Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-12 / 281. szám

2 AtiKftHXEGYEl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 december 12 csönöket nem adott a főispánnak? j Daimel dr. alispán: Ez kérem j hivatalos titok. Erre nem felelek. A viharközgyülés tanúi Az alispán vallomása után került a sor az 1927. évi február 28-ik közgyűlésen történtek tárgyalására. Elsőnek dr. Telegdy Lajost hallgatta ki a törvényszék, aki azt vallja, hogy Csige-Varga Major Simon dr. felé azt kiáltotta, hogy : „Kuss 1 Szemtelen !" Csige-Varga ezt felállva, hangosan kiáltotta, akkor, amikor Major Csige-Varga debreceni vörös könyvtárőrségét tette szóvá. Ezt a durva sértést mindenki hallhatta. Tardos Dezső dr. szerint CsigeVarga ezt kiáltotta : Kuss ! Fogja be a száját! Majd elhallgattatom. Korniss Géza dr. vallomása szerint Major dr. arra kérte a főispánt, hogy a sajtót hivatalos hatalmánál fogva akadályozza meg abban, hogy hajszát folytasson. Amikor Csigének debreceni kommunista szereplésére célzott, Csige odakiáltotta : Kuss 1 Ne szemtelenkedjék ! Fogja be a száját! Mandel bizottsági tag hasonlóan adja elő a közgyűlésen történteket. felesleges is utólag, miután már előzőleg megkaptam a felhatalmazási. A szétosztás pedig szuverén jogom. Az elnök kérdésére kijelenti az alispán, hogy a kiutalások szigorúan bizalmas jelleggel kezeltetnek s igy a főispánnak juttatott segély is, melyet a főispánnak a vármegye közönsége érdekében kifejtett emberfeletti munkájáért, melyben életveszélyesen megbetegedett, ajánlott fel olyan módon, hogy azt visszautasítani nem lehetett. A kérdéses elszámolások aktáit átadja az elnöknek. Medvigy Gábor dr. védő intéz ezután kérdéseket a tanúhoz. Csányi számvevőségi főtanácsos vallomásával kapcsolatban, aki szerint a kérdéses 44 milliós kórházi alapítvány elszámolásán látta volna a főispán nevét. Daimel dr. alispán határozottan megcáfolja ezt és újból kijelenti, hogy a főispán a 180 milliós összegből kapott 15 milliót. Medvigy Gábor dr.: Adott-e alispán ur a sértettnek a 15 millión kivül más összegeket is ? Daimel dr. alispán: A leghatározottabban kijelentem, hogy nem adtam. Medvigy Gábor dr. : Hát kölA délutáni ülésen bemutatja a kérdéses kőrházaktát Az elszámoláson a főispán neve siera szerepel Folytatják a tanúkihallgatásokat Békésvármegye közigazgatási bizottságának ülése A Selypi Kőbánya r. t. kapta az utépitési munkálatoka — A vármegye jövő évi közúti költségvetése A délben 12 órakor berekesztett tárgyalást délután 3 órakor nyitotta meg Tóth Ferenc tanácselnök s tovább folytatták a tanúkihallgatásokat. Az első tanú volt Szeberényi Zs. Lajos. Hallotta Csige-Varga durva kifejezéseit. Csodálkozott is, hogy a történtek dacára mégis megválasztották az állandó választmányba. Sztojanovits Szilárd szerint Major dr. megsértette Csige-Vargát, mire az visszakiáltotta: Szemtelen ! Ne szemtelenkedjék. Daimel Sándor dr. alispán bejelenti, hogy megszerezte a délelőtti tárgyaláson vitatott kórházalapítványból származó 44 millió korona számadásait. Ezeken a főispán neve nem szerepel. Az a meggyőződése, hogy Csányi főtanácsos azt a kimutatást összetévesztette valamely egész más természetűvel, mert a főispán neve sehol ilyen természetű aktán nem szerepel. Márky Barna dr. előadja, hogy ő ajánlotta a főispánnak, hogy valamelyik tisztviselőtől kérjen csirkéket. Kohn Dávid dr. hallotta, hogy Csige-Varga azt kiáltotta : Kuss ! Ne szemtelenkedjék ! Fogja be a száját. Valaki erre azt kiálltotta : Mi ez ? Korcsmában vagyunk ? / A kiáltásokat mindenki hallhatta. Oroszlány Gábor ügye Oroszlány Gábor hirlapiró előadja, hogy állását a főispán miatt vesztette el, ami rá nézve nagy anyagi csapás volt. Tanczik főtanácsos mondotta neki, hogy Lukács György megválasztása attól függ, hogy ő megváljon a „Békés"től. Dobay Jenő atyja helyett jelent meg a tárgyaláson s azt vallja, hogy dr. Lukács és dr. Zöldy a választások alkalmával felkeresték atyját és arra kérték, hogy bocsássa el Oroszlányt. Atyja erre csak nehezen volt hajlandó. A csirkék és a szalonna ügye Dr. Csete Józsefné tesz ezután vallomást arról, hogy miképen kérte tőlük a főispán a csirkéket, melyekért nem fizetett. Kért bárányt és kapott is, továbbá kappant is, de azt már nem adtak neki. Ellenben 7 kg. szalonnát igen. A főispánnal nem voltak benső viszonyban, mindössze egyszer volt náluk ebéden. Kovacsics dr. főispán : A bárányt a városi gazdaságból kértem és kaptam pénzért. Cseténé: Mi vettük a bárányt. llich tűzoltó vásárolta a csirkét, először azt sem tudta, hogy egy párt, vagy hármat. A felmutatott nyugtára aztán emlékezni kezdett és előadta, hogy a nyugtát Csete dr. diktálta. Kádár József hordójelző vallomása fölött még a komoly birák is elmosolyodtak. Amikor az elnök azt kérdezte tőle, hogy hány kiló volt a főispánnak vitt szalonna, gondolkodás nélkül mondta : Hét kiló. Elnök: Honnan tudja? Megmérte ? Kádár: Nem. Olvastam az újságban, hogy annyi. volt. A tárgyalás Horty Béla kihallgatásával fejeződött be s folytatását a tanácselnök szerdán délelőtt fél 9 órára tűzte ki. — Felülvizsgálják a kibővített vármegyeházát. A vármegyei székház kibővítési munkálatai, beleértve a vármegyei székház udvarának parkozását is, most már befejeződtek. Daimel Sándor dr. alispán ennélfogva, minthogy a felülvizsgálathoz szükséges összes adatokat időközben beszerezte, feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a felülvizsgálattal már megbízott vármegyei közúti kerületi főfelügyelőt a felülvizsgálat elvégzésére hivja fel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én a vármegye főispánjának elnöklete alatt megtartott ülése a rendesnél sokkal mozgalmasabb és hosszabb ideig tartó volt. ' Az alispáni jelentésnél Haviár Gyula dr. szólalt fel és kérte, hogy a szarvas —békésszentandrási állami ut kiszélesítése céljából irjon fel a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez. Gróf Wenckheim Dénes pedig amiatt szólalt fel, hogy az iskolákról nagyon sok helyen hiányzik az állami cimer, amelyet a kommün ideje alatt szedtek le az iskolák falairól. Ezeknek visszahelyezése iránt kér megfelelő intézkedést. Ugyancsak felszólal ennél a kérdésnél Harsányi Pál közig, bizottsági tag is, aki Wenckheim Dénes felszólalásával szemben, a református iskolákat vette védelmébe. A tanfelügyelő jelentésénél ismét Harsányi Pál szólalt fel, szóvá tévén azt a körülményt, hogy annak egyes adatai a tényeket nem fedik. A tanfelügyelő a jelentésbe tényleg becsúszott hibákat leirási hibáknak minősítette és intézkedett azok kiigazítása iránt. A pénzügyigazgató jelentése szó nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés kapcsán felirt a közigazgatási bizottság a földmivelésügyi miniszterhez az ebzárlattal kapcsolatos és különösen a tanyai lakosságra igen sérelmes helyzetnek orvoslása iránt. Ugyanis legtöbb községben az ebzárlat állandó, mert sok helyen már 15 év óta az ebzárlatot nem lehetett megszüntetni. Ebzárlat idején pedig a törvény rendelkezéséhez képest a kutyák megkötve tartan dók, ez azonban különösen külterületeken nem hajtható végre s emiatt a lakosságra kirótt büntetések a lakosság körében nagy elégedetlenséget és elkeseredést keltenek. A közigazgatási bizottság előkészítette az 1929. évre egybeállítandó közúti költségvetést és elfogadta az alispán és az államépitészeti hivatal által elkészített jövő évi közúti költségvetéstervezetét, amelyet a december 20-iki közgyűlés fog végleg megállapítani. A költségvetésből közöljük az alábbi adatokat: Kiépített ut van 329 km., kiépítetlen 661 km. Az úthálózat teljes hossza tehát 990 km. Az ututadó százalék 10-ben van megállapítva. Az igásnapszám 7 P, kézinapszám 2 P, vagyis ugyanannyi, mint tavaly. Községi közmunkából 712.000 P, közúti adóból 540'000 P lesz a bevétel, valamivel több, mint a folyó évben. A valódi bevételek összege 1 millió 799.000 P. A mult évi pénztári maradvány 3.259.000 P. Ezek szerint az 1929. évre az összes bevétel 5.058.000 P a folyó évi 5 millió 840.000 pengővel szemben. Ezzel szemben a kiadás 5.057.000 P, az egyenleg tehát 2000 P. A kiadások főbb tételei a következők : Utbiztosok fizetése és lakáspénze : 16.800 P, utiátalányok, útiköltségek és napidijak 41.000 P, utkaparók fizetése és segédnapszámosok bére 274.000 P, fedanyag előállítására és hengerelésre 652.000 P, hidak javítására 20.000 P, uj utakra és hidakra 238.000 P és a folyó évről elmaradt utak ás hidak építésére 3.583.000 P. A költségvetésbe felvett uj tételként szerepel 20.000 4 P a földutaknak utjavitó géppel és kézierővel való domborítására. Az 1929. évre a folyó évi 19 ktn.-rel szemben 25 km. útszakasz lesz teljesen újonnan hengerelve és egyben ezek az újból hengerelt utak 4 m.-ről 5 m.-re lesznek kiszélesítve. Uj munkák gyanánt irányoztatott elő az öcsöd—mesterszállási uton és az endrőd—szarvasi uton egy-egy utkaparóház építése, valamint a gyula—doboz—vésztőszeghalmi uton levő gyepeséri és határéri hidaknak vasbetonhidak gyanánt való megépítése. A külföldi kölcsön kamat- és tőketörlesztésére 380.000 P van a költségvetésbe felvéve. r A közúti költségvetés letárgyalása után foglalkozott a közigazgatási bizottság a tótkomlós—nagymajláthi és a tarhos—vésztői utaknak a kiépítésére beadott ajánlatokkal. Az államépitészeti hivatal főnöke részletesen adta elő a mindkét útra beérkezett ajánlatokat, amelyeknek száma egyenkint 12 volt, tehát 24 ajánlatot kellett elbírálni. A munkálatok odaítélésénél a megindult vitánál részt vettek Morvái Mihály, báró Apor Vilmos, a vármegye alispánja, a vár- u megye főispánja. Az egyhangúlag hozott határozat az volt, hogy mindkét ut építésével a bizottság a Selypi kőbánya r. t.-ot bizza meg, arneiy útépítő vállalat legutóbb a békés—kondorosi, csaba— «• csorvás—orosházi és a szanatóriumi utakat építette. Minthogy azonban az Országos Központi Hitelszövetkezet ajánlata 10 százaléknál nem volt drágább, mint a Selypi kőbánya ajántata, ennélfogva a törvény rendelkezéséhez képest a közigazgatási bizottság kimondotta azt is, hogy ha az Orsz. Központi Hitelszövetkezet ugyanolyan árban vállalja az útépítéseket, mint a ¥ selypi bánya, abban az esetben ő fogja megkapni az útépítéseket. A közúti költségvetés tárgyalásánál felszólaltak még Morvái Mihály, dr. Kardos József és felvilágosítással szolgált a vármegye alispánja is. ISI-IK karácsonyi occasio Minden eddiginél olcsóbb árak! FÉRFIINGEK Remek modern szabás. NYAKKENDŐK pazar mintákban már2,3,4,5 P-ért SELYEM VELOUR, GYUKITS, PIHLER KALAPOK ös az összes URI ÉS NŐI DIVATÁRUK, KÖTÖTTÁRUK bőséges, gazdag választékban szolid áron IILBERSTEIN ÁRUNÁZÁBAN Telefon 386 KaráGsonyi ajándéknak hasznos és OIGSÓ SGlilésinger Józseftől csillár vagy ráció Andrássy-ut 22.