Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám
1928-12-11 / 280. szám
kora reggel Békéscsaba, 1928 december 11. Kedd 55-ik évfolyam, 280-ik szám f r POLITIKAI NAPILAP uyj ji j wijririrtAnflAivvinAAf*^^ *-rr r r * Előfizetési dijak : Főszerkesztő : Di*. Gyöngyösi János Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. kállay Tibor csatlakozott a legitimistákhoz Az egységeséért felelősségre vonja Bérezi Istvánt @tté«beszéele miatt Budapest, december 10. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben sokat beszélnek a nagykanizsai legitimista gyűlésről, amelynek két különös érdekessége volt. Az egyik az, hogy Apponyi Albert a legitimisták nevében nyiltan bejelentette, hogy az 1921. évi 47. törvénycikk megváltoztatására törekszenek. Egyébként a királykérdést nem tartja aktuálisnak. A másik érdekesség az, hogy Kállay Tibor hosszas habozás után a legitimizmus mellé állott. Ez a lépés általános nagy feltűnést keltett és különösen az ellenzéken nem értik Kállay hirtelen elhatározását. Nagykanizsán egyenesen megdöbbentek Kállay lépésén és azt hangoztatják, hogy különös, hogy Kállay ellenzéki mivoltát a legitimistákhoz való csatlakozással nyilvánítja. Ellenzéki oldalról Kállay lépéséhez a következő megjegyzéseket fűzik : — Megnyugtató, hogy a legitimisták a királykérdésben nyilt kártyával játszanak és kijelentik, hogy az 1921. évi 47-es törvény megváltoztatására törekszenek. Nem áll semmi annak útjában, hogy ezt legálisan megvalósíthassák, de ismerve a Ház és az ország hangulatát, nem valószínű, hogy az akció sikerrel járna. A 47-es törvényt ugyanis a Ház nagy többséggel fogadta el és csak kis tábor volt ellene. Igy a törvény az egész magyar nép lelkéből fakadt. Rassay Károly az ügyről a következőket mondotta: — Kállay csatlakozásakor kijelentette, hogy csak a legitimizmusban látja az ellenzéki akció súlypontját. Ez érthetetlen. Hiszen csak pár mágnás forszírozza a legitimizmus kérdését, szinte privátügyszerüen. A legitimizmus egyáltalában nem ellenzéki program, sőt nem is politikai program, annál is inkább, mert a progmatica sanctió érvényét vesztette. Egyébként Kállay előtt nagy kérdés áll, kiegyezni választóival, hogy elfogadják-e a legitimizmust politikai programnak vagy sem. A politikai életnek egyébként még egy érdekessége van : az egységespárt felelősségre fogja vonni Bárczi Istvánt, a nagykanizsai legitimista gyűlésen elmondott beszédének egyik része miatt, amelyben Oltót, mint magyar királyt üdvözölte. A^ ellenzék már nem akar 1 nagyobb witát a házszabályrevizió tárgyalásánál Rassay kedden érdekes képet fog festeni a politikai helyzetről (Budapest, dec. 10. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Pár nappal ezelőtt Zsitvay Tibor, a Ház elnöke bizalmas megbeszélésre kérette magához az ellenzék vezéreit, akikkel a házszabályreviziós javaslat gyors és sima letárgyalása érdekében tanácskozott. A megbeszélések akkor a szocialisták huzódozása miatt nem jártak eredménnyel. Most aztán a polgári ellenzék részéről olyan kijelentések hangzottak el, hogy az ellenzék nem akarja a javaslat vitáját elmélyíteni. Baracs Marcell munkatársunknak erről a következőkben nyilatkozott : — A házszabályreviziós javaslat elleni küzdelmet pártunk meddőnek ítélte, ezért a további tárgyalásokon már nem indul nagyobb vita. A tervezet amúgy sem tartalmaz szigorúbb intézkedéseket, mint a régebbi házszabály. Fontosabb a vitánál és a javaslat elleni harcnál az ellenzék közös együttműködése. A Ház holnapi ülésén egyébként Rassay Károly fog felszólalni a reviziós vitában és az általános politikai helyzetről fog érdekes képet festeni. Románia nem ragaszkodik az optánsügyben a jóvátételből waló kártalanításhoz Megindulnak a közvetlen tárgyalások Románia és Magyarország között Budapest, december 10. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Luganói jelentések szerint a magyar-román optánsügy tárgyalását levették a Népszövetség napirendjéről, miután december 15-én közvetlen tárgyalások indulnak meg a vitás ügyben a két állam között. Lukács György, az optáns-ügy alapos ismerője, munkatársunknak az ügy ujabb fejleményéről a következőkben nyilatkozott: — Az ügy napirendről való levételének különösebb jelentősége nincs. A Népszövetség tudvalevően már felhívta a két kormányt közvetlen tárgyalásokra ebben az ügyben s ezek a tárgyalások indulnak meg most december 15-én. A békés megegyezésre a legszebb kilátások vannak, mivel Románia már nem ragaszkodik ahhoz, hogy az optánsoktól elvett földekért Magyarország az optánsokat a jóvátételből kártalanítsa. — Egyébként is Magyarország a jóvátétel fizetésére 1940-ig moratóriumot kapott, amikorra már az optánsper nyilvánvalóan nemcsak régen el lesz intézve, hanem el is lesz felejtve és igy Magyarország nem fog károsodni ezzel a kártalanítással. A többi függő kérdésekben is meg fogunk most egyezni, mert azok könnyen elintézhetők. A helyzet az optánsperben egyébként az, hogy amennyiben a megegyezés a két állam között most sem sikerül, a kérdés automatikusan a Népszövetség tanácsa elé kerül. 700.000 frankos sikkasztás Zürich, december 10. A városi rendőrség letartóztatott egy berlini ügyvédet és ennek barátját, aki egy nagy exportvállalat vezérigazgatója. A két jóbarát a vállalat terhére 700.000 svájci frankot sikkasztott és külföldre akart szökni a zsákmánnyal. Január 1-én megnyil ina (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsabának, ennek a hatalmas mértékben és rohamosan fejlődő ipari központnak mint ismeretes igen régi kívánsága, hogy a város területén a munkásbiztositó hivatal kirendeltséget állítson fel, miután az itt foglalkoztatott sok ezer ipari munkásnak betegsegélyezési és biztosítási ügyeiben a Gyulán való eljárás temérdek időt és még több költséget emészt fel. Ebben a kérdésben végre honorálták az illetékesek a város iparteleptulajdonosainak kívánságát, miután kétségtelen, hogy a Gyulán levő munkásbiztositó hivatalnak ügyfelei tulnyomórészét ez a város szolgáltatja. A munkásbiztositó hivatal kirendeltségének Békéscsabán való létesítéséről különösen az utóbbi pór hónap folyamán volt sok szó, sőt hivatalos iratok is jöttek-mentek, a kirendeltség számára már helyiséget is béreltek Békéscsabán, azonban a kirendeltség még mindig késett. Most azonban végre örvendetes változás előtt áll a békéscsabai kirendeltség létesítésének ügye. Teljesen megbízható, hivatalos forrásból arról értesülünk ugyanis, hogy a gyulai munkásbiztositó pénztár, azaz hogy most már Országos Társadalombiztosító Intézet megkapta a budapesti központtól az utasítást a békéscsabai munkásbiztositói kirendeltség felállítására vonatkozóan. Értesülésünk szerint a kirendeltség már 1929. január 1. napján meg is kezdi hivatalos működését, eddig az időpontig kell tehát a hivatalt elhelyezni Békéscsabán, az ide áthelyezendő hivatalnokokkal együtt. A békéscsabai munkásbiztositói kirendeltség felállítása tehát immár csak napok kérdése, hála annak a SZÍVÓS és energikus mozgalomnak, amely nem engedte el a város egyik legtermészetesebb, legelemibb jogát, a nagy ipari várost megillető önálló munkásbiztositó pénztárt. Régi kívánság megy ezzel teljesedésbe és a város igy egy ujabb közhivatallal lesz gazdagabb. Kötél után konyhakés Miskolc, december 10. Molnár Jánosné miskolci asszony vasárnap délelőtt, mialatt a férje a templomban volt, nagy nyomoruk miatt öngyilkosságot követett el, Először a mestergerendára akasztotta fel magát, de amikor a kötél leszakadt alatta, a tükör elé állott és a konyhakéssel mellbeszurta magát. A szerencsétlen asszony szörnyethalt.
