Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-16 / 260. szám

Békéscsaba, 1928 november 16. Péntek 55-ik évfolyam, 260-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Gyarmat kellene Csehszlovákiában se lehet fe­nékig tejfel s bizonyára ott is több az eszkimó, mint a fóka. Leg­alább is erre enged következtetni az a gondolat, amely az egyik nagy csehszlovák lapban látott tegnap napvilágot, hogy a cseh­szlovák kormány gondoskodjék egy gyarmatról, ahol az ország fölös népe elhelyezést találjon. Ha egy kicsit tréfásan is hang­zik ez az ötlet, azért nagyon is figyelemre méltó és gondolkodásra késztet. Az az uj impérium, amely a szerencsés körülmények folytán ugy megduzzadt, ahogy legvér­mesebb álmodói sem tudták el­képzelni, már azon sopánkodik, hogy a nagyra nőtt országban népe nem tud megélni. Nem­csak területet, de egy csomó kincset és gazdaságot ragadt magához, mégis már maholnap arra sem elég, hogy a min­dennapi betévő falatot lakóinak biztosítani tudja. Az a rettenetes harakiri, amelyet a béketákolmány­nyal a vén Európa önmagán vég­zett, hogy ezeréves és még öre­gebb geográfiái, történeti és gaz­dasági egységeket megbontott, odavezetett, hogy a háborúban megfogyatkozott Európa népe nem tud megélni verejtékkel azon a földön, amelyen sokkal kevesebb munkával és kisebb nélkülözéssel azelőit megélt. Mert ha a koncon meghízott cseh államot gyarmat után ker­geti a kenyérgond és népe meg­élhetése, akkor mit szóljunk mi, akiket megcsonkítottak, kiraboltak, aztán abba a torz hurkába gyö­möszöltek, amit gazdaságilag ez a szerencsétlen, megcsonkított haza jelent? Ahol olyan nagy a nyo­morúság, hogy maholnap több lesz a fölösleges .ember, mint a meg­élni tudó ? És hova meneküljünk, milyen gyarmatra szaladjunk mi, akiknek — ellenségektől körülvéve — még egy lépést sem lehet a szűkre szabott határokon tulmenni? Gyarmat kellene ? Vájjon az ag­gódó cseh vezércikkírónak nem jut eszébe, hogy egész Közép­Európa nagyjában már is gyarmat lett? Vájjon azok a külföldi köl­csönök, főleg a tengerentúli tőke, amellyel a tönkretett államháztar­tásokat és magángazdaságokat — ugy ahogy — sikerült talpraálli­tani, nagy kamatszolgáltatási ter­hükkel nem jelentik-e azt, hogy valamennyien adósságban fetrengő gyarmatok lettünk, akik verejté­kezve dolgozunk az idegen hite­lezőknek ? Gyarmatok kellenének, amikor csupa gyarmat mind a fo­nák foltokra szabdalt Középeurópa? Gondolkozzanak csak a cseh hangadók egy kicsit, azt hisszük hamar rá fognak jönni, hogy ha megmaradtak volna a régi, testre szabott határok között, akkor most nem kellene gyarmatról gondos­kodni. Bethlen a Rassaynak tett en­gedményeket nem tartotta be A szocialistákat az ellenzék rá akarja birni a tár­gyalásokon való résztvételre Budapest, nov. 15. (A Békésme­gyei Közlöny tudósitójától.) A ház­szabályrevizióval kapcsolatban, mint ismeretes, az ellenzék külö­nösen az immunitás- és a cenzúra­szakaszok ellen indította meg az offenzívát. Már az első tárgyalá­son, Rassay Károly felszólalása után Bethlen hozzájárult ahhoz és elismerte, hogy ebben a tekin­tetben később törvényes intézke­désnek kell történnie és csak az­után követeli a házszabályrevizióba egy oly szakasz felvételét, amely a Háznak vagy elnökének a cen­zúrát lehetővé teszi. Hasonló volt a helyzet az immunitásszakasszal is. amelyet Dabasi-Halász Móric akart indítványozni. Erre vonatko­zóan azonban már Orffy Imre, a javaslat előadója kijelentette, hogy az immunitásszakasz irányában beadott indítvány ellen alkotmány­jogi aggodalmai vannak és ezért ezt a szakaszt nem javasolja. Később a szocialisták újból boly­gatni kezdték a kérdést és külö­nösen a cenzuraszakasz ellen lép­tek fel és Bethlent abba a kelle­metlen helyzetbe hozták, hogy a Rassaynak tett engedményeket nem tartotta meg, minek folyományaké­pen a szocialisták elhatározták, hogy távoltartják magukat a tár­gyalásoktól. Tény az, hogy a szo­ciáldemokrata párt tagjai a mai ülésen meg sem jelentek. Munkatársunk érdeklődött a szo­cialistáknál távolmaradásuk oka felől, akik kijelentették, hogy a kormánynak csakugyan szándé­kában van az immunitás és a cenzúra szakaszát a tervezetbe felvétetni, noha errevonatkozóan Bethlen csaknem konkrét Ígéretet tett Rassaynak, hogy mind a két kifogásolt szakasz kimarad. Telje­sen beavatott helyen kijelentették, hogy a cenzúra és az immunitás szakaszait a kormány nem óhajtja fenntartani, mert mint Bethlen a leghatározottabb formában kijelen­tette, hogy az immunitás felfüg­gesztéséről szóló rendelkezés nem kerülhet be a házszabályrevizióba és ugy ezt, mint a cenzúra sza­kaszt csak törvényben lehet elő­zetesen szabályozni és akkor is nagyon óvatosan kell tárgyalni, mert az anyag rendkívül kényes és továbbá ebben a formájában ban a szakaszokhoz hozzá sem nyúlnak. Éppen ezért az ellenzék tagjai most arra igyekeznek rábeszélni a szociálistákat, hogy a házszabály­revizió részletes tárgyalásának to­vábbi vitáiban vegyenek részt, mert jelenlétük által az ellenzék megerősödve, sokkal könnyebben küszöbölheti ki azokat a sérelmes szakaszokat, amelyeket az ellen­zék a tervezetben nem szívesen Iát. Valószínű, hogy még ma sike­rül a szociálistákkal megállapo­dásra jutni, amelyek alapján már holnap résztvesznek a tárgyalá­sokon. Súlyos akadályok az egységes ellenzéki front előtt Kállay nem működik együtt valamennyi baloldali polgári párttal Budapest, nov. 15. (A Békés­megyei Közlöny tudósitójától.) Megemlékeztünk azokról a tárgya­lásokról, amelyek az egységes ellenzéki front megteremtése cél­jából a mult hónapban megindul­tak. Tegnapi számunkban meg­írtuk, hogy Kállay Tibor és Rassay Károly már nagyrészben meg­egyezésre is jutottak. Ma azonban váratlanul súlyos akadályok me­rültek fel és pedig Kállay részéről, aki kijelentette, hogy a baloldali polgári pártok közül sem óhajt mindegyikkel együttműködésbe bo­csátkozni. Erre tehát megakadt az ellenzéki front egységes kiala­kulása* Munkatársunk több ellenzéki politikusnál érdeklődött, akik a következőket mondották : Nagy Emil: Én a magam ré­széről csak olyan akcióban veszek részt, amely az egész polgári el­lenzéket egységes plattformban egyesíteni tudja. Különben ugyanis nem látom semmiféle célját ennek az ellenzéki frontnak, csak abban az esetben, ha határozott és ko­moly programmal egységesen tud­juk felvenni a harcot. Vélemé­| nyem szerint a polgári politiku­soknak meg kell találniok azokat í a módokat, amelyek lehetővé te­szik ennek az egységes ellenzéki frontnak megalakulását. Kun Béla : Inkább maradok izo­láltan továbbra is és semmi olyan ellenzéki alakulásban nem veszek részt, amely már kezdetben ma­gában hordja az oszlás csiráit. Horváth Mihály: Néhány héttel ezelőtt kifejtettem abbeli vélemé­nyemet, hogg a közös ellenzéki front az ország javára válik. Ma is azt állítom, hogy a polgári ele­meket egy egységes frontba kell állítani a kormány politikájával szemben, ebből azonban nem le­het kizárni egyetlen polgári pártot vagy polgári politikust sem. Más­különben távoltartom magamat minden ilyen akciótól. Értesülésünk szerint most Rassay Károly, aki ellenzéki körökben nagy tekintélynek örvend, vette kezébe az ügyet és a közeli na­pokban megbeszélést hiv össze a különböző frakciók és pártonkívüli, Zürichben a magyar pengőt 90.59'5-eI jegyezték. j izoláltan álló ellenzéki képviselők­; bői, amely alkalommal kész for­mában fogják eléjük terjeszteni az egységes ellenzéki front prog­ramját. A csehek gyarmatot akarnak népfeleslegük számára Prága, nov. 15. A Slovenski Dennik mai számában vezércikk­ben foglalkozik a cseh-szlovák ál­lam népesedési problémájával és arra hivja fel a kormányt, hogy utat keresve a tengerhez gyarmat­ról gondoskodjék az ország kiván­dorlói számára. A lap kiszámítja, hogy Cseh-szlovákia néhány évti­zed múlva annyira túlnépesedik, hogy legalább 500.000 ember ki­vándorlására lesz szükség. Ki lesz az amerikai kül­ügyi államtitkár ? Newyork, nov. 15. Borah szená­tor nem pályázik a külügyi állam­titkárságra, hanem Morrow, Mexikó amerikai követének kinevezését ajánlja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom