Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-11 / 231. szám

iékésesaba, 1828 október 11 Csütörtök 55-Ik évfolyam, 231-ik siái^ POLITIKAI IAPILAP Eioüseíési dij«k : KeiybM fa vidék:* poitáa ktldv*: umd| vtl 0 p«ag6, egy bóaspta 2 pcagő. Példinyookéct 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. GyöngySsi János Felelős szerkesztő: f íl'ppínyl Sámuel Vultfouiim: 7 Sc*ikuitő*ég éa kiadóhivatal: Bákfaoasbis II. kotfilat Pmnci JóiM.'-téi 10. aiám alatl, Hiidatéa dljuabás zitrlci. A Magyarhoni Egyetemes Evang Egyháíi Gyámmtezet 1928. éli rendes közgyűlése CA Közlöny eredeti tudósítása.) Folyó évi okiéber hó 20-ón este 6 órakor, Békéscsabán tartja meg a Magyarhoni Egyeteir.es Evangélikus Gyóminlézet a nagytemplomban 1928. évi közgyűlését. A köz gyűlést megelőzi gyermek- és if juségi istentisztelet, utána pedig vasárnap ünnepi istentiszteletek és vellásos estély következnek. A közgyűlés programja: A közgyűlést megelőző napon, 1828. okt. 19-én, délután 5 órakor a központi bizottsőg ülésezik Bu depesten, a Deák-téren, sz evang. egyház kis tanácstermében. A közgyűlés napján, szombaton délután 3 órakor Meskó Károly galgagutei lelkész gyermekistentisz leletet tart a békéscsabai nagy templomban. Utána vitéz dr. Ken deh Kiichknopf Gusztáv lelkésze középfokú iskolák ifjúságának tart Ugyanott istentiszteletet A fél 6 órakor ugysncsak a nagytemplomban liturgikus istentisztelettel kezdődő közgyűlés tárgysorozata a következő lesz: 1. Íme. 2. Világi elnök megnyitja az ülést. 3. Jelentés az e. elnökre leadott szavazatok eredményéről a ezzel kapcsolatos teendők. 4. Egyházi elnök előterjeszti évi jelentését. 5. Az ügyész jelentése a hozzá érkezett ügyekről. 6. A Bognár-alapítványt kezelő bizottság jelentése. 7. Az egyházkerületi gyámintézeti elnökök jelentést tesznek évi munkásságukról. 8. A pénztéuos beszámol a gyámintézet évi bevételéről és kiadásairól s javaslatot tesz e segélyek kiosztására nézve. 9. A számvizsgáló.bizottság beterjeszti jelentését. 10. Kérvények, indítványok. 11. A jövő évi közgyűlés helyének kitűzése. 12. Ima. Vasárnap délelőtt 9 órakor Peu lik János, a magyarországi evang. lelkészi egyesület elnöke tót, 11 órakor pedig Kepy Béla dunántuli ev. püspök megyar istentiszteletet tart a nagytemplomban. Vasárnap délután 4 órakor vallásos est lesz az ipartestület dísztermében, Ennek az estének programja a következő : 1. Hiszekegy, énekli az iparos daláida. 2. Reményik S.: Óriás, szavalja Kirner Gusztáv békéscsabai valtéslanár. 3. Énekel az egyházi vegyeskar Linder L. lelkész vezetésével. 4. Uhrin Klára énekel. Dr. Traeger Ernő miniszteri tanécsos, velegei egyházközségi felügyelő előedása a beimisszió köréből. 6. Veres Imréné úrasszony szaval. 7. Közének .* Erős vár a mi Istenünk. Zflrichben a magyar pengőt 90.65 al jegyezték. r\egKezdtéK a mezőgazdasági munkások összeírását flz összeírás célja az öregség, rokkantság, özvegység es árvaság esetére szóló biztosítás Budapest, okt. 10. Az egész országban megkezdték a mezőgazdasági munkások az öregség, rokkentság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás megvalósítása céljából a statisztikai összeírásokat. Az összeírások több, mint kétmillió emberre terjednek ki és méreteiben részleges népszámláláshoz hasonlítanak. A kormány az adatgyűjtés végrehajtására a városokat és községeket kötelezte és az erre a célra kijelölt emberek már október 1 én megkezdették házról házra járva a 10 kat. holdnál kisebb földbirtokosok, földbérlők, földhaszonélve zők a mezőgazdasági és egyéb köztermelési évi béres cselédek, n.unkások, mezőgazdasági ipari munkások és napszámosok, valamint a 15 évnél idősebb segítő családtagok összeírását. A kormány ezzel hatalmas lépéssel közeledik ragyszebésu szociális progremjérak megvalósítása felé. Friedrich István Bud János béKéscsabai beszámolójáról Sem programot, sem koncepciót nem talál a beszédben Bud János békétcsabai beszédei érthetően nagy visszhangot keltettek az egész ország sajtó" jában. Egyik késői, de érdekes reflexió az uj közgeadaségi miniszter békéscsabai megnyilatkozására Friedrich Istvánnak a Pesti Napló tegnapi számában megjelent cikke, amely nem annyira tárgyi tartalmánál, mint szubjektív hangjánál és Friedrich egyéni stílusánál fogva kapja meg az olvasót. De kénytelenek vagyunk elfogadni Friedrich cikkének alaptételét igazságul, hogy a gazdaségi miniszter beszéde igenis csalódást keltett, meit nem programot adott, hanem lényegében súlyos kritikáját tartalmazta annak a gazdasági politikának, amelyért pedig ő a felelős. A Pesti Napló vezércikkének érdekesebb részletei a következők) Bud János a kereskedelemről is szólott. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem terén a szabadság hive, hogy a magángazdaság alkalmasabb az árucsere lebonyolítására, mint az állam, hogy külkereskedelmünket a helyes vágányokra kell terelni, hogy kereskedelmünk útjából minden akadályt el kell távolítani és végül, hogy a magyar kereskedelem hivatása magaslatán áll. Ezt a beszédét a főminiszter a magyar kereskedőkhöz intézett kérelemmel fejezte be. Arra kérte őket, értsék meg, hegy Csonkamagyarország kereskedelmének konkurálni kell a világkereskedelemmel. Hát én remélem, hogy a derék csabai kereskedők, akik ugyan még titkos választójogra nem érettek, a főminiszter ur eme kérelmét méltányolni fogják, meg fogják szívlelni, de én Diogenes lámpásával sem tudok ebben a kommerciális izü beszédben sem pYogramot, sem kereskedelempoli tikai koncepciót felfedezni. Hiszen mindezt mi, ellenzéki kávéházi konrádok már évek óta beszéljük, írjuk, sürgetjük. A bajok közismertek. Tisztában vannak velük azok , a névtelen adófizetők, ekiknek a főminiszter ur szobrot ígért és akiknek húsából és véréből megcsinálta az állameparátus feleslegekben dúskáló dó konszolidációját, de most nem ezeknek a bajoknak újbóli elgramofonozását várjuk, hanem azt a receptet sürgetjük, amellyel azok orvosolhatók. De hol maradt ez a recept? Inkén maradt, vagy a főminiszter ur zsebében felejtődött. Milyen tréfásan hangzik a forgalmiadó dzsiu-dzsicu fogásainak nagy bajnokától és fővédnökétől, hogy most a kereskedelem útjából pont ő készül eltakarítani az akadályokat. Dzsingiszkán, mint pecifista, Bud János, mint az adóalenyok szamaritánusa. Meg kell pukkadni 1 Mint ahogy a kisgazda sziklára építő kormány tegjához illik, elment a táicanélküli miniszter ur a gazdakörbe is. Ott tudatta a békéscsabai kisgazdákkal, hogy az agrárválság világjelenség, hogy a kartelekhez és trösztökhöz hasonló szervezetek, sajnos, hiányzanak a mezőgazdaságben, hogy a kormány nem fogja tűrni ezeknek az indusztriális kooperációknak kizsákmányolási tendenciáit, hogy az agrárproduktumoknak exportpiacokat kell biztosítani a kereskedelem bekapcsolásával. Sic 1 Mindezt már régen tudtuk. Hogy ez igy van, ezt nem az uj főminiszter fedezte fel. A dolgozó társadalom évek óta saját bőrén keservesen tapasztalja. De hiszen éppen ez a kérdés: Quid nunc? Quid faciendum ? Erre azonban Bud János nem adott választ, hanem megrótta a magyar társadalmat, hogy könnyelmű és túlságos luxust fejt ki. Nem takarékoskodik és igy akadályozza a tőkeképződést. Mi a luxus ? Hol kezdődik, hol végződik? Ezt nem magyarázta meg az egy erős vezérlőakarat gazdasági fővezére. Pedig nagyon jó lett volna, mert én például nagjon nagy luxusnak tartom, hogy a magyar falvakban több a kocsma, mint az orvos és néptanító. Hallatlan könnyelműségnek és pazarlásnak tartom, hogy férfilakosságunk túlnyomó része alkoholra és dohányra költi keresetének tekintélyes részét, melyet ilyen bűnös uton elvon családjától. Ki pazarol jobban, az a férj, aki családja nőtagjainak öltöztetésére költ, vagy az, aki pamutharisnyában, félretaposott cipőben járatja feleségét, ő meg a vendéglőben róiá le nap-nap után a boradót éa társait ? A luxus számtalan iparágat táplál, sok ezer és ezer embernek biztosit megélhetést, a nemzetgazdaságnak ma már fontos és nélkülözhetetlen tényezője. Az államkincstárnak is megvan belőle a haszna a fényűzési adó képében. Ha mindazok, akiknek a létminimumon felül van költeni való pénzük, egy szép napon kimondanák a luxussztrájkot, akkor olyan kavarodás támadna ezen a CiodaMagyerországon, hogy rögtön kineveznének egy tárcanélkűli luxusminisztert a fényüzéselleni sztrájk letörésére. Nem a luxusban van a baj, hanem abban, hogy a keresletnek örvendő fényűzési cikkek tulnyomórészben a külföldön készülnek. Csak ez a baj. Ha minden selyemharisnya az országban készül, nem bánom, ha minden leány és asszony selyemharisnyát hord, mert ebből haszna van nemzetgazdaságunknak. Szóval, a luxus kérdésében nem értek egyet a főminiszter ui.aL Luxus csak akkor visszataszító, undorító, ha egy boldogtalan nemzet edófillérei terhére büszkélkedik. Ha nehéz időkban az állam funkcionáriusai fényűző külsőségekkel akarják a maguk részére azt a tekintélyt elővarázsolni, amely a belső értek és tartalom híján nem akar magától kialakulni. Gyuláról jelentik: A teljes érdektelenség jegyében indult a hét'

1 fői közigazgatási bizottság ülése és az érdektelenség jegyében fejeződött is be. Az alispáni jelentést dr. Márky Barna olvasta fel, majd a felolva-