiven teljesítette e kötelességet és ernyedetlen szorgalommal dolgozik, hogy az országból megmaradt egyharmadrész a ráháruló feladatokat megoldhassa az elszakított kétharmadrész helyett is. A város haladása köszönhető a programszerző polgármesternek (éljenzés), az őt támogató tisztikarnak és a megértő képviselőtestületnek. Az elmúlt 10 esztendő a várost gyökeresen megváltoztatta külső ké-