Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-11 / 256. szám

Békéscsaba 1928 november 11 Jl^gSEMKOBI ÍS&MSF? 9 Berthóty polgármester

1 Ötórai teán József főhercegéinél betöltötte 35 évi szolgálati idejét és végelbánás alá vonását kéri a közgyűléstől (A Közlöny eredeti tudósítása.) A november 19-iki közgyűléshez a polgármester beadványt intézett, amelyben bejelenti, hogy 35 éves közszolgálati működését betöltötte és kéri végelbánás alá vonását. A polgármesternek ez a bejelentése a szanálási törvény értelmében történik. Bizonyos azonban, hogy a mi polgármesterünknél, aki egész fiatalon kezdte meg köztisztviselői pályafutását, semmiképen sem indokolt, hogy a törvény rideg betűinek megfelelően nyugdíjaztassák és nemcsak értékes egyéniségét, de nagyértékü munkaerejét is nélkülözni legyen kénytelen a városi adminisztráció. Azonkívül Berthóty nevéhez és polgármesterségéhez ennek a városnak olyan páratlan nekilendülése fűződik, amelylyel szemben elismerés és hála él a képviselőtestület minden tagjában. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy a közgyűlés egyhangúlag oly értelemben fog állást foglalni, hogy dr. Berthóty Istvánnak hivatalában való visszatartását a város érdekében szükségesnek tartja. Mint értesülünk, ez az akarat, amely egyszersmind nyilvános megnyilatkozása lesz a közszeretetnek és közbecsülésnek is, arra indította a városi pártok vezető egyéniségeit, hogy az egyöntetű állásfoglalás megbeszélése végett holnap értekezletre jöjjenek össze. Az értekezleten a polgármester iránti megbecsülő megnyilatkozásnak módozatait fogják megbeszélni. A kereskedőtanonciskolák uj szervezete (A Közlöny eredeti tudósítása.) A VKM. 1928. évi 60.000—VI. sz. rendeletével szabályozza a kereskedőtanonciskolát. Pontosabb és a kereskedőket érdeklő pontjai a következők : 17. §. A munkaadó a tanoncot az iskolai beiratásokra megállapított időben beíratni és a tanítás megkezdésétől az iskolába járatni köteles. A tanév kezdete után felfogadott tanoncot a munkaadó 3 napon belül tartozik beíratni, sőt a próbaidő tartama alatt is az iskolába járatni. 20. §. A tanonc a tanonciskolát korára való tekintet nélkül a tanviszony egész tartama alatt pontosan látogatni köteles. 22. §. Senkit azon a cimen, hogy tanév közben lett tanonccá, vagy későn iratkozott be, az iskola látogatásától felmenteni nem lehet. 27. §. A mulasztás igazolásául a következő okok szolgálhatnak: a) Orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegség. b) Haláleset. Sürgős teendők végzése igazolásul nem szolgálhat. Mulasztás számba megy a késés is. 28. §. Az igazgató a mulasztási imutatásokat fegyelmi felelősség ierhe alatt köteles 2 hetenkint beterjeszteni. 58. §. Tanítani csak köznapokon lehet. 61. §. Beiratás szeptember 1-től 4-ig történik, az évközben szerződtetett tanonc azonnal beiratandó. ^ 29. §. Az 1922. XII. t.-c. 110. §-a értelmében a tanonc szerződetése az iparhatóságnál bejelenendő. Elmondja Babinszky János aranykoszorus mester (A Közlöny eredeti tudósítása.) Harmincnyolc iparosmester, a Kézműipari Tárlatokon aranykoszorúval kitüntetett kiváló iparos — köztük Babinszky János békéscsabai müesztergályosmester — gyülekezett szerdán délután öt óra előtt a budai Szent György-téren, hűvös előkelőségü főúri paloták árnyékában. Autókon, fogatokon, gyalogosan érkeztek, feszes ünnepi feketében, hogy mind a harmincnyolcan résztvegyenek azon az ötórai teán, amelyet József kir. főherceg és neje, Auguszta kir. hercegaszszony adtak abból a célból, hogy személyesen megismerjék Magyarország legkiválóbb iparosmestereit. A várakozó csoportok mellett sürü rajokban futottak a pompás autók. A teára hivatalos előkelőségeket hozták. A kereskedelmi minisztert, államtitkárokat, miniszteri tanácsosokat, az IPOSz vezérkarát és másokat. Az aranykoszorus mesterek egybegyülekezése után a 38 kiváló iparos impozáns menetben felvonult a kir. hercegi palotába. A fényesen kivilágított előcsarnokban a kir. herceg főudvarmesterhelyettese, Lucich Károly altengernagy fogadta a meghívottakat. A ruhatárban elhelyezték felsőkabátjaikat, aztán az altengernagy vezetésével bevonultak a díszesen, pompásan feldiszitett termekbe. Apró, két-három személyre teritett asztalok váriák hívogatóan a vendégsereget. Pontosan öt órakor megjelent a teremben a kir. hercegi pár. Néma, feszes tisztelgés üdvözölte a házigazdát. A kir. herceg közvetlen modorú, barátságos fellépése azonnal eloszlatott minden feszességet. Az egyszerű vendégek egytől-egyig otthonosan érezték magukat legott. Amikor pedig a hivatalos bemutatkozásra a meghívottak a kir. hercegi pár elé járultak, a magas házigazda közvetlen, barátságos és egyszerű magatartása egyszerre elolvasztott jóformán minden feszességet. A bemutatkozások után a teaasztalhoz telepedtek a vendégek. A hivatalosan „tea" elnevezésű est folyamán az illatos párát felhőző teán kivül sok-sok olyan étket és italt tálaltak fel a libériás szolgák, ami szem-szájnak ingere: Lukullusi lakoma kápráztatta a vendégek szemeit, inyét és gyomrát. A kir. hercegi pár közben szíves szavakkal, visszautasithatatlan kedvességgel kínálta mindenkinek a hercegi konyha raritásait. Másfél óráig tartott az aranykoszorus mesterek teadélutánja a szent-györgytéri palotában. A tea befejezése után a házigazda a hercegasszonnyal sorbavette az egyes csoportokat. Minden egyes aranykoszorus mestert megszólítottak. Pár szives szóval, melegen érdeklődő kérdéssel tudakolták az iparosság ügyeit, dolgait. Babinszky János békéscsabai aranykoszorus müesztergályosmestertől — erőteljes, magyaros kézfogás után — a vidéki iparosság helyzete iránt érdeklődött József kir. herceg. A választ barátságosan megköszönte, a hercegasszony pedig szívesen fogadta a kézcsókot. S a magyar iparosok fővédnöke: József kir. herceg meleg barátsággal búcsúzott el a cerele után az aranykoszorus mesterektől. Akikre büszke, mert világviszonylatban is versenyképes készítményeik révén becsülést, elismérést és dicsőséget szereztek a magyar névnek, a magyar tudásnak, a magyar lelkiismeretességnek. Élénken csillan meg Babinszky János szeme, amikor szinte lelkesülten vallja meg : — Gazdagabb lettem egy szép emlékkel . . . életem legszínesebb, leggyönyörűbb emlékével 1 . . . A wáros mostohagyermekei w Azsisai, elmaradott állapotok a legújabb városrészben — ftiincs kut

y világítás? járda, utcanév és házszám a Bakucz-telepen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Széchenyi-liget mögött, a körgát tövében, alig másfél év alatt egy uj városrész keletkezett. Szinte gombamódra, egyik napról a másikra, apró és nagyobb családi házak, kertes lakok, kecses villák nőttek ki a puszta földből. Es ott, ahol azelőtt a szántóvető gazda akasztotta csillogó ekevasát a zsíros, fekete televénybe, hirtelen és észrevétlenül uj városrész keletkezett. Uj városrész, számos utca, száz és száz lakossal, akik okosan és előrelátóan cselekedtek akkor, amikor mai lakhelyüket megválasztották, Mert az uj városrész nem is túlságosan sok idő múlva — egészséges fekvése miatt — egyik büszkesége lesz ennek a rohamosan fejlődő városnak. Csakhogy az uj városrész keletkezésével és fejlődésével a legkisebb mértékben sem tartanak lépést, ami a közmüvek bevezetését illeti. A modern házakból álló telepen, ahol a házak túlnyomó része csupa ízléses, formás villa, a mai napig sem közvilágítás, sem járda, sem közkút nincsen. Este és éjjel áthatlan, sürü sötétség borul a kis telepre, amelynek házai és villái valósággal elsüllyednek a koromfeketeségben, akárcsak a sártengerben, ha megnyílnak az egek csatornái és jó kiadós eső hull a vidékre. Az uj városrészt egyetlen lámpa sem világítja meg s a lakosság a sötétség beálltával, vagy találomra botorkál hazafelé a sötétben, vagy pedig lámpásokkal világítja meg maga előtt az utat. Nincs a telepen iható vizű kut sem s a lakosság kénytelen a régi vásártérre járni ivóvízért a Gyulaiut közepéig, ami jó félórai sétát jelent, szép időben, de még egyszer annyi idei csónakázást, ha esik az eső. A Bakucz-telepiek kétségbeesetten lótnak-futnak fühözfához, hogy rendes, iható vizű kúthoz juthassanak s ezért most kérvényt adtak be a városi tanácshoz egy ártézikut létesítése érdekében. De talán legnagyobb baj az, hogy a telep utcáin semmiféle járda sincs, az utcáknak pedig nincs nevük s a házaknak számjuk. Ez állandóan a legnagyobb zavarokat okozza az idegenek és hatósági közegek tájékozódását illetően. A telepen folytonosan kérdezősködők kilincselnek, akik az egyes lakosokat keresik és akárhányszor ötven házat is végig kell kérdezősködniök, mig végre rátalálnak a keresett személyekre. Hasonló sétálással tudják a postások kézbesíteni a leveleket és akárhányszor tucatszám viszik viszsza a postai küldeményeket, miután címzettjeiket nem lehet megtalálni. Ami az utcaneveket illeti, nemrégiben történt egy naiv próbálkozás a Bakucz-telep utcáinak elkeresztelésére, de a komolytalan próbálkozással a város vezetősége egy percig sem tartotta érdemesnek hivatalosan foglalkozni. Egyes, magasabb rangú városi tisztviselőkről óhajtották elnevezni az uj utcákat, de a tervet maguk a kipécézett nevek tulajdonosai intették le. Nem akarták a nevüket odaadni egy ázsiai elmaradottságban és primitívségben hagyott városrész csillogóbbá tételére. Mindezek miatt az itt felsorolt hiányok miatt a legnagyobb elkeseredés és méltatlankodás hangján beszélnek az uj városrész lakói. Nem értik, miért kezelik őket mostohagyermekként és miért nem látják el a telepet mindazokkal a közmüvekkel, amelyet egy lakott rész megérdemel és amely az uj városrész további fejlődésének előfeltétele. Szeretnék, ha többet törődnének az uj teleppel, a rohamosan közeledő tél miatt is, mert a mai primitívség mellett egy nedves tél az egész telepet teljesen megközelíthetetlenné fogja tenni. Havas GyuBáról íf 1918. IX. 27.) Az ember egyre boldogtalanabb. Mert egyre több remény lesz [emlék, S vágyai a boldogtalannak Megujra mégis feljajonganak. A költő, ki ily szép dalba fonta a halálfélelmet, tiz éve, hogy örök álomra hunyta le szemeit egy csendes, klinikai ágyon. Sorsa: tipikus költői sors. Nyomor, szegénység, abbahagyott egyetemi tanulmányok, vidéki lapoknál eltöltött riporteri évek. Később versei sűrűn jelennek meg a „Nyugat" hasábjain. A közben kitört világháború folyamán katonának vonult be s mint katona megnyeri az első dijat. „Békehymnus"ával, az akkori „Érdekes Ujság"nál, mely — érthetetlen okból — azóta nem jelent meg. A közben kitört forradalom megakadályozta barátainak azon tervét, hogy költeményeit sajtó alá rendezzék, igy hangulatos költeményei — sajnos — feledés homályába merülnek. Költői tehetségét Tóth Árpád — a napokban elhunyt fiatal poéta, egyik legjobb barátja — méltatta a „Nyugat"-ban 1918-ban megjelent, róla irt „Nekrológjáéban. A jóbarát melegségével és a költő hivatottságával. Emliti itt Havas Gyula kiváló költői tehetségét, eredetiségét, különösen dicsérvén a verseiben oly sűrűn használt hangfestést, alliterációt stb. Külön megemlékezik Havasnak kritikáiról, melyben — szerinte — szintén elsőrangú volt.