Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-16 / 285. szám

Békéscsaba, 1928 december 16. Vasárnap 55-ik évfolyam, 285-ik szám 9 9 POL9TIKAI KAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : FiEippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Ellenzéki oldalról titkos kezek müvének tartják a bécsi gépfegyverüket A magyar kormánynak kötelessége^ hogy kikutassa a titkos kezeket a következőket jelentette ki: — A magyar kormánynak sürgősen ki kell vizsgálnia az ügyet és meg kell állapítania, hogy a szálak hova vezetnek. Nekem ugyanis a benyomásom az, hogy itt misztifikáció történt, mert ezek az esetek mindig olyankor kerülnek napvilágra, amikor a Népszövetség ülésezik és Magyarországot fontos érdekek fűzik ahhoz, hogy Budapest, december 15. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A tegnapi napon hivatalos bejelentés kapcsán hire terjedt, hogy Ausztriában ujabb gépfegyverszállitmányt foglaltak le, amely Magyarország felé volt irányítva. A hir foglalkoztatta a politikai köröket is és munkatársunk érdeklődött a baloldal egyik vezető tagjánál, aki az esettel kapcsolatban a Népszövetség előtt a bizalmat növelje. Aligha tévedek, amikor annak a gyanúmnak adok kifejezést, hogy agent provocateur kezek dolgoztak és a magyar kormánynak mindent el kell követnie, hogy a világ közvéleménye előtt erre rámutasson és megtalálja azt a titkos kezet, amely mindannyiszor működni kezd, valahányszor a külföld ligyelme felénk fordul. IzgaSmas ülése volt a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának A Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és teljes ülése egyhangúlag kimondta, hogy az ország iparossága által kívánt országos központi szerv megalakítását szükségesnek tartja (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara pénteken tartotta teljes ülését Szegeden, amelyen a békéscsabai kerületi tagok: Fekete Sándor, Kovács Mihály, Könyves T. Kálmán és Róna Gusztáv teljes számban részt vettek. A gyűlés hargulatán már előre bizonyos izgatottság uralkodott, amit az keltett, hogy a kamara elnöksége megelőzni akarva a kereskedelmiügyi miniszter által kilátásba helyezett ipartestületek megszavaztatását, a kamara érdekében döntést akart kierőszakolni. Az ülésről tudósításunk a következő : Az elnök megnyitója utón a kamara fogalmazója az elnöki jelentéseket terjesztette elő, amit a teljes ülés felolvasatlanul elfogadott, ugyancsak gyorsan siklottak át a főtitkári jelentésen és a Magyar Hétről szóló jelentésen is, amely az „Országos Kézműves Testület ügye" cimmel szerepelt a tárgysorozatban. Az ügyet a főtitkár terjesztette elő, ki minden érvet felhasználva fejtegette, hogy a közös kamarák minden szükségest megtesznek az iparosság érdekében s igy más központi szervre nincs szükség, mert az az iparosság ujabb megterhelésével járna. De ha mégis létre akarják hozni, azt tegyék a közös kamarákkal együtt s határozati javaslatot akar benyújtani arra nézve, hogy a felállítandó szerv neve Kézműves Testület, esetleg Ipartestületek Országos Központja, vagy bármi más, de semmi esetre sem Kézműves Kamara legyen. A tárgyhoz elsőnek Kovács Mihály, a békéscsabai ipartestület elnöke szólott, ki óvást emelt először az ellen a szokatlan hangú átirat ellen, melyet a kamara a békésmegyei ipartestületek körzeti gyűlésének táviratára küldött. Az átiratot felolvasta s annak tartalmát a kamara ipari osztálya méltó felháborodással utasította vissza, elégtételt szolgáltatva vele Kovács Mihálynak, ki ezek után nyíltan kimondta, hogy az iparosság a közös kamarák kettéválasztására törekszik. A cél a teljes jogú Kézműves Kamara felállítása; mivel pedig a miniszter úgyis megakarja szavaztatni az iparosságot az ügynek idehozatala felesleges volt s az egész gyűlés helyeslése közben a napirendről való levételét javasolta. Utána Papp József, a makói ipartestület elnöke hasonló értelemben szólalt fel. Ezután Pfaff Ferenc Gyuláról beszélt hosszasabban a Kézműves Kamara mellett s javasolta, hogy az elnök vegye le a tárgyat a napirendről, ha ezt nem tenné meg, ugy a javaslatban mondassa Hétfőn ünnepli a közgyűlés a várossá alakulás 10. évfordulóját Korniss Géza dr. mondja az ünnepi beszédet s az évforduló emlékét jegyzőkönyvben örökitik meg ki, hogy a központi szerv felállítását szükségesnek tartja, annak cime meghatározását az ipartestületekre bizza. Kérte az elnököt, hogy tegye fel a kérdéseket szavazásra, ellenesetben az ipari tagok a gyűlést elhagyva, kivonulnak a teremből. Könyves T. Kálmán Békéscsabáról adatokkal bizonyította, miért szükséges a központi szerv s miért nem viselhet az most már Kézműves Testület, vagy más nevet s szintén kérte az elnököt Pfaff javaslatának előterjesztésére. Beszéde közben összeszólalkozása is volt az elnökkel, ki minduntalan beleszólt beszédébe. Beszéltek még többen is a javaslat mellett s egy szegedi beltag ellene is, mig végül két és fél órás izgalmas vita után elnök kimondta, hogy ő a kamarájának konkurrenciát nem fog csinálni s egyedül a kamarai javaslatra teszi fel a kérdést. A javaslat pedig igy szól : Mondja ki a teljes ülés, hogy az országos iparos központi szerv felállítását szükségesnek tartja, azonban a mai kamarákat sem összetételében, sem cimében megbolygatni nem engedi. Erre a kamara iparos tagjai az ülést elhagyták s a kérdés felett egy-két kivétellel csak kereskedők szavaztak. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik a város decemberi közgyűlése, mely egyúttal Békéscsaba városának 10. decemberi rendes közgyűlése. A várossá történt átalakulás 10. évfordulóját aképviselőtestület megünnepli s annak emlékét jegyzőkönyvében mepörökiti. Az évforduló alkalmából Korniss Géza dr. kulturtanácsnok mond ünnepi beszédet, melyben ismerteti az átalakulás előzményeit, az első idők sok nehézségét s az elmúlt 10 esztendő mozgalmait, melyeknek végeredményben köszönhetjük városunk hatalmas nekilendülését. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel több fontos ügy is. Ilyen például az ínségesek segélyezésére megszavazandó 5000 pengő segély, a vendéglősök létszámának szaporítása és a felsőkereskedelmi iskola épületének ügye, melyekről lapunk más helyén emlékezünk meg. Ezeken kívül nagyobb érdeklődésre számithat a sopronyi tanyák között nyitandó dülő ut, mely a városnak sok fejtörést okozott már, miután a kevésbbé érdekelt gazdák semmiképpen sem hajlandók a keskeny földsávot átengedni, miért is a tanács kénytelen javasolni a megoldhatatlannak látszó ügynek a napirendről való levételét. Igen élénk érdeklődésre tarthat számot a Népegylet kérése telke árának elengedése iránt. Tekintettel arra, hogy a Népegylet a telket igen méltányos áron kapta, a tanács nem javasolja a vételár elengedését, sőt azt javasolja, hogy mondja ki a képviselőtestület, amennyiben a Népegylet ebben az évben a vételárát ki nem fizetné, ugy vele szemben a város érvényesíteni fogja szerződésben biztosított jogait. Az erzsébethelyi járda ügye tovább bonyolódik, amennyiben néhány erzsébethelyi városatya mint már megírtuk, kérvényt nyújtott be, melyben a járdát nem egész hosszában, hanemcsak bizonyos szakaszaiban kérik 3 méter .szélességben betonozni. A város tanácsának javaslata az, hogy sehol se legyen háromméteres, hanem csak 2'60 s a fennmaradó 40 centiméterekkel növeltessék inkább a járda hossza. Nagy érdeklődéssel várják a korcsmárosok istentudja hányadik kérvényük elintézését is a záróra ügyében. Valóban itt az ideje, hogy a képviselőtestület egyszer már ezt a kérdést kielégítő módon rendezze. Vagy a vendéglők záróráját rövidítse meg 2 órával, vagy ugyanannyival toldja meg a korcsmákét. A békében is 2 óra különbség voÜ a két záróra között, állítsák vissza azokat az állapotokat. Igaz, hogy a mai viszonyok között azzal a vendéglősökön nem esik sérelem, de a korcsmákon sem segít valami nagyon. Éppen azért annál könynyebben megszavazható. A közgyűlés póttárgysorozata a következő: 1. A kereskedő és iparostanonciskolai felügyelő bizottságok újjáalakítása. 2. Községi felső kereskedelmi fiúiskola elhelyezésére szolgáló székház építése ügyében előterjesztés. 3. Tűzoltási célokra szolgáló kisebb gépjármű beszerzése iránt javaslat. 4. Az Országos Stefánia Szövetség internátusában egy ágy alapítvány létesítése. 5. A felső kereskedelmi fiúiskola kerületi gyorsíró versenyének támogatása. 6. Korcsmák zárórájának megállapítása ügyében kérelem. 7. Kereki kenderföldeknél a Gyárutca folytatólagos szabályozása iránt kérelem. A közgyűlés teljes tárgysorozatát szombaton délután tárgyalta le az állandó választmány s a tanácsi javaslatokat változatlanul hagyta. Zürichben a magyar 90.53.00-el jegyezték. pengőt