Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-05 / 276. szám

2 BfcKtNWlRGTCl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 decernber 5 fenti adatokat végösszegükben az alábbiakban ismertetjük; megje­gyezvén, hogy a zárjelben foglal­tak a mult évi adatokat tüntetik fel. A vármegye 28 községében a jövő 1929. évre megállapított költ­ségvetések szerint az összes be­vétel 4,711.000 pengő (4,385.000 pengő), a kiadás 6,215.000 pengő (5,836.000 P), ezek szerint a pót­adóval fedezendő hiány 1,504.000 pengő (1,454.000 P). E hiány fe­dezetére az állami adók együttes összege 3,043.000 P (2.992.000 P) alapján kivetendő pótadó szolgál. A községek igazgatási költsége 2,174.000 pengő (1,895.000 pengő), tüzrendészeti kiadása 349.000 P (310.000 pengő), közsegészségügyi és állategészségügyi kiadása 286 ezer pengő (378.000 pengő), itt tehát lényeges csökkenés mutat­kozik. Tanügyi és testnevelési ki­adás 583.000 pengő (527.000 P), közművelődési és egyházi kiadás 64.000 pengő (69.000 pengő), tehát itt is csökkenés mutatkozik, sze­gényügyi és népjóléti kiadás 128 ezer pengő (118.000 pengő), köz­lekedési kiadás 448.000 pengő (683.000 pengő), itt is feltűnően nagy a csökkenés, vagyonigazga­tási kiadások 644.000 pengő (696 ezer pengő), rendkívüli kiadások 911.000 pengő (396.000 pengő). Ennél a rovatnál az óriási emel­kedést a felvett kölcsönök kamat és törlesztési részletei teszik ki. Igen tekintélyes a községeket terhelő kiadások között az az összeg, amelyet a községeknek be kell fizetni vármegyei hozzájáru­lás (pótadó) cimén a vármegyei kiadásokhoz. Az 1929, évben ez a teher 521.000 pengőt tesz ki (443 ezer pengő). J! megyei Unti is várjál a karácsoflfipöot (A Közlöny eredeti tudósitása.) A köztisztviselők évek óta egye­bet sem tesznek, mint folyton re­ménykednek. A KANSz buzgó­sága valósággal már mammut­könyvtárt létesített memorandum­jaiból, de szinte kár a tintáért és papírért, mivel évek óta semmi sem történik az anyagilag telje­sen lecsúszott tisztviselők érde­kében. Most, hogy a karácsony köze­ledik, ismét jönnek az injekciók, a rózsás reménykedések 25 szá­zalékos fizetésjavitásról, 35 pen­gős családi pótlékról, sőt kará­csonyi ajándékként kiosztandó rendkívüli segélyről. A hivatalos közegek még csak biztató kije­lentést sem tettek s az idegzetileg is összeroppant, teljesen elesett közalkalmazottak mégis megbíz­ható forrásból eredő, pozitív érte­sülésekkel biztatják egymást. Bé­késmegyében is általános beszéd tárgya a tisztviselők között a ka­rácsonyi rendkívüli segély és egyéb délibábok. Elszomorító dolog, hogy ezeket a jobb sorsra érdemes embereket illetékes közegek miért nem veszik már komoly védelmükbe ? Miért nem veszik komoly fontolóra azt az etikai igazságot és követel­ményt, hogy a jó tisztviselőnek kötelessége a maga hivatását leg­jobb tudása, tehetsége szerint töl­teni be, viszont azonban a mun­kaadónak épp olyan erkölcsi kö­telessége a tisztviselő munkájáért a tisztességes megélhetés biztosí­tása, mely manapság még csak a holdban létezik. És ez a tény a mai kétszínű, kétkulacsos világnak szégyenteljes rabulisztikája, melyre nincsen mentség. Pernyertes lett egy gyulai orvos egy fekete királlyal szemben Hüés^ái'os Kálmán dr. perbeszállt volt gazdájával, az abesszimaü alkirállyal, aki fizetés nélkül elbocsájtotta őt a szolgálatból (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány héttel ezelőtt hosszabb cikkben számoltunk be Mészáros Kálmán dr. volt gyulai orvos leg­újabb afrikai kalandjairól, amelyek azzal végződtek, hogy a fekete király, Ras Henlou, csúnyán és lelketlenül kijátszotta és elbocsá­totta a magyar orvost. Mészáros Kálmán dr. ugyanis több évi idő­tartamra udvari orvos gyanánt szerződött le Ras Henlou udvará­hoz. Munkáját egy teljes eszten­deig becsületesen és lelkiismere­tesen végezte, ugy, hogy a suvic­kos orcájú felség számtalan izben fejezte ki legmagasabb meg­elégedését a fiatal európai orvos tudása és munkája iránt. Mégis körülbelül egy évi szol­gálat után a Ras elbocsátotta Mé­száros doktort, akinek járandósá­gait az irásos szerződés ellenére is magánál tartotta. Sőt az önké­nyeskedésben odáig ment, hogy az orvost egy szál kisérő nélkül bocsátotta útnak s ez a krokodi­lok légiójától hemzsegő Abai vizén egy felfujt marhabőrön tette meg az utat visszafelé, miközben két napig egy vad törzs fogságát is át kellett szenvednie. Addis-Abebában Mészáros Kál­mán dr. nyomban pert indított a magyar érdekek védelmét ellátó olasz konzulátuson Ras Henlou ellen, a jogtalanul visszatartott or­vosi fizetésért. A per a magyar orvos részére a legteljesebb győzelemmel végző­dött. A biróság ugyanis elmarasz­talta a fekete királyt, megítélve az orvosnak összes elmaradt járandó­ságait, vagyis 3000 dollárt. Ezt az összeget a zsugori fekete felség fogát sziva, de azért mégis meg­fizette és igy a méltatlanul sok veszélyt elszenvedett orvos tekin­télyes vagyon birtokába jutott. A jól sikerült per után Mészá­ros Kálmán dr. megtelepedett az abesszíniai fővárosban, ahol or­vosi rendelőt nyitott magának. Rendelője rövid idő alatt jó hír­névre vergődött, ugy, hogy Mészá­ros most a legkeresettebb európai orvosok egyike a fekete főváros­ban, ami összegszerűen kifejezvre is méltó mindenki elismerésére. Mészáros Kálmán dr. egyébként januárban pár heti látogatásra Békéscsabára és Gyulára érkezik. Akkor majd alkalmunk lesz eredeti és ritka afrikai élményeiről bőveb­ben is megemlékezni. iz októberi közgyűlés egy jelenetének folytatása a biréság előtt —• A gy&sülaii királyi törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, mitcfási a sértett törvény által alkotott testület tagja (A Közlöny eredeti tudósitása.) ! Az októberi közgyűlésen a korcs­márosok záróraügyében egy kér­vényt tárgyaltak, melyet a korcs­márosok nevében Kollár János nyújtott be. A kérvényt Varga E. András indokolta meg élőszóval, miközben elvi összeütközés kelet­kezett Varga E. András és Pollák Arnold vendéglős között. Az ösz­szeütközés következtében Varga E. András feljelentést tett a csabai j járásbíróságon Pollák Arnold el- \ len rágalmazás és becsületsértés : miatt, amit azzal követett volna | el, hogy a felszólaló Varga E. ! Andrásnak azt kiáltotta oda: „Maga j meg van vesztegetve." A feljelentés alapján kedden délelőtt tárgyalta az ügyet Rom­váry dr. járásbiró, aki mindenek­előtt Pollák Arnold vádlottat hall­gatta ki. Pollák Arnold előadja, hogy 1865-ben Orosházán született, bün­tetve nem volt. A kérdéses köz­gyűlésen, amikor Varga E. András a Kollár-féle kérvény mellett fel­szólalt. azt kiáltotta felé, hogy „mi van a Sipos-féle nyugtával ?" A biró kérdésére előadja, hogy azért kérdezte azt, mert a leg­utóbbi képviselőtestületi tagválasz­tás alkalmával Varga E. András a szociáldemokratákkal tartott és csak ugy sikerült leszerelni, hogy Sipos Ignác erzsébethelyi fakeres­kedő neki nyugta ellenében 80 pen­gőt kifizetett. Azért kérdeztem tőle ezt — mondja Pollák — mert hát tudtam, hogy ő szokott ilyesmivel foglalkozni. Arranézve, hogy ez a nyugta tény­leg megvan, tanukul bejelenti Sipos Ignácot, Kvasz György dr.-t, Darida Károlyt, Pesti Bélát, Rje­sicza Jánost; arra nézve pedig, hogy ő csak a nyugtára vonat­kozó közbekiáltást tette, tanukul bejelenti Nóvák Györgyöt, Blahut Jánost és Lázár Pált. Tekintettel arra, hogy Varga E. András a kérdéses közbeszólásra azt kiál­totta felé kétszer, hogy „hazudik" viszont vádat emel s közérdekből kéri a valódiság bizonyítását. Ta­gadja végül, hogy azt kiáltotta volna Varga felé, hogy „maga meg van vesztegetve." Ezután Varga E. András kihall­gatására került a sor, melynek során Varga E. András megismétli feljelentését, mely szerint neki Pollák azt kiáltotta oda, hogy „maga meg van vesztegetve" — akkor, amikor ő a Kollár-féle kér­vény mellett felszólalt. Erre felelte ő vissza, hogy ő nincs megvesz­tegetve és ő nem köteles senkinek a kedvéért hazudni. — Egyébként a polgármester Pollák urat rendre is utasította — mondja Varga E. András. — De magát is, Varga ur — vá­laszolt Pollák. Varga E. András vádját fenn­tartja. békülni nem akar, mert már a vádlott őt több izben megsér­tette, a bizonyítást nem ellenzi, mert ő semmiféle megvesztegetés­ről nem tud. Tanukul bejelenti Tóth Györgyöt, Kollár Jánost, Hajdú Lajost, Zsiga Lászlót, Vraukó Jánost. A királyi járásbiróság ezután ' végzést hoz, mely szerint a vád­j beli cselekmény a Bb. 1. szaka­szába ütköző, de a Bb. 3. sza­kaszának 2. pontja szerint minő­sülő rágalmazás vétsége forogván fenn s erre való tekintettel a gyulai királyi ügyész­séghez teszi át az ügyet, miután a törvény által alkotott testület tagja a sértett s a sértés hivatalának gyakorlására vonat­kozott. A franciák is hibáztatják a versailiesi szerződést Páris, dec. 4. A francia kamara mai ülésén a költségvetés tárgya­lásánál Soullier képviselő azt han­goztatta, hogy Franciaországnak nem szabad eltűrnie Ausztriának Németországhoz való csatlakozá­sát. Majd Frangois Albert volt kultuszminiszter foglalkozott Ausz­tria problémájával. Nagy veszede­lem rejlik abban, mondotta, hogy Berlint tették a német államok központjává. Attól tart, hogy az uj államok széttépik a versaillesi szerződést. karácsonyi vásár alkal­mával kötött és divatáruk mélyen leszállított árban kaphatók a Hauer ilagy­bazárban. Saját szüretelésü kitűnő kadar és rizling lakodalmakra és disznóölésekre a legolcsóbb áron kapható Spitz Samunál, Wesselényi-u. 27. Harisnya, kes z fehérnemű Tesche i Andrássy-út 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom