Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-27 / 245. szám

Békéscsaba, 1928 október 27. Szombat 55-ik évfolyam, 245-ik szám KESMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : FiEippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Útépítés a megyében Minden útépítésnek őszintén örülünk, mert teljes mértékben át tudjuk érteni minden kilométer uj köves útnak rendkívüli gazdasági jelentőségét. Azonban a megyei utak építéséhez, mint a vármegye legnagyobb adófizető helységének, volna egy pár szavunk. Békéscsaba város polgármestere a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen markáns kritikáját adta a megyei útépítésnek. Nagyobb koncepciójú, szerves programról ezen a téren alig lehetett szó. Mór csak a megye nagy kiterjedésénél, a községek és a kommunikációk jelentős távolságánál fogva. Inkább alkalmilag felvetett gondolatok, helyesebben már elodázhatatlan szükségletek irányították ezt az útépítést. Ezért következhetett be az, hogy a megyei utak leginkább a megye határszéleit hálózzák be és túlnyomórészt a megyéből kifele vezetnek, ahelyett, hogy ide terelnék a forgalmat. Az útépítés jelentősége még csak emelkedett a trianoni határokkal, amelyek a szomszéd vármegyék nagyobb területeit leszakítva, a csonka részeket gazdasági és kulturális gócok nélkül hagyták. Ezeket megfelelő, kiépített utvonalakkal idecsatolni nemcsak a vármegyére jelentene nagy nyereséget, de az érdekelt községekre is áldásos lenne. És ebből a szempontból különösen Békéscsabára, mint a legjelentősebb gazdasági és szellemi centrumra vár nagy feladat. Ehhez azonban szükséges, hogy a kérdés jelentőségét elsősorban a csabaiak átértsék. Nekünk intenzive kell foglalkoznunk az útépítés ügyével. Nem szabad hagynunk azt, hogy a megyei úthálózat programszerű kiépítése helyett egyes vicinális utvonalak ötletszerű, vagy opportunus megépítése történjék. Nem szabad érdektelen szemlélőként tűrnünk, hogy Békéscsabáról, amely a megyében a vármegyének a legnagyobb anyagi szolgáltatásokat nyújtja, az ellenszolgáltatások terén megfeledkezzenek. A hiba bennünk rejlik. A csabai választott és virilis tagoknak számarányukkal kellő súlyt kell biztosítani a megye elhatározásaiban. A módunk meg van hozzá. Mert a törvényhatósági bizottság feladata még is nem csupán az, hogy három havonkint a mezei tagok örüljenek egymás viszontlátásának. A házszabályrevizió javaslat alkotmányunk utolsó bástyáját veszélyezteti Nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali ellenzék is éles harcot indit a javaslat ellen Budapest, okt. 26. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A házszabályrevizió tervezetet, amelyet heteken keresztül hét lakat alatt tartott a kormánypárt, ma végre nyilvánosságra került. A tervezet a kormánypárti politikusokat is rendkívül meglepte és a házszabályrevizióbizottsógban az egységespórt részéről is több felszólaló kifejezést adott megdöbbenésének és bór még a mai egységespárti értekezleten formailag magukévá is tették az ügyet, mégis ezzel az még nem záródott le. i Eredetileg az volt a terv, hogy az egységespárt vezető emberei este ! is összeülnek és megtárgyalják e kívánságokat, erre azonban nem került sor, mert a képviselők nagyrésze vidéken tartózkodik. Az egységespárt ma esti értekezletén az a vélemény alakult ki, hogy a tervezet a legradikálisabb intézkedés és a kormányi párt a legsérelmesebb intézkedé! seken enyhíteni fog. Az ellenzék egységesen akarja koncentrálni támadásait a javaslat ellen s a tervezetet nemcsak abban a tekintetben kifogásolják, hogy a parlamenti szólásszabadságot teljesen illuzóriussá akarja > tenni és az ellenzék kifelé való propagandáját is meg akarja szüntetni, hanem főleg abból a szempontból, hegy a házszabályrevizió egyenesen alkotmányjogi kérdéseket érint, mert ha az egyik paragrafus kimondja, hogy az elnök, illetőleg a Ház által kifogásolt beszéd a sajtóban sem jelenhet meg, ha arra az elnök kimondja a vétót. Természetes, hogy fzek a radikális és reakciós intézkedések az ellenzék ellen irányulnak és ez készteti most az ellenzéket arra, hogy a legélesebben vegye fel a házszabályrevizió elleni harcot. A demokrata és a szociáldemokrata párt között már történt megállapodás, hogy a tervezet ellen minden alkotmányos eszközzel a legmesszebbmenő módon küzdeni fognak, már a bizottságban és később a plénum- előtt is. Valószínű azonban, hogy hozzájuk csatla" kőzni fognak a pártonkívüli csoportok is, sőt a jelek arra mutatnak, hogy Apponyi Albert gróf is felszólal a tervezet ellen és kifejezést fog adni annak, hogy a házszabályrevizió tervezete alkotmányunk utolsó bástyáit is aláaknázza. Alkalmunk volt azonban az ügyben beszélni Bródi Ernővel, a demokrata párt egyik vezető tagjával, aki a következőket mondotta: Ma este rövid megbeszélést tartottak a demokrata politikusok, azonban a tekintetben, hogy milyen eljárást fognak a házszabályrevizió tervezettel kapcsolatban alkalmazni, megállapodás nem jött létre. Felmerült az a kérdés is, hogy részt vegyünk-e a bizottság tárgyalásain, avagy nem volna-e helyesebb teljes passivitást jelenteni be és inkább a plenumban használnánk fel az alkalmat. Ezt a hihetetlenül reakciós tervezetet egyszerűen Bethlen utasítására készítette el Őrffy. Az ellenzék a nyilvánosság előtt fog küzdeni a javaslat ellen, mely alkotmányunk utolsó pilléreit ásná alá. Szilágyi Lajos és Ernszt Sándor hasonlóan nyilatkoztak a javaslatról. Propper Sándor szerint az ellenzék együttes akciója sohasem volt még ennyire aktuális. Helyreigazít a gyulai kerületi munkáshiztositá pénztár A kirendeltség részére felajánlott helyiségekre igényt tart s a kirendeltséget csak a miniszter késlekedése miatt nem állította még fel (A Közlöny eredeti tudósítója.) Vasárnapi számunkban hangot adtunk annak az elkeseredésnek, melyet Békéscsaba város közönsége afelett érez, hogy a már régen beígért betegsegélyző pénztári kirendeltséget még mindig nem állították fel. Ugyanakkor megírtuk azt is, hogy bár a város képviselőtestülete a Népotthonban helyiséget is rendelkezésre bocsátott, az erről szóló értesítésre a gyulai kerületi pénztár mégcsak nem is válaszolt, ugy hogy a város végül kénytelen volt arról értesíteni a gyulai kerületi pénztárt, hogy ha rövidesen át nem veszi a helyiségeket, ugy azokat más uton fogja értékesíteni. Ezt az értesülésünket Medovarszky Mátyás dr. főjegyzőtől nyertük. Vasárnapi cikkünkre a gyulai kerületi pénztár a következő levélben válaszolt: A Békésmegyei Közlöny lek. szerkesztőségének Békéscsaba. B. lapjuk vasárnapi számában pénztárunkkal kapcsolatban megjelent cikket illetőleg van szerencsénk tek. Cim tudomására hozni, hogy az abban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, mert Pénztárunk mindent elkövetett, hogy kirendeltségünk még folyó évi augusztus 1-én megkezdhesse működését és hogy még most sem működik a kirendeltség, annak oka az, hogy a minisztérium a végső fokon a személyi részt és működés megkezdés időpontját illetőleg még nem döntött. Ami a város átiratára való válaszunk állítólagos elmaradását illeti, a cikkben foglaltak csak téves injormáción alapulhatnak. A város felszólítására ügyvezetőnk megbízásából egyik tisztviselőnk személyesen járt el annak idején a polgármester ur őméltóságánál s a pénztár nevében kijelentette, hogy ragaszkodunk a bérlethez és azt az Országos Társadalombiztosító Intézet is jóváhagyta, csak a szerződés aláírása, azaz elküldése az OTI részéről még nem történt meg, de hajlandóknak mutatkozunk arra, hogy szeptember elején már ki is fizetjük a házbért egy félévre előre. Ezen személyesen adott válaszunkat a polgármester ur tudomásul is vette. Kérjük az ügy érdekében is, hogy a cikk állításait a fentieknek megfelelően helyreigazítani szíveskedjék. Gyula, 1928. október 25. Fekeie, ügyvezető. A levél vétele után újból felkerestük Medovarszky Mátyás dr. főjegyzőt, aki ismételten fenntartotta a vasárnapi közleményünkben foglaltakat. Sőt maga a gyulai