Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám
1928-10-30 / 247. szám
Békéscsaba, 1928 október 30. Kedd 55-ik évfol yam, 247-ik szám KESMEETEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filíppinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Tárgyalunk a németekkel I A magyar—német kereskedelmi egyezmény megtárgyalására ma ült össze az első értekezlet Budapesten. Sajnos, a közönyösség ma már annyira erőt vett a kiábrándult magyar közönségen, hogy nem sok figyelem jut ezeknek a tárgyalásoknak. Pedig megérdemelné. Mert éppen a kereskedelmi egyezmények olyan politikumok, amelyek egyenesen a bőrünkre mennek. Mert miről van szó'a német szerződésnél ? Egykori szövetségesünk nem valami sok megértést és jóindulatot mutat irántunk, akik pedig részben a német világpolitika vereségének áldozatai vagyunk. A magyar állatot, szarvasmarhát, sertést nem tűrik a német piacon, ugyanakkor, amikor az utódállamok állatproduktumát beengedik, vagy be kell engednie. Szarvasmarhakivitelünk ezen megy tönkre, sertéstenyésztésünk azért van dögrováson. Belefulladunk a saját zsírunkba. Viszont mihozzánk meg zavartalanul özönlik be a német ipar minden terméke. El vagyunk halmozva német áruval és annak az ijesztő külkereskedelmi deficitnek jelentős tétele a Németországból jövő behozatal. A magyar kormány hozzá mindeddig olyan tehetetlen volt, hogy a legtöbb külföldi kedvezményt nyújtotta a németeknek. Ha tehát valaki, akár olasz, akár cseh valami előnyt csikart ki belőlünk, ennek áldásaiban a hálátlan és rideg német gazdasági életet is részesítenünk kellett. Ma aztán újból tárgyalásra ültek össze a felek és mi bízunk benne, hogy a németekben győzni fog a jobb belátás és az objektív mérlegelés. Ha azonban ez nem történne meg, ugy a magyar kormánynak legelső kötelessége a legtöbb kedvezmény záradékát felmondani. Ha nem engedik be a mi állatainkat, ugy nem kell német ipartermék. Mezőgazdaságunk ma a legsúlyosabb válságokat éli s ebben nagy szerepe van a nyomott állatáraknak, annak, hogy nincs hova kivinnünk. Ami most Pesten a zöld asztalnál folyik, elkeseredett harc kell hogy legyen elsőrangú érdekeinkért s ebben a kormány maga mögött találja nemcsak a gazdákat, de az egész dolgozó magyar társadalmat, amely mezőgazdaságunk tengődése miatt sínylődik. Ha pedig engedne a kormány, akkor egy ujabb vereséggel és csalódással lennénk gazdagabbak. Zürichben a magyar pengőt 90.60'0-al jegyezték. A KANSz vándorgyűlésén erélyesen követeifék a közalkalmazottak helyzetének javitását Már fiatal korban legyen meg a családalapítás lehetősége Győr, október 29. A KANSz vasárnap délután nagy érdeklődés mellett tartotta meg országos vándorgyűlését, amelyen megjelent a KANSz egész vezérkara. Javornitszky Jenő megnyitó beszéde után Kaufman vezértitkár nagy beszédben vázolta azokat a nagy nehézségeket, amelyek azok elé tornyosulnak, akik családot alapítani, vagy családjukat tisztességesen eltartani igyekeznek. Már a magyar haza szempontjából is oly helyzetbe kell hozni a tisztviselőket azáltal, hogy a női alkalmazottak helyett inkább férfiakat alkalmazzanak, hogy már fiatal korukban meg legyen adva a családalapítás lehetősége. Elismerik, hogy nehéz helyzetben van az ország és hogy nem lehet teljesen normális állapotot kívánni addig, amíg Magyarország egyetlen rögét is bitorlók tapossák. Határozati javaslatot terjeszt elő ezután, amelyben követelik, hogy panaszaikat állandóan felszínen tartják; követelik a családi pótlékok revízióját, a megakadályozott előléptetések megjavitását, a B-listások csoportjának és a nyugdijasok helyzetének javitását, a tisztviselői kölcsönök régi alapokon való visszaállítását, a fegyelmi eljárásokban a régi jogi pragmatika alkalmazását. A határozatot a gyűlés egyhangúan elfogadta. Utána Veress Sándor ny. MÁV felügyelő a vasutassérelmekre mutatott rá. Walter Gyula a közalkalmazottak részére építkezési kölcsön folyósítását kívánja, amelynek fedezetéül az alkalmazottak lakbérei szolgálnának. Végül az országgyűlés mindkét házához üdvözlő táviratot intéztek. Harminchat áldozata van a szlatinai vasúti katasztrófának A halottak felét meg lehetett volna menteni, ha a vonaton mentőszerek lettek volna — Leírhatatlan borzalmak színhelye Szlatina, emberi testrészek hevernek szerte-széjjel — A közeli faivak népe fosztogat Bukarest, október 29. A szlatinai szörnyű vasúti katasztrófa mind borzalmasabb méretekben bontakozik ki. Szinte elképzelhetetlen könnyelműség és mulasztások terhelik a romániai államvasutakat, amelynek következtében olyan sebesültek is meghaltak, akiket még meg lehetett volna menteni, miután azonban sem a gyors-, sem villámvonaton mentőfelszerelés nem volt és mindössze csak egy szebeni orvos állott rendelkezésre, a sebesültek nagyrésze igy elvérzett. Az összeütközés után leírhatatlan jelenetek játszódtak le. Egy anya kis gyermekét átölelve vergődött halálra sebesítve, alaktalanná zúzott véres hullatömegben. Egy haldokló anya fia után kérdezősködött szivettépően. A segítségére sietők nem mondották meg neki, hogy fia már meghalt. Pár perc múlva az anya is belepusztult borzalmas sérüléseibe. Egy olasz mérnök és felesége nem szenvedtek halálos sérüléseket s ha kötszer lett volna, meg is menthették volna őket, igy azonban elvéreztek. A gyorsvonat harmadik osztályú kocsijának utasai valamennyien meghaltak. Ezen a helyen letépett kezek, lábak és egyéb testrészek hevertek szerteszét. Ebben a kocsiban csupa katona utazott s a halottak legnagyobb részét ők adják. Négy súlyosan sérült katonát a kórházba akartak szállítani, kettő azonban útközben meghalt. Igy most már A halottak száma 36-ra emelkedett. Közöttük három magyar is van névszerint Henrik Ferenc, Ráb Sándor és Titu Sándor. Mindazon halottakat, kiknek hozzátartozóik nem jelentkeztek, a helyszínen temetik el. Ma temetnek mintegy 25—30 halottat, külön-külön koporsókban. Az összegyűjtött kezeket, lábakat egy koporsóban temetik el, mert nem lehet megállapítani, melyik hova tartozik. . Tegnap megindult a fosztogatás is. Két szebeni újságíró észrevette, hogy az egyik roncsolt kocsi alatt ember mozog. Azt hitték, hogy sebesült s amikor segítségére mentek, tünt ki, hogy fosztogató. Egy bőröndöt keresett, melyben hírek szerint 6 milló lei volt. A parasztot letartóztatták. Erős csendőrosztagokat rendeltek ki Szlatináról a fosztogatások megakadályozására, mert a különböző hírekre özönlik a falvak népe a roncsokhoz. A gyorsvonat roncsait egyébként már eltakarították a pályatestről s a villámvonat roncsainak eltakarítását is megkezdték. 34.000 pengős sikkasztás Budapest, okt. 29. A pesterzsébeti városi pénztárnál 34.000 pengős sikkasztást fedeztek fel, melyet egy városi alkalmazott követett el. Ügyvédi vándorgyűlés Csabán • — A trianoni vándorserleg jelentősége (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi ügyvédi kamara, melynek kötelékébe tartoznak a békésmegyei ügyvédek is, a mohácsi vész 400 éves évfordulója alkalmával egy vándorserleget készíttetett, mely serleg hivatása, hogy a kamara területén belül évenkint mindaddig vándoroljon, míg a nagy integer Magyarország eszméje meg nem valósul. A serleg minden évben a vándorgyűlés helyére kerül, mely vándorgyűlés célja az általános igazságügyi érdekek mellett, az irredenta mozgalom ébrentartása. A trianoni vendégserleg ez évben Gyulán volt elhelyezve. A szegedi ügyvédi kamara azonban Széli Gyula dr. kamarai elnök összehívására október 27-én Makón vándorgyűlést tartott, mikor is a serleg Makóra vándorolt. A makói vándorgyűlés, melyen a vármegye ügyvédi kara nagy számmal képviseltette magát, meleg ünneplésben részesítette Berényi Ármin dr. gyulai ügyvédet 45 éves ügyvédi évfordulója alkalmából, majd a vándorgyűlésen az az általános óhaj jutott kifejezésre, hogy tekintettel Békéscsaba központi fekvésére és a, békéscsabai ügyvédség jelentős számára, a legközelebbi vándorgyűlés Békéscsabán tartassék meg. Tardos Dezső dr. az ügyvédi kamara tagjai egyhangú óhajának engedve szólásra emelkedett és az ügyvédi kamarát a jövő évi vándorgyülésr eBékéscsabára hivta meg. A trianoni vándorserleg tehát jövő évben Békéscsabára vándorol és egy évig Békéscsabán lesz elhelyezve, hogy az irredenta mozgalom ébrentartása mellett, itt várja a szomorú idők jobbra fordulását és a régi történelmi határaink visszaállítását.