Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-30 / 272. szám

Békéscsaba, 1928 november 30. Péntek 55-ik évfol

yam, 272-ik szám KESMEGY POLITIKAI ÜAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányor.kint 10 filiér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A sajtónovella december közepe után kerül megvitatásra A minisztertanács után a sajtó érdekeltségei értekezleten fogják álláspontjukat kifejteni Budapest, nov. 29. (A Békésmegyei Közlöny tudósító jótól.) Politikai körökben nagy feltűnést keltett a sajtónovellával kapcsolatban Bethlennek tegnapi bejelentése. Nagy érdeklődéssel tárgyalták az egységespárt tagjai a miniszterelnök kijelentését és ma este az exportkérdés megvitatására gyűltek össze. Az ellenzéki pártklubokban se volt ma más téma, mint a sajtónovella előterjesztése. Az ellenzék részéről ugyanis azt állítják, hogy a javaslat a miniszterelnök bejelentésével szemben bizonyos tévedésen alapszik, amennyiben a javaslat kodifikációja még nem történt meg és csupán az előzetes statisztikai munkálatok készültek el. Igy a sajtónoveliának az érdekeltek által történő megvitatása csak december közepe után történhetik meg, Egyébként ma alkalmunk volt Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkárral beszélgetni, aki a sajtójavaslatnak szerzője és elkészítője és aki a javaslattal kapcsolatban a következő kijelentéseket tette: A sajtójavaslatnak egyelőre csak tisztán a tervezete készült el, mig a szövegezési munkálatok most folynak az igazságügyi minisztériumban. Körülbelül 3—4 hétre lesz szükség ahoz, hogy a javaslat a minisztertanács elé kerülhessen s azután hivják össze a különböző sajtóérdekelteket és előre láthatólag újév után fog a javaslat a Ház elé kerülni, miután az érdekeltségek is előterjesztették álláspontjukat. Bud János beszéde az export és import problémájáról A miniszter szerint revideálni kell a vasúti tarifákat Meddig bírjuk? Ma a felsőház ülésén, amely pedig a maga konzervatív nyugalmával igazán távol áll minden demagógiától, olvasták rá a kormányra, hogy az utóbbi évek úgynevezett adóleszállitásai nem jelentettek semmiféle könnyítést, mert hiszen az alapokat meghagyták, sőt emelték. Legpéldásabb bizonyíték erre a házadó kulcsának leszállítása, ahol viszont az alap emelésével az adó vagy a régi maradt, vagy pláne emelkedett. De ugyanezeket a megállapításokat konstatálhatja a polgár a saját kárán a többi adó terén is. A keresetek megcsappantak, de a kereseti adó vagy rögzítve van, vagy az ujabb kivetés során a kincstár és a községek igényeinek kielégitesére még emelni is kénytelenek lesznek. A forgalmi adó terén csak a napokban adtunk hangot azoknak a panaszoknak, hogy a megcsappant üzleti forgalom ellenére az átalányokat vagy a régiben hagyták, vagy felemelték. Maga a pénzügyminiszter is kénytelen volt elismerni, hogy Magyarország azok közé az államok közé tartozik, ahol legtöbb az adóteher, viszont a létminimum egyike a legkisebbeknek. Es csak fájdalommal kell tudomásul vennünk azt a bejelentést, hogy a terheket nincsen módjában apasztani, mert az államháztartás egyensúlya nemzeti presztízskérdés. Magunk is elfogadjuk. Vállaljuk is ameddig birjuk. De éppen ez a kérdés, meddig birja a polgárság ? Az adó ma már nemcsak a jövedelmet, de — ahol vagyon van — a vagyont, az üzemi tőkét is megtámadja. A tőke fogy, ennek következtében fogy a hozama is. A fogyasztóképesség pedig folyton csökken. Az adóterhek viszont maradnak. Meddig lehet ezt kibirni? A nemzeti parasztpárt újból becsapta az erdélyi kisebbségeket Kolozsvár, nov. 29. A kisebbségek vezetőköreiben nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a kormányzó nemzeti parasztpárt kiáltványában nincs igéret arra nézve, hogy a kisebbségi területeken a közigazgatás és igazságszolgáltatásban a kisebbségi nyelveknek megfelelő érvényesülést biztosítanak, holott ezt a nemzeti parasztpárt vezető politikusai állandóan hangoztatták, mint a kisebbségi kérdés átmeneti megoldását.! Budapest, nov. 29. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Az egységespárt u. n. agrárblokja ma este értekezletet tartott, amelyen Farkas Géza képviselő az agrárexport kifejlesztésére vonatkozóan tett előterjesztést a kormánynak. Megkérdezte a kormánytól, hogy mit szándékozik tenni ezen a téren és egyáltalában van-e programja az exportfejlesztés ügyében. A felszólalásra Bud közgazdasági miniszter válaszolt. Örömmel vette az értekezlet meghívását — mondotta — és kijelentette, hogy nemcsak az export, hanem az import terén is eredményeket kell elérni. De amig a kormány azon küzd, hogy ezen a téren eredményeket érjen el, addig ezt az érdekeltek akadályozzák meg. Igy például a MÁV-nál talpfákat, táviróoszlopokat, a hidakat még mindig fából készítik, amelyet külföldről kell beszállítani s amelyeknél a cement, vagy beton a tapasztalatok szerint tökéletesen megfelel. Ha importunkat ilymódon oldjuk meg, értékes eredményeket érünk el kereskedelmi mérlegünket illetőleg. Közszállitási szabályzatunk kiváló alkotás, azonban rendelkezései az utóbbi időben teljesen elmosódtak a gyakorlati életben. Egyik városunk például szekerek szállítására irt ki pályázatot, de kikötötte, hogy csak külföldi tengelyeket fogad el. Kereskedelmi mérlegünk súlypontja valóban az exporton nyugszik és e tekintetben az állattenyésztésünket kell fejleszteni, amiért más álláspontra kell helyezkedni a tengeri vám kérdésében, vagy pedig a tengeri termelését kell fontosabb feladattá tenni. Versenyképességünk rádiusát ki kell terjeszteni és itt nagy jelentősége van a vasúti fuvar kérdésének. Ma egész Európában lehetetlen vasúti politika folyik. Kereskedelmi szerződéseinknél arra kell törekedni, hogy a vasúti tarifáknál minél kedvezőbb helyzetbe kerüljünk és addig is revideálnunk kell saját vasúti tarifánkat. Az exportszervezet felállításának kérdését a mai minisztertanács elé viszi és reméli sikerül oly szervezetet létesíteni, amely a legmeszszebbmenően megfelel a gyakorlati igényeknek. Ipari és mezőgazdasági kivitelünk helyzetét el kell választani, mert egészen más az agrárgravitációnak iránya, mint az iparé. Kereskedelmi becsületünk védőpajzsa alá kell minden exporttevékenységet helyezni, mert ha a külföld bizalmát elveszítjük, igen nehéz lesz azt újra visszaszerezni. Kereskedelmi szervezetlenségünkhöz a tőkehiány is nagyban hozzájárult. A tőkehiány olyan nagy, hogy 10 százalék alatt az exportkereskedelem alig jut hitelekhez. Ebből a szempontból a kormány már megtette a bevezető lépéseket és remélhető, hogy ezen a téren is rövidesen némi javulás fog beállani. Négyszáz iskolaügyi kihágásban mentek ki a bíintetoparancsok ebben az évben Büntetőparancsot kapott egy apa, mert nem tudta kifizetni a tavalyi tandijat s gyermekét nem írathatta be az iskolába — Sok kereskedő nem hitelesítteti súlyait és mérlegeit (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy Békéscsabán az elemi és középiskolákban ! mennyi tanuló iratkozott be. A közel 6000 tanuló ékes példája annak, hogy ebben a városban komolyan veszik az iskoláztatást s az iskolázottak nagyszáma egyúttal bizonyítéka a város kulturális fejlődésének is. Tekintettel arra, hogy most már az iskolai év első három hónapja letelt s a kihágási a biróság összegyűjtötte, sőt nagyrészt el is intézte az iskolakötelesek mulasztásairól szóló jelentéseket, megkérdeztük Haán Albert dr.-t a kihágási ügyek vezetőjét abból a szempontból, hogy hivatalában hány iskolaügyi, állategészségügyi és köztisztaságügyi kihágás esete fordult elő az elmúlt negyedévben. Haán Albert dr. felvilágosításai szerint mintegy 400 büntetőparancs ment ki azok számára, akik gyermekeik beiratását elmulasztották. A 400 eset túlnyomó részét az