Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-08 / 279. szám

2 APkESMEGYH tfA'/t,ft*l Békéscsaba, 1928 december 8 mivelésügyi miniszter részéről az, hogy a felső mezőgazdasági iskolák saját fennhatósága alá osztassanak be. Ezek a törekvések nem ismeretlenek és nem ujak. Mayer János földmivelésügyi miniszter már a szervezésnél mindent elkövetett, hogy ezeket az iskolákat megszerezze, azonban minden ily irányú törekvései Klebelsberg Kunó gróf ellenállásán megtörtek. Talán a földmivelésügyi miniszter ambíciójának eredménye lett a szarvasi Thessedik Sámuel középfokú gazdasági iskola, melyet nagy áldozatokkal építettek fel, abban egy évfolyamot be is végeztek már, de teljesen még a mai napig sem fejeztek be, pedig már több mint három millió pengőt ráköltöttek. Kétségtelen dolog, hogy a Thessedik-intézet gyönyörű alkotás, de mintha létesítésével túllőttek volna a célon. Azok a keretek, melyek között létesült, nem középfokú iskolához, hanem akadémiához illők. Az intézet 420 holdján való gazdálkodás nem egészen szolgálja a kisgazdák érdekeit, hiszen az akadémiák is beérik 300 holdas gazdasággal. Egy 100—120 holdas gazdaság inkább megfelelne. Ha még ehez hozzá vesszük azt is, hogy az intézet berendezése is túlságosan fényűző s az intézetből kikerülők képzettsége is meglehetősen egyoldalú, továbbá hogy végzett tanulói még a gazdatiszti pályán sem helyezkedhetnek el, akkor azt kell mondanunk, hogy ennél az iskolatípusnál feltétlenül szerencsésebb a felsőmezőgazdasági iskola. Lehetséges, hogy a földmivelésügyi miniszter, aki 14— 15 a szarvasihoz hasonló intézet létesítését tervezi, maga is sokalja a költségeket s ezért szeretné megszerezni az olcsó felső mezőgazdasági iskolákat. Ismerve azonban a kultuszminiszter magatartását, bizonyos, hogy a felső mezőgazdasági iskolák továbbra is a kultuszminiszter fennhatósága alá fognak tartozni. Arról, hogy a békéscsabai felső mezőgazdasági iskolát mikor fogják elválasztani a polgári iskolától, még bizonyosat nem lehet tudni, értesülésünk szerint azonban a szétválasztást a miniszter már elhatározta s igy remélhető, hogy az hamarosan meg is fog történni. m miR | r | m lőszabálvrendelet a (A Közlöny eredeti tukósitása) Régóta húzódó ügy kerül a 17-iki képviselőtestületi közgyűlés elé a vendéglős szabályrendelet módosításának javaslata formájában. Sok huza-vona után végre a város is belátta, hogy az eddigi állapotok tarthatatlanok, amire egyébként maga a vármegye alispánja is ismételten rámutatott. Békéscsaba városának van v vanisegy szabályrendelete, mely 30-ban szabja meg a vendéglők létszámát. Idők folyamán vagy azért, mert a jogot osztó tanács elfeledkezett a szabályrendeletről, vagy azért, mert a szükség ugy diktálta, többszörösen túllépték a szabályrendeletben megállapított létszámot. Megtörtént aztán, hogy néhányan, akik a vendéglős ipar gyakorlásához szükséges képesítést megszerezték, iparengedélyért folyamodtak. Az illetékes ügyosztály és a városi tanács aztán egyszerre megint csak a szabályrendeletre való hivatkozással elutasította ezeket a kéréseket, akkor, amikor tudta, mert tudnia kell, hogy a vendéglő iparjoggal rendelkezők a valóságban nem vendéglői, hanem, korcsmai ipart gyakorolnak s a vendéglőiparra csak azért van szükségük, hogy ezen az alapon éjfél után 2 óráig tarthassanak nyitva. A vendéglőipart épp ugy kell tanulni, mint más ipart s akik tanulják, azért teszik ezt, mert abból akarnak megélni. A dolog természetében van, hogy ha képesítést adunk, akkor az azzal járó gyakorlatot is biztosítani kell. Ennélfogva határozottan jogfosztás, ha egy képesítéssel rendelkezőt az ipar gyakorlásától elzárunk. Éppen azért véleményünk szerint a képviselőtestület akkor hozna helyes határozatot, ha a szabályrendeletet hatályon kivül helyezné. Szolnok, Makó, Hódmezővásárhely stb. egyáltalán nem korlátozzák szabályrendelettel a vendéglők létszámát s mégis vannak virágzó vendéglői. Nem áll meg tehát az az érv, hogy ha nem lenne a létszám megszabva, ugy annyian mennének vendéglősnek, hogy végül is egymás létét veszélyeztetnék. A gyengén, vagy hivatottság nélkül megalapozott üzletek úgyis össze fognak omlani s csak az életképesek maradnak meg. A képviselőtestület tehát ne engedje befolyásolni magát semmiféle irányban, hanem határozzon a jog és az igazságnak megfelelően, az pedig a szabályrendelet nélküli szabad gyakorlatot követeli meg. város képviselőfestüSetének decemberi közgyűlése A közgyűlésen ünnepli meg a képviselőtestület a várossászervezés IO-ik évfordulóját — 5000 pengőt javasol a polgármester az Ínségesek segélyezésére — A vendéglők létszámának felemelése is a közgyűlés elé kerül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ünnepi közgyűlése lesz december 17-én Békéscsaba város képviselőtestületének abból az alkalomból, hogy a várossászervezés 10-ik évfordulója érkezett el. Az évfordulóról Berthóty István dr. a polgármesteri jelentésben emlékezik meg. Városunknak ez az első decenniuma mindenesetre megérdemli azt, hogy megemlékezzünk azokról a küzdelmekről, melyek fokozottabb mértékben kijutottak Békéscsabának, mely várossá szervezését sokkal mostohább körülmények között hajtotta végre, mint a többi város. Hálával adózhatunk a gondviselésnek, hogy ezekben a nehéz időkben megadta a nagy munkához a megfelelő férfiakat is. A közgyűlés tárgysorozata ezúttal igen érdekes, miután azon több olyan ügy szerepel, melyek bizonyára fokozottabb érdeklődésre számithatnak. Ilyenek a vendéglők létszámának immár elkerülhetetlen szaporításáról szóló javaslat, a sopronyi keresztdülő ügye, a Népegylet telekárelengedésének ügye, az orosházi-uti járdaépítés ügye stb. De van a tárgysorozatnak egy pontja, mely még az érdeklődésen kívül mást is követel a képviselőtestülettől s ez a polgármesternek az ínségesek megsegítéséről szóló előterjesztése. Soha Csabán még annyi ínséges nem volt, mint ebben az évben, aminek kizárólag a rossz kukoricatermés az oka, mert igy azok a szegény mezőgazdasági munkások, akiknek keresete a kukoricarészből került ki, az idén bizony kereset nélkül maradtak. A képviselőtestület a város 10 éves jubileumát ünnepelje meg azzal is, hogy jótéteményt gyakorol és megsegít számtalan nélkülöző családot. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Polgármesteri jelentés és ennek kapcsán megemlékezés Békéscsaba várossá alakulásának tizedik évfordulójáról. 2. Polgármester előterjesztése az ínségesek megsegítése tárgyában. 3. Legtöbb adót fizetők 1929. évi névjegyzéke. 4. Közpénzek 1929. évi takarékpénztári elhelyezése ügyében előterjesztés. 5. Az államrendőrség által használt helyiségek bérleti szerződése. 6. Vendéglősök létszámának ujabb megállapítása. 7. A sopronyi határrészen átvezető keresztdülőut megnyitása. 8. A Bakucz-féle portákon közkút létesítése iránt kérelem. 9. A Békéscsabai Általános Népegylet telekvételár elengedését kéri. 10. Fejér Imre és neje kondorosi birtokának parcellázása ügyében megkeresés. 11. Az orosházi-uti betonjárda szélesítése ügyében hozott határozat módosítása tárgyában kérelem. 12. Illetőségi ügyek, Sertésexportunk fellendülése várható a közeljövőben A lengyel sertést kitiltották a nyugati államok Magyarországnak meg nincs mit exportálnia óta kénytelen a legélesebb harcot vívni a versenyző államokkal. Mig azonban a háború előtti években a magyar kormány is támogatta sertésexportunkat egyrészt kedvező vasúti tarifával, másrészt különböző vámtarifákkal, addig ma az ipari hizlalók, a sertésexportőrök teljesen magukra vannak hagyatva. Két-három esztendő óta a békéscsabai ipari hizlaldák egyebet sem tesznek, mint állományaikat csökkentik, mert még a csökkentett (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar ipari hizlaldák, igy a két békéscsabai is, eddig amiatt panaszkodtak, hogy egyrészt a túlságosan kedvezőtlen magyar vasúti szállítási tarifa, másrészt Magyarországnak Németországgal kötött nem egészen kielégítő állategészségügyi egyezménye következtében nem képesek felvenni a versenyt a lengyel, szerb és román sertésexporttal. Való tény, hogy a magyar sertésértékesités évtizedek Édes anyám az egekre kérem Egy hócipőt vegyen még ma nékem. Minden embert ez hozott ma lázba. Ott kapható a Péterfi, Még pediglen a főtéri Cipőárúházba. A Péterfi cipőjével kérem Legalább is öt évig beérem Nem veszet ott senki pénze kárba, Viselhető hóba, fagyba, sárba. Akármik is lehetnek a módik, A Péterfi divatjához Mind hozzá szabódik. állomány értékesítése is a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ehez járul még az idei katasztrofálisan rossz tengeritermés, mely miatt most már a nagyon lecsökkentett hizlalást még jobban kellett csökkenteni, sőt majdnem egészen megszüntetni, mert a sertésértékesités, mely jó termés alkalmával is nehéz feladat volt, a mostani rossz termés után teljesen megoldhatatlan. Ilyen körülmények között kapjuk a hírt, hogy Németország, Ausztria és Csehország egyöntetűen kitiltották a lengyel sertést. A kitiltásnak állategészségügyi okai vannak. Lengyelországban ezidőszerint valósággal dühöng a sertésvész, ami csak annál súlyosabb, mert Lengyelországban nagyon kevés az állatorvos. Hogy mit jelentene ez a kitiltás ránk nézve, azt legjobban igazolja a statisztika, mely szerint 1927-ben Lengyelország 771.008 drb. élősertést és 175.060 mázsa vágott sertést exportált ; ma ez az export megszűnt s Lengyelország szerepét Magyarország vehetné át, ha lenne mivel. De fájdalom, nincs és a magyar érdekeltségek most minden követ megmozgatnak, hogy ezt az alkalmat kihasználják, azonban a hozzáértők nem sok sikert jósolnak ennek a törekvésnek. Magyarországra nézve azonban mégis lesz némi előnye a lengyel sertésvésznek, miután Lengyelország elhatározta, hogy a teljesen leromlott sertéstenyésztés és hizlalás következtében munka nélkül levő magyar állatorvosok közül amennyit csak lehet kivisz Lengyelországba, akiknek gyakorlatával rendbe akarja hozatni lezüllött állategészségügyét. Igy tehát sertésexport helyett lesz majd állatorvosexport, ami tekintettel a nehéz helyzetben levő, egyébként azonban kitűnő állatorvosaink számára csak üdvös lehet, mert igen kívánatos és örvendetes elhelyezkedési lehetőségekre nyilik alkalma. Tanácsülés A folyó évi december 7-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Strázsa János cipész, Fekete István szatócs, Klein Rudolfné vegyeskereskedő iparra. Építési engedélyt kaptak : Benő Ádám, Csicsely Pál, AEGV, Koczíszky Mátyás, Vicján Mátyás és Vicján András. Törlési engedélyt kapott Záborszky Mátyás.