Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-07 / 252. szám

Békéscsaba, 1928 november 7. Szerda 55-ik évfolyam, 252-ik szám ' KÉSHEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI BIAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Statáriális eljárás alá került a gyujtogatással gyanúsított Zahorán András ügye A békéscsaha—kondorosi vasutat a MAV. akarja megépíteni konkunrenciája az épifés 7 körül A V^Alfa nagyobb hozzájárulást kiván, ment az AEGV. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén elvi határozatot hozott, hogy a tervezett békéscsaba—kondorosi vasút megépítése ügyében az Alföldi Első Gazdasági Vasút előterjesztését tárgyalási alapul elfogadja és a vasút megépítéséhez 400 ezer pengővel hozzájárul. Már akkor a képviselőtestület néhány tagja kifejezést adott annak a felfogásának, hogy szivesebben látná, ha a vasútépítést a MAV vállalná, mert ebben az esetben a város talán a hozzájárulás terhétől is mentesülne. A polgármester azzal nyugtatta meg akkor a felszólalókat, hogy amennyiben a MAV komoly érdeklődést tanúsítana a vasutterv iránt, a kezdeményező lépés után amúgy is hamarosan fog jelentkezni. A polgármester jóslata hamarabb valóra vált, mintsem várható lett volna. A mai napon ugyanis Békéscsabára érkezett a MAV szegedi üzletigazgatója, dr. Veres Gábor, hogy a vasútépítés ügyében a várossal és az érdekeltséggel tárgyaljon. A polgármester rögtönzött értekezletet hívott egybe, amelyen elnöklete alatt dr. Veres Gábor üzletigazgatón kivül megjelentek Aszódi Imre állomásfőnök, továbbá az üzletigazgatóság, MAV osztálymérnökség és a nagyipari, kereskedői és gazdaérdekeltség képviselői. Az értekezleten elsőnek dr. Veres Gábor MAV üzletigazgató szólalt fel. Szerinte a csaba—kondorosi vasútnak keskenyvágányu megépítése az országos vasutpolitika szempontjából hátrányos volna. A kisvasút csak a nagyvasut számára gyűjtő szerepre hivatott, egyébként továbbfejlesztésre alkalmatlan. Kisvasút mellett a mezőgazdaságnak tarifális és átrakodási nehézségekkel kellene megküzdeni. Akkor, amikor a város és az érdekelt községek ma már jelentős anyagi hozzájárulást is kilátásba helyeznek, meggyőződése, hogy komoly kilátás van arra, hogy a MAV hajlandó a vasutat megépiteni. A MAV csakis elsőrangú pályát épit, amelynek kilométere a kisajátitásokkal együtt 100.000 pengőbe kerül s minthogy itt egy kb. 25 km-es pályáról volna szó, mintegy 3 és félmillió pengő költség merülne fel. Amennyiben a város és Kondoros községe most már a MAV-nak is felajánlaná a hozzájárulást, akkor még a télen meg lehetne kezdeni az építkezést és juliusra készen lehet az uj vasút. A nagy nyomtávú vasút a teherforgalmat sokkal tökéletesebben tudná lebonyolítani, mig a személyforgalomra annyi motoros vonatot állítana be a MAV, amenynyire szükség mutatkozna. Mig a kisvasút menetideje másfél óra lenne, addig a MAV vasút 30—35 perc alatt meg tudja ugyanezt az utat tenni. Dr. Berthóty István polgármester szerint legfontosabb, hogy a sopronyi tanyák minél előbb Csabába bekapcsoltassanak és Kondoros vasúthoz jusson. A kisvasutnak azért adtak előnyt, mert ez a közlekedési eszköz jobban simul az igényekhez. Ha ugyanilyen közlekedést tudna biztosítani a MAV is, ugy nincs semmi akadálya, hogy a nagyvasut építtessék meg. Déri Ignác malomigazgató szerint előnyei vannak a kisvasút kis vagonjainak. Kovács Pál malomtulajdonos érdekesen világítja meg, hogy a MAV nehézkes tarifapolitikája miatt vállalatának gazdaságosabb autóval fuvaroznia, nemcsak Kondorosról, de berendezkedése folytán olyan helyekről is, amelyekkel van vasúti összeköttetés. Kifogásolja, hogy a MAV az árut nem szállítja a telepre, m ig a kisvasút igen. Aszódy Imre állomásfőnök megmagyarázza, hogy a kiépülő vasúttal kondorosi viszonylatban olcsóbb lesz a fuvarozás, mint autóval. Kulpin Mihály a sárréti közlekedés mizériáit teszi szóvá, Róna Gusztáv Békéscsaba kereskedelmi és ipari emporium voltát hangsúlyozza, továbbá a MAV motorosjáratok hiányát, amelyekre Veres Gábor igazgató kijelenti, hogy 1929. május 15-től motorosjáratokkal a menetrend Békéscsaba és megyei viszonylatban tökéletes lesz. Dr. Gyöngyösi János a kereskedő érdekképviselet nevében kifejti, hogy a Veres Gábor vasutigazgató által előadottak épen a kisvasút mellett szólanak. Békéscsaba épen azt akarja, hogy a vasút ide gyűjtse az áru- és személyforgalmat. Nem igen tudja elhinni, hogy a képviselőtestület még az eddiginél is nagyobb öszszeget szavazzon meg a vasút céljaira, mert hiszen kifejezetten csabai helyi szempontból a kisvasút nekünk kielégítő. Erre Veres Gábor válaszában azt hangsúlyozta, hogy a nagyvasut Békéscsaba gazdasági vonzási területét óriási mértékben megnövelné. Az értekezlet végül is azzal zárult, hogy a MAV legkésőbb december elejéig nyilatkozzon, vájjon az eddigi hozzájárulás mellett megépíti e vasutat a jövő nyárig, vagy nem. Ellenkező esetben a város folytatja a tárgyalásokat az AEGVtal. Bele akar kapcsolódni a békéscsabai áramfogyasztásba (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt Újkígyós vezetősége részéről küldöttség jelent meg a békéscsabai városházán Berthóty István dr. polgármesternél. Csatlós Balázs községi főjegyző és Kovács Márton plébános az ujkigyósi lakosságnak azt a kívánságát tolmácsolták a polgármester előtt, hogy belekapcsolódhatnék-e Újkígyós község a békéscsabai villanyvilágításba. A község lakosságánál ugyanis már régebbi idő óta fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a villamos világítás iránt s most már a tervezgetés odáig jutott, hogy a község a megvalósítás felé óhajt tenni lépéseket. Berthóty István dr. polgármester, kormányfőtanácsos az ujkigyósiak tervét rokonszenvesen fogadta és az ezután folyó tárgyalások folyamán kialakult az a nézet, hogy Békéscsaba villamosmüve ugyanugy, mint Békés és .Mezőberény községekkel, valószínűen létrehozhatna megállapodást a villamosáramnak Újkígyós részére való kiszolgáltatása iránt. Az áramszolgáltatás első feltétele azonban az, hogy az ujkigyósiak állapítsák meg a fogyasztók pontos számát, mert ehhez kell szabni az áramszolgáltatás pénzügyi részét. Ha ezek az előzetes munkálatok megtörténtek, az áramszolgáltatást, helyesebben a távvezetékek megépítését rövidesen meg lehet kezdeni. Az ujkigyósi megbizottak kijelentették, hogy a község számára a villamosvilágitás bevezetése meglehetősen sürgős, mivel a téli idő beálltával szívesen térnének át a jobb és erősebb villamos világításra. Egyidejűen még két község, Kétegyháza és Medgyesegyháza részéről is puhatolózás történt aziránt, nem kapcsoiódhatnának-e be ők is a békéscsabai áramszolgáltatásba. A város részéről — mint értesülünk — ezt a tervet is szívesen látnák, miután ez az Újkígyósra építendő villamos távvezeték megvalósítását nagyon megkönnyítené és egyszerűsítené. iskoláinak államosítását kéri (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békés község elöljárósága képviselőtestületi határozat alapján terjedelmes s kellően megindokolt kérvényében tett a napokban felterjesztést a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Ebben részletesen kifejti, hogy a miniszter ama felhívásának, hogy a belterületi elemi iskolát — még 4 ujabb tanteremmel kibővitse, valamint Békésföldváron és a Szécsénykerti tanyai körzetben l-l uj tantermet állítson fel, — mely tantermek felépítéséhez a miniszter 30.000 pengő építési segélyt és 28.000 pengő kedvezményes kölcsönt ajánl fel — a legnagyobb sajnálatára nem tehet eleget. Éspedig azért, mivel a község máris annyira meg van terhelve iskolai kiadásokkal, hogy emiatt az 1929. évi községi költségvetés kiadásai 61 százalékos pótadóval fedezhetők csak. A község határának fele kötött, uradalmi birtok és csak fele a lakosságé, mely szegény s a túlnyomó számú ref. vallású lakosságnak még a nagy községi pótadón kivül a magas egyházi adó terhét is kell viselnie. Ujabb tanügyi áldozatokra, — melyekkel az uj iskolák felállítása járna, — a község nem képes. Kéri ezért a község, mint iskolafenntartó a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy legalább részben mentesítse a községet és a lakosságot a tulnagy iskolai terhektől és vegye át legalább a belterületi községi elemi iskolát és a tanyai iskolákat állami kezelésbe és azok tovább fejlesztéséről az állam gondoskodjék.