Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám
1928-12-02 / 274. szám
4 !ffF¥f58«E©Ymi &Q&&01IY esetleges étkezésidijon kivül sem tandíj sem látogatási dij cimen semmi fizetni való nincsen. Bővebb felvilágosításokat az érdeklődőknek készségesen nyújt az iskola igazgatósága. Füzesgyarmattól a tiszai hullámsírba (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kókai Imre, csongrádi hidőr tegnap a Tisza partján a homokon egy barnára festett katonaládát taiált. A láda tetejébe egy egészen uj, festett bicska pengéje volt beleszúrva, hogy el ne vigye a szél azt a kis fehér papírlapot, amit a fiatalember az elavult kis katonakufferra helyezett. — T. cz. özv. Török Jánosné asszonynak Békésmegye Füzesgyarmat Régivásártér 767 szám — volt az az egyedüli irás, amit a kufferra helyezett papírlapból a hidőr leolvashatott. Mellette még négy darab egy pengőst, két darab huszfillérest és egy darab tízfillérest talált, amelyeket papirosba csavarva hagyott hátra az elhagyott láda tulajdonosa, aki a jelek szerint a hideg folyamba ölte magát. A hidőr a különös leletet nyomban jelentette a csendőrségnek, amely a nyomozást megindította a titokzatos és rejtélyes eset tisztázására. A nyomozás során a következőket állapították meg: Tegnap este hét óra tájban történt, hogy egy rendesen öltözött, munkás külsejü fiatalember tisztességtudóan megszólította a szentesi hajóállomásnál szolgálatot teljesítő hidőrt. Átadta neki a Szegedről Csongrádig szóló hajójegyét, majd aziránt érdeklődött, hogy tudna-e szállást kapni valahol a közelben. Az őrnek csak egy pillanatig tünt fel a szokatlan kérdés, de amikor látta, hogy más vidékről való, idegen emberrel van dolga, körülményesen megmagyarázta neki, kogy melyik uton juthat be Szentesre, ahol éjszakára nyugodtan megpihenhet. A fiatalember, akinek a jobbkezében egy barnára festett, vadonatúj katonaláda volt, megköszönte az útbaigazítást. Elbucsusott az őrtől és elment, magával cipelve katonaládáját. Az ismeretlen fiatalembert ettől kezdve senki sem látta többé. A nyomozás során hivatalosan átvizsgálták a parton hagyott barna katonaláda tartalmát, amelyből lassankint előkerültek a fiatalember iratai. A hat elemi osztály elvégzését igazoló iskolai végbizonyítványból és az egyéb személyi okmányokból világosan megállapítható, hogy Török Péter volt az aki a nidőrrel beszélgetett. Füzesgyarmaton 1904. november 24-én született, ami máskülönben abból a szempontból is érdekes, hogy Szentesre november 24-én érkezett, azaz épen azon a napon, amikor nagykorúságát elérte. A református vallású fiatalember édesapját Török Jánosnak hívták, mezőőr voit Füzesgyarmaton és mint a fiu édesanyjához címzett soraiból megállapítható, már korábban elhunyt. A kis katonaládában talált többi holmiról arra lehet következtetni, hogy Török Péter katona akart lenni. Egy mákszinü felsőkabáton kivül csupán fehérneműi, egy meleg fekete gyapjú harisnya, egy parna, jó erős pamutkeztyü és egyéb apróságok mellett egy olyan erkölcsi bizonyítvány volt a ládikóban, amelyet katonai szolgálatra való felvétel céljából állítottak ki részére pár héttel ezelőtt. © 0 eszéljen © w Tényekkel bizonyítjuk, hogy a felsorolt áruk többet érnek, mint amennyiért azokat itt hirdetjük. Karácsonyi árjegyzék: Féldelén kendők Mosó-voiíe 100 különféle szép minta Tennis-fianel © © ® © 98 I Női ruhaszövet duplaszéles, kockás, nagy választékban Cérna markizet I 100 cm. széles, eredeti francia dívatminták Gyapjú delén kendők s--, 2-eo, 2-40 2 i 2 fillér fillér fillér -60 pengő •65 pengő ő o pengő 20 pengő Ágylepedő gyolcs 156 cm. széles ^^ Duplaszéles angol mintás szövet 2 pengő régi ára 4'80 P Mintás mosó selymek © 2-90 pengő Ízléses mintákban első sorozat Gyapjú delén régi ér 4'40—4 89 P Duplaszéles gyapjú krepella Q-40 második 3 pengő 3' 7 0 pengő Duplaszéles kasha kazán szép divatszinekben, régi ára 7'20 P Mintás fulardok első sorozat régi éra 9—9'8Ö P Gyermek kabátszövet tiszta gyapjúból, 140 cm. széles, régi ára 15"— P Férfi ruhaszövet 140 cm. széles, tiszta gyapjú Női télikabátok 4 30 pengő 6-— fi" 8 0 második " pengő 7 10 30 pengő pengő pengőtől különféle maradék alkalmi áron! Vidékre szivesen küldünk mintákat. Nem hibás! Nem selejtes! Minden kifogástalan jó! in áruház Békéscsaba -6 a A napi- és szaklapokban mindgyakrabban felbukkan a kérdés : vájjon a kereskedelem gondterhes napjaira gyógyír lenne-e, ha azt képesítéshez kötnék ? j Tagadhatatlan, hogy a kereskedelmet, mint egyedüli szabadfoglalkozást, el epik mindazok, akik más pályáról leszorultak, akik ott nem boldogulnak, vagy akiket elhesseget- """ tek íróasztaluk mellől és azok közül sokan részben tudatlanságuk s nem ritkán lelkiismeretlenségük miatt rengeteg erkölcsi kári szenvednek. De meg kell néznünk az érem másik oldalát is. Nagyon sok képzett egyén is lép a pályára, arra való rátermettségük folytán a kereskedelemnek diszt és érdemeket szereznek, dacára annak, hogy a kereskedést nem a boltseprés magas tudományánál kezdték el. E sorok írója is a vizes nyolcasok művészi gyakorlásával kezdte el pályafutását, tehát nem tartja magát »kontárnak«, mégis rá kell eszmélnem, hogy azért, mert valaki 3 éves inaskodása alatt végigélvezte nadrágporolástól kezdve a fenyítések mindama sorozatát, amit a főnök ur váltólejáratának napjaiban rajta gyakorolt, még nem jogosított arra a kijelentésre : kereskedő csak az lehet, ki megszenvedett érte. Mert kereskedő csak az lehet, akinek érzéke van hozzá, aki a kereskedelem üzéséhez elhivatottnak érzi magát, aki a kereskedelem követelményeinek J meg tud felelni. A kereskedelem szabadságát igenis fenn kell tartani. A kereskedelem nem türi a béklyót, mert attól elsorvad és ezt a fényűzést mégsem 4 engedhetjük meg magunknak. A kereskedelemben állandó a tisztulási folyamat: az oda nem tartozókat kilöki magából, legyen az tanult, vagy betolakodott kalmár és csakis azt tartja vissza, aki megállja helyét, aki érti a foglalkozását. Mert nagyon sokféle követelménynyel áll elő a szakma és aki csak egyet is kihagy a sokból, bizony meginog alatta a talaj. a. Amerika, hol minden pálya szabad, kissé merész példa lenne a mi viszonyainkra. A bajokat azonban, amik a kereskedőket sújtják, tévesen találják fel sokan a kereskedelem szabadságában. A kereskedelem súlyos betegségének más a kutforrássa, annak feltárása nem tartozik ide. Mindenesetre feladatunknak tűzhetjük ki azt, hogy iparkodjunk a színvonal emelésére. Oda kellene hatni, hogy üzletnyitási engedély 4 oszt. középfokú iskolai bizonyitványnyal lenne csak elérhető. Ezen megszorítás azonban csakis a nyilt üzletekre vonatkozhatna, mert piaci árusoktól, kisebb burgonya stb. kereskedőktől ezt kívánni teljesen feles- ^ leges lenne. Ennyi korlátozás elég lenne ahhoz, hogy uton-utfélen tiszavirágéletü üzletek ne keletkeznének. Ne tévedjünk arra a térre, amibe nemrégen egyik helyi szaklap cikkírója esett, amikor arról panaszko- " dolt, hogy Békéscsabán a szabó ipart olyanok is űzik, akik azelőtt korcsmárosok voltak, vagy pedig Uram bocsáss! olyan egyén is kezeli az ollót, aki valamikor a textilmérnöki tudománynak hódolt, de a cikkíró ugyanakkor elfeledte konstatálni, hogy hány helybeli kereskedő, vagy korcsmáros foltozott azelőtt nadrágot, vagy cipőt. " Nagy hátránya lenne a képesítéshez kötöttségnek az, hogy ha valaki-'
