Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-09 / 254. szám

Békéscsaba, 1928 november 9. Péntek 55-ik évfolyam, 254-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Irto: Gr. Gyöngyösi János A kondorosi vasút építése körül egyszerre megindult a versengés. Alig, hogy az AEGV ajánlatát beadta a városhoz és a képviselőtestület elvileg megszavazta a hozzájárulást, egyszerre jelentkezett a MAV is. így merül fel azután a kérdés: Ki épitse meg a dobozi vasutat ? Azt hiszem, valamennyien csabaiak a városházán tartott értekezlet egyik résztvevőjének kijelentését valljuk: Bánja a csuda, akár ki is épiti, csak már minél előbb fütyüljön a vonat! Es a kérdést elsősorban ebből a szempontból lehet elbírálni. A MAV — nem kötelező — informálásában van egy konkrétum. Jövő hó elejéig nyilatkozik, hogy a felajánlott hozzájárulással. vállalja-e az építést, vagy sem. Es ha vállalja, akkor rövidesen hozzáfog, tyliusra pedig az uj vaspálya átló lesz a forgalomnak. Az £jV viszont nem ad terminust, az építést a lehető legsürgősebben le akarja bonyolítani, eléje azonban nemcsak anyagi, hanem egyéb, hatósági akadályok is gördülhetnek, főleg, hogy az államvasút érdeklődik a dolog iránt. Sok olyan momentum van azonban, ami a MAV ajánlkozását gyanússá teszi. Mindenekelőtt az, hogy eddig szokatlan volt az államvasút építkezéseinél magánérdekeltség pénzét is belevenni. Most pedig a MAV mintha éppen ennek a hozzájárulásnak a kedvéért vetné magát utána a dobozi vasút ügyének, sőt kevesli is a hozzájárulást. Aligha hisszük, hogy a képviselőtestület még nagyobb áldozatokba is belemenne. Legalább első pillanatra ez nem is látszik indokoltnak. A pénzért, amit a kisvasutnak adnánk, nemcsak vasúti forgalmat kapnánk, de az általunk befektetett összeg erejéig a vaspálya birtokába is jutunk, tehát vagyonobjektumot kapna a város. A részvények révén megillető helyet nyernénk az igazgatóságban s igy a vasút egész üzemére, a menetdijak, fuvartételek, menetrend stb. megállapítására közvetlen befolyással bírnánk. Ezzel szemben a MAV még nagyobb áldozatokért adna vasúti összeköttetést, de beleszólni a vasút üzemi és kereskedelmi ügyeibe aligha engedne, legfeljebb ha tiszteletteljes kéréseinket átvenné. De a vasuttipus szempontjából is Csaba érdeke a kisvasút mellett szól. A kisvasút kisrakományu vagonjaival leginkább felel meg az uj vaspályát környező kisbirtokos elem szükségleteinek. Mozgékony motor járataival, sinautóival teljes pontossággal simulhat minden személy- és teherforgalmi igényhez. Megállhat az útszéli korcsmánál, vagy a dülőutná! is. Amellett — legalább a MAV mostani tarifáját véve figyelembe — olcsóbb is. Mindezeket a szempontokat, amelyek azonnal felmerültek s amelyekre többen az értekezleten hangot is adtunk, a MAV igen tisztelt képviselője egyetlen bejelentéssel tudta leszerelni. Azzal, hogy a kondorosi vasút csak jelentéktelen etapja lenne egy később, de mégis rövid idő alatt megépítendő uj, nagy transzverzális alföldi vasútvonalnak. Békéscsaba ebben az esetben egy ujabb, jelentős fővonalhoz jutna, ami gazdasági vonzási területét kétségtelenül nagyon megnövelné. Ezért, de csakis ezért a rendkívüli előnyért volna értelme a MAV építkezése mellett lándzsát törni s azt valóra váltani, ha kell esetleg még nagyobb hozzájárulással is. De résen kell lennünk 1 Nem szabad engednünk, hogy a MAV egy szép jövő ábrándképével hitegessen bennünket, esetleg évekig s közben a két épitni akaró között vasút nélkül maradjunk. A város vezetősége tehát gondosan ügyeljen arra, hogy a MAV által kijelölt határidőig határozott választ nyerjen. Es ha akár késne a válasz, akár nemleges lenne, a legerélyesebben folytassa a megkezdett tárgyalásokat a kisvasuttal. Bánatunkat, hogy a nagy alföldi transzverzális vonal ábrándjától elesünk, teljes mértékben eloszlatná vidám füttyszava az induló kondorosi motorosnak. H kormány rövidesen fontos alkotmányjogi kérdéseket akar elintézni Módosítani akarják a kormányzói jogkört szabályozó törvényt -- Bethfen tagadja, Hogy a királykérdés miatt akarja megszigorítani a házszabályokat is ezt a kérdést óhajtja annál is inkább megoldani, mert már maga is elérkezettnek látja az időt és a politikai helyzetet, valamint az országot konszolidáltnak tartja arra. nogv ezek a kérdések nyugodt parlamenti atmoszférában végleges formában elintéztessenek. Ezzel szemben ellenzéki oldalon azt hangoztatják, hogy az 1920. évi 47-ik törvénycikkről van szó, amely a Habsburgok trónfosztását mondja ki és ezt a kérdést akarják ha nem is közvetlenül, de közvetve megoldani. Egyébként az ellenzéken azt állítják, hogy Bethlen mai beszéde csak növelte ezt a kaotikus zavart, amely a házszabályrevizió szükségességének szempontjából a politikai életben eddig is uralkodott és a mai beszéd a legkevésbbé sem tisztázta a helyzetet. Budapest, nov. 8. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben általános feltűnést keltett, hogy Bethlen ma betegsége ellenére is megjelent a házszabályreviziós bizottság tárgyalásán és ott nagy beszédben foglalkozott a tervezettel. A miniszterelnök az ülésen olyan kijelentéseket tett, amelyek kétségtelenül felkeltették a politikai körök érdeklődését. Ugy az egységespárton, de főképen az ellenzéken megdöbbenéssel vették tudomásul azt, hogy a miniszterelnök beszédében oly kérdéseket érintett, amelyek kétségtelenül már egy idő óta nyugtalanítottak a közvéleményt, de amelyeknek sem a politikai, sem a társadalmi életben hivatalosan hangot nem adtak. Igv annál feltűnőbb volt a miniszterelnök spontán megnyilatkozása a király kérdésről. Politikai körökben kijelentették informátorunk előtt, hogy a parlamentben már többen is kifejezték abbeli aggodalmukat, hogy a házszabály revízióra valószínűen azért van szüksége a kormánynak, mert fontos alkotmányjogi kérdéseket akar letárgyalni. Célzások is történtek a királykérdés megoldására, annál is inkább, mert hiszen a nyári vakáció alatt ugy a miniszterelnök, valamint felelős miniszterektől és kormánypárti korifeusok részéről határozott kijelentések hangzottak el, hogy a kormány rövidesen komoly alkotmányjogi kérdéseket óhajt elintézni, nyiltan azonban senki sem beszélt a királykérdésről. Éppen ezért keltett megdöbbenést, hogy a miniszterelnök most a királykérdést vetette fel és csaknem védekező állásban hivatkozott arra, hogy a házszabályrevizióra a kormánynak nem azért van szüksége, mintha a királykérdést óhajtaná megoldani. Munkatársunk ebben az ügyben több kormánypárti és ellenzéki politikusnál érdeklődött. A kormánypárton azt hangoztatták, hogy csakugyan vannak bizonyos alkotmányjogi kérdések, amelyek sürgős elintézése már aktuális lett. Hogy melyek ezek a kérdések, konkrét választ nem adtak, hanem sejttetőleg hangoztatták, hogy az 1920. évi I. és II. t.-c. módosításáról van szó, amely tudvalevően a kormányzó jogkörét szabályozza. Az 1920. évi I. és II. t.-c. ugyanis egyáltalán nem intézkedik abban a tekintetben, hogy a kormányzói jogkört bizonyos hatáiidőhöz kösse. Emiatt már többen is felszólaltak, az ellenzék pedig indítvány formájában is foglalkozott ezzel a kérdéssel, a kormány azonban mindig jobb időkre halasztotta ennek a kérdésnek megoldását. Informátorunknak most azt mondották, hogy az alkotmányjogi kérdések megoldása a kormányzó jogkörére vonatkozik és Bethlen . évi házbérvallomások beadása November végéig kell beadni a vaSiomási iveket. Mely épületek mentesek a házadó alól? Az 1929. évre szóló házadó kivetése végett minden házbirtokos 1928. évi november végéig az előirt mintájú vallomási iven tartozik a nyers házbérjövedelemről vallomást beadni a városi adóhivatalnál, tekintet nélkül arra, hogy a ház bérbe van-e adva, avagy nem és a ház adóköteles-e, avagy ideiglenesen adómentes. Ezek alapján bevallást kell adni külön-külön minden egyes önálló házszámmal ellátott házról. Nyers házbérjövedelem cimén a bérbeadott helyiségeknél annak az összegnek a négyszeresét kell bevallani, amelyet a bérlő bér cimén bármely formában az 1928. év novemberi bérévnegyedben fizetett. Havi bérleteknél a november ! hóra eső bér tizenkétszerese. A nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlettárgy használata fejében bér cimen készpénzben, természetben vagy munkateljesítményben leróni tartozik, idetartozik a beleegyezési, lelépési díj, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából származó jövedelem is. Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe a bérlőt terhelő közüzemi pótlék, a lakás fűtéséért és világításáért megállapított összeg, a bútorozott lakásoknál a butorhasználatra eső bérösszeg, a mely cimen a nyers házbérjövedelemnek 30 százaléka számítandó le.