Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-02 / 274. szám

2 BfiK£8V%6Y%! löZLflirf Békéscsaba, 1928 december 2 különbözetet. Majd szemléltető módon, tanulságos grafikonokkal mutatta a gépek teljesítőképességének rohamos emelkedését, az üzemi kiadások feltűnő csökkenésével egyidejűen. A tanulságos és mindvégig érdekes előadás után a képviselőtestület tagjai a polgármesterrel az élen — Nigrinyi igazgató vezetésével — megtekintették az egész villanytelepet. A látogatók elcsodálkozva szemlélték a telep nagyszerű, teljesen modern és példátlan rendben tartott gép- és kazánházait és a legteljesebb elismerés hangján emlékeztek meg a villamosmü pompás, haladott felszereltségéről, amelyhez hasonlót a magyar vidék városaiban jóformán sehol sem lehet találni. A képviselőtestület tagjai ezután megtekintették üzemben az uj gőzturbinát és nagy elismeréssel szemlélték a roppant gépmonstrum pompás, tökéletes működését. A szemleut befejezése után a látogatókat a villamosmü villásreggelire látta vendégül. A kedélyes tizórai alkalmából Berthóty István dr. polgármester meleg szavakkal köszöntötte fel a villanytelep valamennyi tisztviselőjét és munkását, akik a telep nagyarányú fejlettségét tudásukkal és szorgalmukkal lehetővé tették. Tavasszal: éhínség? Mindig több felől hallani és pedig olyanoktól, akik hivatásuknál fogva foglalkoznak minden rétegében a néppel, a mi népünkkel ; ők mondják, hogy tavasszal éhínség lesz. Még áldott emlékű Dérczy Ferenc, aki nagybérlő volt már 1849 óta Kondoroson és a községnek 25 éven át birája. de 50 éven át állandóan jóltevője, akihez mindenki őszinte bizalommal fordult szükségében, ő mondotta az idők folyamán keletkező gondokról beszélgetve : Nem volna itt baj, kedves öcsém, soha, ha a kukoricatermés sikerül. Itt az a fő: a kukorica. A szegény ember kapja harmadosként. Ha terem neki, el is adhat belőle, mindjárt a töréskor, vehet malacot, meghizlalhatja ; leöli és van zsir, szalonna és kitelel a család szépen. A buza bár legértékesebb valami itt az Alföldön is, a szegény embernek nem jelent annyit, mint a kukorica. Többnyire ugy van, hogy olyankor buza is volt amennyi annyi, mikor jó a kukoricatermes. De hiába van jó termés a búzában, ha kukorica nincs, akkor félő, hogy a tavaszi inség zörget a szegény ember ajtaján. A búzából a kenyérnek valót megkereste. Eladni abból nem szokott, vagy csak keveset; az eladás a nagy és nagyobb birtokosok élménye. Egy rossz esztendőt — a kukoricára értve — még elbir az Alföldnek békésmegyei népe, de kettőt egymásután nagy megpróbáltatásnak tartja. Most pedig az van . a második rossz termés a kukoricában. Milyen aggódás volt, a csodás gazdagságú buzagyüjtéskor, hogy hát a kukoricára eső kéne 1 Ugyan ez az óhajtás fokozódott a nyár haladásával; a legmagasabb fokig jutott a cséplés folyamán. Hiába ! Nincs eső. Ami volt is itt-ott, ugy mondták, hogy nem használt. Szóval az nem látszott, még most a XX. században sem beigazoltnak. hogy az ember jól tudná intézni az eső ügyeket, vagy hát az időjárást. A nyár igy maradt emlékezetes. Olyan szépen indult a második félévi gazdasági szakasz, hogy teljes volt a jóreménység egy áldott esztendő iránt. Azután egyre halványult a reménység, jött az Ínségnek fenyegető képe és íme eltűnt a magyar öröm, hogy áldott jó esztendő az, amelyikben imádkozunk Nagymagyarországért. . . Aki megfordul a nép között, ott már tapasztalhatja a nincstelenséget. Gyorsan fogy minden és nincs miből megszerezni a télire valót: ruhát, tüzelőt, káposztát, hizót: miből ? Hiszen a végrehajtó lefoglalta azt, ami valamelyes értéket képviselt: állami, községi, egyházi adó 1 Az árverés mindenfelé ki van tűzve. Halasztást kér a szegény zaklatott ember, de meddig ? Mit remél, mit vár, miből gondolja megfizetni a restanciákat ? Igaza volna az oláh őrnagynak, aki a kivonuláskor sajnálatának adott kifejezést, hogy hát „nagyon sajnálok magukat tisztelendur, mert nem tudom, hogy fognak megélni 1" „Ne tessék sajnálni, csak tessék kimenni. Az Isten velünk marad. Ahol van kenyér és yan szalonna, ott a halál nem az „éhínség révén" szedi áldozatait," „De vas, meg a fa, meg a só 1" mondja ő. „A kenyér és a szalonna előtt ezek is kapitulálnak." Csakhogy lám, most ezekben is szükséget látunk. Igy azután csökken a bizodalmunk... Ha van valami lehető munka: állami, vármegyei, községi, most előkészíteni áldott dolog. Már maga a kilátás is enyhíti az Ínséget, könnyebbíti a tűrést. Hiszen hogy az ember sokat elbir, azt beigazolta a világháborúban. Akkor is az volt az inség enyhítője, hogy egyszer csak vége lesz. Igaz, hogy ilyen végre nem gondolt a vitézség dolgában mindenek fölé emelkedő dicsőséges magyar hadsereg. Ezt is el kell bírnunk. A reménykedő munkásnép várja a vasútépítést is. Kell ez a vasút, nagyon kell, mert ez is — legalább is hisszük — közelebb hozza a jólétet és távolabb tartja tőlünk a rettegett ínséget. . . Keviczky László H békésmegyei buzaértékesitést ujabb súlyos sérelem érte Az Olaszország felé irányuló export 40 százalékos tarifakedvezményének gazdáink nem vehetik hasznát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amikor az ország gazdasági köreiben kizárólag az exportkérdésről tárgyalnak, amikor a gazdaérdekeltség a kereskedelemmel kezet fog, hogy mindkét társadalmi osztály, illetőleg foglalkozási ág e kézfogás előnyeit kihasználhassa, akkor vajúdnak a hegyek és megszületik a nevetséges egerecske. íme a Vasúti és Hajózási közlöny f. évi november 25-iki számában egy hirdetmény jelent meg, amely szerint a Gyékényesen és Murakereszturon át futó buzaküldemények cca 40 százalék fuvarengedben részesülnek. Vagy tudatlanság, vagy szemfényvesztés lehet e rendelet szülőanyja, avagy határozott tendencia nyilvánul meg ismét, ki tudja hányadszor a békés-, csanád- és csongrádi gazdatársadalom ellen. Illetékes helyen a vidéki gabonakereskedők számtalanszor rámutattunk arra a visszás helyzetre, hogy Békés-, Csanád- és Csongrádmegye ugy a kiszállításnál, mint az ipari és egyéb közszükségleti cikkek behozatalánál a magas fuvardíjtételek alkalmazásából kifolyólag, más termelőkkel szemben háttérbe szorulnak és hátrányt is szenvednek. Ma, amikor a csökkentett fuvardijtételek Olaszország felé már érvénybe léptek, Olaszországba gravitáló exportunk kifejlődéséről még egyáltalán nem lehet szó s a tiszavidéki buza még mindig itt fekszik, mert illetékes köreink a vasúti kedvezményeket helytelen relációkban alkalmazzák ! Ha ilyen kedvezmények, amilyenek Gyékényes és Murakeresztur állomásokra adattak meg, Ausztria és Csehszlovákia határállomásaira engedélyeztetnének, ugy búzaexportunk hatalmas kiugrást mutatna. Ugy látszik azonban, intéző köreink türelmi játékot provokálnak környékünkkel 1 Exportszervezetek felállításáról olvasunk, amely exportszervezetek élére szobatudósokat kívánnak állítani. Gróf Teleky és Varga Imre államtitkár urak azok a messiások, akik hivatva lesznek Magyarország terményfeleslege részére exportpiacokat szerezni. Miért nem látják be végre a sok ankétezés és számos nagyhangú kijelentéssel szemben, hogy tényleg lehet a kipróbált kereskedelem közreműködésével is kereskedelmet folytatni, miért nem gyakorolják egyszer ama őszinte megállapítást, hogy a magyar búzának nem Svájc és nem Olaszország az igazi piaca, hanem Ausztria és Csehszlovákia és miért akarja Gömbös Gyula az exportőröket márkázni ? Én azt hiszem, hogy ha a sok „miért" őszinte felelethez jutna, akkor intéző köreink lennének legjobban megijedve attól, hogy a búzát mégis lehet exportálni! S. I. t if» A • • rr • r IISSZI (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hetek óta készülődött a békéscsabai Szociális Misszió Társulat szokásos előadására, melyet évenként a szegény gyermekek karácsonyi segélyezése, felruházása javára szokott rendezni. A Szociális Misszió derék hölgyei, élükön a fáradhatatlan dr. Berényi Antalnéval ezúttal is olyan nagyszabású attrakcióval léptek a közönség elé, amely becsületére vállna akármely hivatásos társulatnak is. Mindenek előtt nem tudunk eléggé csodálkozni azon, hogy hölgyeink honnan vették azt a nagyszerű érzéket, amellyel pompásan rátalálnak azokra az eszközökre, melyekkel a legelsőrangu színpadi hatások érhetők el. A programon szereplő valamennyi szám a kedves, bájos szereplőktől eltekintve is rendkívül szórakoztató. A szombat esti ifjúsági előadás nagy sikere után csak még nagyobbat hozhat a vasárnapi előadás, mert hiszen a felnőttek még jobban megértik és méltányolják az előadásnak ugy belső tartalmát, mint külső ragyogását. Méltán jutalmazta hatalmas taps Kovácsik Rózsika kedvesen elmondott prológját, Koperecz Juliska bájos szavalatát. Az egészségügyi rovatban felvonuló drága kis babák — kik között akadt egy-egy pityergő is — feledhetetlenül kedves benyomást keltettek. A tárca rovatban Nagy Cirok Gabriella nemcsak bájos jelenség volt, hanem tökéletes színésznő is és bizony nem bánnánk, ha színtársulatunknak hozzá hasonló tagjai lennének. Partnere dr. Leinzinger László is jól átérezte érdekes szerepét. Igen kedvesen mondott tanácsokat az asszonyoknak és leányoknak Rick Henrikné, aki a nők viharos tapsa mellett a férfiak tapsát valószínűleg csak bájos színpadi megjelenésével érdemelte ki. Hivatott előadó Muntyán Izabella. Az ember ennek a szép leánynak csilingelő hangját akár órákig is elhallgatta volna. A színjáték, szavalás, előadás után egyszerre beröppen a színpadra tökéletesen formált lágy mozdulatokkal a bájos Feldl Edit s a tánca után felviharzó tapsorkánt bizony megirigyelhette volna akárhány primaballerina. Dr. Donner Lászlónénak a szivekbe csendülő hangján előadott három pompás kis dala után dr. Zahorán Mátyásné mondotta el gyönyörű szavait, majd Schwézner Klári kecses alakja jelenik meg a színpadon és minden elfogultság nélkül beszél olyan készséggel, mint akárcsak egy kitűnő művésznő. Ezután következett a hirdetési rovat bájos gyermekszereplőivel és sok-sok mulatságos jelenetével. Itt Dzurik Ica mindenttudó Katija aratott óriási sikert s alig maradt mögötte a dobos Láng Imre is. Nagy derültséget keltett az Ovomaltint személyesítő két drága kis farkas kölyök, Susánszky Jancsi és Schrankó Pisti. A kis öregek megunták az álldogálást, mire cserkészes egyszerűséggel szépen leléptek a plakátról és leültek. Bájosak, ügyesek voltak valamennyien, de mégis külön kell megemlékeznünk Romváry Jancsiról, Máthé Bözsikéről, Szőlőssy Sáriról, Sándor Laciról, Vince Sándorról, Romváry Olgáról. Kautz Babáról, Romváry Iliről, Kiiment Paliról, Krupicer Laciról. Sommer Blankáról és Kvasz Pistiről. Seressné Erdős Paula konferálta be a divaiképeket. Mig a divatbemutató tartott csupa ragyogás volt a színpad. A sok szép asszony,, leány ahogy egymásután felvonult, mozgott és táncolt, igazán feledhetetlen látványosság volt. A vasárnapi előadás teljes műsorral megy, tehát azokkal a számokkal is, melyek a szombati előadásból kimaradtak. Bizonyos, hogy a vasárnapi előadásnak is óriási sikere lesz. Tanácsülés A folyó évi november hó 30-án tartott ülésében a következő ügyeket intézte el a városi tanács : Iparigazolványt kaptak: Fodor Pál csizmadia. Ábrahám János borbély, Schilinger Sándor konfekció, Izsákovicz Árpád női ruhakereskedő iparra. A cipőszállitásra érkezett ajánlatok közül Timkó János ajánlatát fogadta el. Építési engedélyt kapott Ondroviczky József.