Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-25 / 243. szám

2 BRKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 október 25 Fényesen ünneplik, az idén a hösök emléklapját (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Társadalmi Egyesületek Szövet­ségének központja ma beadványt intézett a polgármesteri hivatalhoz és arra emlékeztet, hogy a világ­háború befejezésének tizedik év­fordulója alkalmával a hősök em­lékünnepének díszesebb és fénye­sebb külsőségek között való meg­ölése kívánatos. A Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége egyidejűen jelzi, hogy az október 31-iki hősök ünnepénök az eddigieknél impozánsabb kere­tek között való megülésére orszá­gos mozgalmat indított. A közön­ség figyelmét már most fel kell hívni az emlékezetes nap jelen­tőségére. Budapesten — mondja a be­advány — október 31-én déli 12 órakor ágyuk fognak megdördülni, hogy jelentsék a hősök emlékeze­tét, öt percig megáll minden munka, minden közlekedési eszköz s mind­ez azt fogja jelenteni, hogy a mai nemzedék méltóképpen emlékezik meg hősi halottjairól, belekapcso­lódva a hazáért való mindent­áldozás elkötelező fogadalomtéte­lébe. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egymásután jelennek meg most az utcákon, hivatalokban, üzletek kirakataiban, iskolák tantermeiben, stb., stb., az egész országban mindenütt a „Magyar Hét artiszti­kus és mély, szinte drámai gon­dolatokkal telitett plakátjai. A „Magyar Hét" rendezősége a plakátok kiragasztásával egyide­jűleg egy merőben újszerű és eddig még nem alkalmazott nagy­szabású, úgynevezett „plakátjáté­kot" kezdeményez. Ez abból áll, hogy az országban több 100 ezer példányban kifüggesztett „Magyar Hét" plakát közül 1000 darabot a „Magyar Hét" rendezősége a többi plakáttól egy kissé különböző, tehát elütő módon és ezenkívül sorszámozva állíttatott elő. E sor­számozott plakátokat a rendező­ség egyelőre megállapított terve­zet szerint függesztette ki Buda­pesten és az ország még 196 vá­rosában és községében. A játék most abból áll, hogy a nagykö­zönség közül azok, akik e sor­számozott plakátokat megtalálják és a „Magyar Hét" rendezőségé­nek (V., Alkotmány-utca, Buda­pesti Nemzetközi Vásár irodája) írásban legelsőnek bejelentik, a magyar ipar által az e célra ren­delkezésre bocsátott magyar áruk­ból szép ajándékot fognak kapni. A szerencsés megtalálók neveit időnként közzé fogják tenni. Kívánatos, hogy a megtalálók bejelentéseiket a plakát helyének és számának pontos megjelölésé­vel, nemkülönben azt is megha­tározva, hogy ezen plakátok a sorszámokon kivül még mioen különböznek a többitől, annál is inkább rögtön, a plakát felfede­zése után, sürgősen bejelentsék, mert ajándékot minden egyes szá­mozott plakát után csak a legelső bejelentő kaphat. A bejelentések érkezési sorrendjére a rendezőség gondosan ügyel. 1 csabai kórház halottjának kétszáz dolláros portréja A festőművész csak ravasz mozitriikkel munkadijához jutni tudott (A Közlöny eredeti tudósítója.) Részletesen és több izben foglal­koztunk azzal a borzalmas autó­szerencsétlenséggel, amely Szarvas és Csabacsüd között történt az or­szágúton, amikor is özvegy Her­mann Gyuláné szül. Fodor Kata­lin, aki Amerikából érkezett Euró­pába rokoni látogatóba, a szeren­csétlenség következtében életét vesztette. A gazdag asszony ugyanis Amerikából magával hozta luxus­autóját is és ezen látogatta meg Aradon lakó rokonait. A látogatás után Budapestre visszatérőben a száz kilométeres sebességgel ha­ladó autó a békéscsabai ország­úton az egyik jelzőkőnek szaladt, felborult és úrnőjét maga alá te­mette. A szerencsétlenül járt dúsgaz­dag asszonyt — mint már több­ször megírtuk — a bécsi krema­tóriumban elhamvasztották. A szomorú emlékű ügynek kü­lönös epilógusa támadt, amelyről most adott részletes tudósítást bu­dapesti tudósítónk. A dúsgazdag amerikai hölgy még 1928 márciusában megren­delte Budapesten Zobor Jenő festő­művésznél életnagyságú mellképét. Abban állapodtak meg, hogy az asszony a képért kétszáz dollárt fizet. Hermanné több alkalommal meg is jelent a festőművész mű­termében, ült is a képhez, majd amikor visszatért Amerikába, állan­dóan sürgette az ittartózkodásakor félig elkészült kép végleges meg­festését. Leveleiben ismételten meg­ígérte, hogy ha újból visszajön Budapestre, átveszi és kifizeti a képet. Az átvételre azonban a szerencsétlenség következtében nem kerülhetett sor. Időközben a festőművész meg­tudta, hogy a mult héten a Duna­palotában a szerencsétlenül járt asszony fia és örököse, Merkler Ede lakosztályt bérelt. Azt is meg­tudta, hogy Merkler Ede kijavít­tatta a megsérült autót s magával kívánja azt vinni édesanyja va­gyontérő ékszereivel együtt, ame­lyeket a szerencsétlenség után a csabai országúton egy utkaparó talált meg az árok szélén. Zobor Jenő felkereste Merkler Edét és átvételre ajánlotta a ké­pet, Merkler azonban kijelentette, hogy a kép árát csak az Ameri­kában lakó többi örökös hozzá­járulásával fizetheti ki. A festő erre dr. Báder József ügyvédhez fordult jogvédelemért. Még aznap megjelent a kézbesítő a szállóban és átadta Merkler Edének a kere­setet. A járásbíróság október 20-ára tűzte ki a kereseti tár­gyalást. Tárgyalásra azonban nem került a sor, mert egy este a festőmű­vész a képet magához véve el­ment a szállóban és ott Merkler üresen hagyott szobájába egy áll­ványra helyezte. Merkler Ede éjfél felé tért haza szállására s nagy volt a megdöbbenése, amikor fel­gyújtotta a villanylámpát és hirte­\ len rátekintett édesanyja a szo­bában. Másnap reggel rögtön ma­gához hivatta a festőművészt, ki­fizette a portré árát s ezzel az ügy happy end-el véget ért. JlSacsonf árak mellett elég forgalmas volt a kirakodóvásár A vásárosok egészen uj 'trükkökkel vonják magukra a vásárlók figyelmét — De azért sokan régi fogásokat is alkalmaztak — Kiujultak a fakanálcsaták is (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vénasszonyok nyarának ez a csodálatosan szép napja rendkivüli módon kedvezett a szerdai kira­kodóvásárnak, mely az idén mé­reteiben a régi nagy vásárokra emlékeztetett. Már ami az árakat illeti, bizony a vásárosok nem igen lehettek megelégedve, mert azok a lehető legalacsonyabbak voltak. Ennek oka nagyrészt a pénzhiány, minek következtében a vevő csak sokkal kevesebbet tudott kiadni, mint amennyire az eladónak szüksége lett volna, ille­tőleg mint amennyire a vásár kezdetén számított. Nagyon nehezen adták ki a pénzt bizony a vásárlók s éppen azért a vásári árusok hihetetle­nebbnél-hihetetlenebb trükkökkel igyekeztek magukra vonni a vá­sárlók figyelmét. Ezek között a trükkök között az idén volt néhány egészen uj is. A Verbőczy-utca sarkán állott például egy vatta­cukor árus. Persze egy sereg em­ber állotta körül. Egyszerre rémes halálorditás harsant fel, hogy az embereknek a hátán szaladt végig a hideg és a kíváncsiságtól űzetve mentek az ordítás irányába. Persze mindössze csak annyi történt, hogy a vattacukorárus valahány­szor azt látta, hogy publikuma fogytán van, ezzel a szörnyű halál­orditással toborzott magának ujab­bat. A városháza előtt ült egy ha­risnya* és zsebkendőárus, aki min­denekelőtt határozott magatartás­sal szólt rá az emberekre, férfire, nőre egyaránt. Ilyenformán : Hallja csak barátom, legyen szives jöj­jön ide egy percre, nem kerül semmibe, de nagy szívességet tesz vele. Maga is, drága nagysád, csak egy percre. Szomszédasz­szony, maga is ide jöhet. Jöjjenek mennél többen, mert olyat mon­dok, amilyet még nem hallottak. Nahát! Láttak már bolond zsidót? Nem, ugy-e ? Ide nézzenek, én vagyok az a bolond zsidó. Min­dent ingyen adok, csak az úti­költségemet adják össze. Ez a pár harisnya 50 fillér, ez a hat zsebkendő egy pengő. Vigyék! És igy tovább. Suttogva szólít meg egy rebbenő tekintetű fiatalember: Uram, akar ön gyönyörű angol szövetet potom áron ? Ide nézzen! Egy szövetdarab sarkát óvato­san húzza ki a Telöltője alól és dugva mutatja: — Bevallom, hogy ugy szerez­tem. Dehát mit csináljak ? Éhezik a feleségem. Rászólok, hogy tudom, már reg­gel óta ezzel a trükkel szédíti a pasasokat, mire indignálódva megy tovább, de még megjegyzi: — Hát honnan tudjam, hogy az ur is huszonnyolcas ? A Fiume előtt egy magából kikelt legény szalad jobbra-balra, mintha megbolondult volna és folyton üvölti: — Fogják meg! Fogják meg! Persze nagy csődület. Kérdez­getik, mit kiabál ? Kit fogjanak meg ? Színpadi páthosszal kiáltja még egyszer: Fogják meg — uraim és hölgyeim — csak egy pillanatra ezt a szövetet s aki azt meri mondani, hogy ez nem a legfino­mabb angol, ingyen adom oda annak. És igy tovább, se vége, se hosz­sza a trükköknek, ami csak azt bizonyítja, hogy ma eladni talán még nehezebb, mint venni. A fakanálcsaták az idén is ki­ujultak, annak ellenére, hogy ta­valy a rendőrség erélyesen járt el a dévajkodókkal. A legények az idén is vásárolták a kanalakat, hogy tunikán veregethessék szivük bálványát. Persze aztán ebből az enyelgésből takaros kis össze­ütközések keletkezhetnek. Igy a Fiume előtt az egyik fiatalember­nek emlékezetes lesz a csabai őszi vásár. Egy kislány ment a mamájával. Az ott kuncsorgó fiút elragadta az ellenállhatatlan vágy és jókorát csapott a kislány taka­ros tunikájára. A mamának igen hirtelen keze lehet, mert vissza­kézből ugy teremtette nyakon a fiút, hogy az fejjel majd beverte a Haider-kirakatot. Bizony, bizony, a mamák már másképpen gondol­koznak az efféle enyelgések felett. Végeredményben, amint látható, az őszi vásár az idén talán elő­ször, hosszú esztendők után hozta meg a régi jó idők vásári han­gulatait. Vendéglősök országos gyűlése Budapesten Budapest, okt. 24. A magyar szállodások és vendéglősök orszá­gos szövetsége ma délelőtt 10 órakor tartotta 28-ik közgyűlését a régi képviselőház nagytermében, amelyre a budapesti és vidéki ta­gok közül mintegy 120-an jelentek meg. A mult évi jelentés és a pénz­táros jelentésének tudomásulvétele után dr. Molnár Sz. Dezső szólalt fel, aki határozati javaslatot ter­jesztett elő, amely szerint a fo­gyasztási adóknak, elősorban a bor fogyasztásiadójának eltörlését kérik. Ballay Károly az italmérési illetékekkel foglalkozott és rámuta­tott arra, hogy Magyarország ven­déglőiparát nyomja a legnagyobb teher egész Európában. Határozati javaslatot terjesztett elő az ital­mérési adó eltörlésére és addig, amig ez megvalósul, mérsékeljék az illetékeket. Polgár Menyhért az akkori biztosítás kérdését ismer­tette. Stein Sándor az újonnan épült és modernizált szállodák házadómentességét követelte. Pa­tak Lajos a fűszeresek, cukrászok és kifőzdék illetéktelen ital enge­délyei miatt szólalt fel. — Dalosköri közgyűlés. Az Erzsébethelyi Daloskör október 28-án délután 3 órakor az erzsé­bethelyi állami iskolában rendki­vüli közgyűlést tart, melyen ugy az alapító, valamint a pártoló és műkedvelő tagjait pontos megjele­nésre kéri az elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom