Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-23 / 241. szám

2 tfttnüftgHEOTKlf Békéscsaba, 1928 október 23 utunkon, hanem szépen körülkeritvék alacsony ráccsal, a gyep ápolt és virágágyakkal tarkázott. Igen kis fáradsággal és kiadással ugyanezt nálunk is meg lehetne csinálni annál is inkább, miután ezek a gyepágyak sem az üzletek, sem pedig a jármüvek, vagy járókelők forgalmát nem akadályozzák. Reméljük, hogy polgármesterünk Nyíregyházán még több olyan dolgot látott, melyeket érdemesnek talál itthon is még most az ősszel megcsináltatni. (A Közlöny eredeti tudósítója.) Vasárnap délelőtt nyitotta meg , Rell Lajos dr., Wagner Gézának a Kultúrpalotában rendezett kiállítását előkelő közönség jelenlétében. A kiállítás javarésze a Balatonnál készült festményekből áll, melyeket itt-ott egy-egy interiör aquatinta, rézkarc tesz változatossá. Egy pillantás a képekre elegendő, hogy megállapíthassuk azt, hogy gyönyörűséges természeti kincsünknek Wagnernél hivatottabb festője nincsen. Csak hivatott művész képes arra az ihletszerü előadásra, mely ezeket a bájos hangulatokat jellemezi. A nap, a viz és az égbolt ezernyi szinváltozata, mint drága, halk muzsika csendül gyönyörűséges összhangba ezeken a képeken. Szinte hallani véljük a Balaton lágy hullámainak halkan csobbanó hullámverését s a hajló sás és nád susogó zenéjét. A pillantásunk, mint a művész lelke, ott ringatózik magafeledten a hullámok felett, mintha csak nem is kép, hanem maga a hullámzó viz ringana előttünk. A lehelet finom pasztellek között találunk egy-két igen erős olajfestményt is, közöttük három interiőrt, több aquatintát és rézkarcot, melyek között a párisi Notre-Dame a művész díjnyertes müve. A képek ára hihetetlenül olcsó, ugy hogy városunk műpártoló közönsége könnyen szerezheti meg bármelyiket is. • hi r 1, az r halt meg egy Vizsgálat indult meg, hogy nem engedély nélküli halottszállitás történt-e? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Andó Mihály Békéscsaba,! Bemutca 8. szám alatti lakos felesége, Csapó Mária három hónapos kisgyermekével Dévaványára utazott anyjához, hogy egy ottani lakodalmon vegyen részt. Hétfőn értesítést kapott férjétől, hogy jöjjön haza, mire ő kisgyermekével és egy nőismerősével autóba ült és hazautazott Békéscsabára. Amikor a csabai villanytelephez értek, Andóné észrevette, hogy az ölében levő csecsemő meghalt. Nyomoan náziorvosukhoz, Kulcsár Sándor dr.-hoz hajtatott aki mikor délelőtt 10 óra tájban megvizsgálta, megállapította, hogy halott s halálát rángógörcs okozta. Kérdéseire az asszony azt mondotta, hogy kinn járt a tanyán s miután gyermeke rosszul lett, haza sietett, ámde gyermeke a villanytelepnél már meghalt. Közben a soffőr, aki Andónét Dévaványáról hozta haza, attól való félelmében, hogy a gyermek esetleg már Dévaványán meghalt s Andóné ezt a körülményt csak eltitkolta előtte, nehogy engedély nélküli halottszállitás vétségét kövesse el, az esetet bejelentette a rendőrségen. A rendőrség aztán, amikor az anyát kihallgatta, azonnal megállapította, hogy Andóné az orvosnak nem mondott igazat, amire Andóné azzal védekezett, hogy azt csak azért mondta, hogy a tanyán volt, mert attól félt, hogy az orvos össze fogja szidni. Kulcsár dr. a rendőrségi kihallgatás során még egyszer megvizsgálta a kis hullát s a haláltokozó betegséget kétségtelenül megállapította, valamint azt is, hogy a halál mintegy 3—4 órával előbb következett be, vagyis körülbelül abban az időpontban, ahogy anyja bejelentette. Miután azonban Andóné kihallgatása alkalmával ingadozó volt, szükségesnek tartotta megkeresni a dévaványai csendőrséget arra nézve, hogy vájjon a kis gyermek nem már Dévaványán halt-e meg? S©k szomorúságot hozott a gazdáknak a hétfői marhavásár A nagy takarmányínség és a tél miatt való félelem következtében hatalmas volt a felhajtás — hihetetlen alacsony árak mellett Tehén darabja 100-240-360 P Bika „ 300—400—500 „ Birka kgr. 70 fillér A birkák ára főként bőrük miatt felülmulta a tehenek árát. A sertésvásár még a szarvasmarhavásárnál is nagyobb csalódást hozott, mert a felhajtott jószágokból alig kelt el valami. Elkelt a vásáron : Választott malac 5—10 P Féléves süldő 20—55 „ Eves sertés 75—80 „ páronként. A gazdák, különösen azok, akiknek sürgősen kellett a pénz, az alacsony árak ellenére is kénytelenek voltak odaadni jószágaikat, mert ugy számítottak, hogy a teleltetésre csak még inkább ráfizetnének s ha már kell valamivel várni, inkább a búzával várnak tavaszig, mert az nem eszik. Azért bizony nagyon sokan — sokkal többen, mint rendes körülmények között — hajtották haza jószágaikat, mintsem hogy ilyen gyenge áron elkótyavetyéljék. A vendéglüjogok ügye a novemberi kiSzgfiilés elé kerül hatályon kívül kell helyezni a teljesen felesleges szahá&yrendeletet. A korcsmárosok zárórájuk meghosszabbítását kérték (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai őszi vásárt már hetek óta nagy szorongással várták a csabai gazdák, akik egyrészt a buza alacsony ára, másrészt a takarmányinség miatt kilátástalan feleltetés következtében fölösleges jószágaik eladása révén számítottak pénzhez jutni az őszi vásár alkalmából. Meg kell állapitanunk, hogy a csabai gazdák aggodalma jogosnak bizonyult, mert már nagyon régen volt ilyen rossz vásár, mint a hétfői. A vásárra ugyan óriási felhajtás volt ugy szarvasmarhából, mint sertésekből, de a gazdákra nézve kétségbeejtően alacsony árakat kínáltak értük a vevők. Egészen jó húsban lévő tehenekért 100 pengőt ajánlottak ami alig felelt meg, kilónként 30 filléres árnak. Általában véve a szarvasmarhák ára igy alakult: Tehén kgr. 50—70 fill. Bika „ 60—80 „ Borjú „ 50—60 „ (A Közlöny eredeti tudósitása.) A nehéz gazdasági viszonyok, melyek mind több és több terhet raknak a polgárok vállaira és mindinkább megnehezítik a megélhetést, állandóan felszínen tartják a vendéglősök és korcsmárosok ügyét. Az ügy már régóta húzódik, már az alispán is véleményt mondott benne s igazán itt lenne az ideje, hogy végre a város is napirendre tűzze az ügy végleges rendezését. Halogatással ugy sem lehet ezt az ügyet elintézni, mert a halogatás csak arra jó, hogy fokozza az amúgy is elég nagy elkeseredést. A vendéglősök ügyéről már többízben megemlékeztünk. Arról van szó, hogy a város szabályrendelete 30-ban állapítja meg a csabai vendéglők számát. Ennek ellenére ma Csabán 36 vendéglőjog van bejegyezve. Ezek közül legalább a fele nem gyakorol tényleges vendéglő ipart, hanem kizárólag korcsmait s a vendéglőjoghoz csak a záróra miatt ragaszkodnak tulajdonosaik, aminek aztán az a következménye, hogy olyan kérvényezők, akik gyakorolni is akarnák a vendéglőipart, joghoz nem juthatnak. Két felvetődött vitás ügyben már az alispán is véleményt nyilvánitott, ugy, hogy most már a szabályrendelet-módositásnaktárgysorozatra tűzése elodázhatatlan s értesülésünk szerint az a novemberi közgyűlésen szerepelni is fog. Véleményünk szerint azonban a vendéglőszabályrendeletet nem módositani, hanem hatályon kivül kell helyezni. A vendéglő nem gyógyszertár, melynek védelemre igenis szüksége van, hanem olyan képesítéshez kötött ipar, amelyet minden más városban gyakorolhat bárki is, akinek az ipar gyakorlásához a megkívánt képesítése megvan. Micsoda jogfosztás az tehát nálunk, hogy tanult iparosokat nem engedünk iparukból megélni, mert annak gyakorlására jogot nem adunk. Ha Szolnok, Makó, Szentes, Vásárhely stb. meg tud lenni ilyen szabályrendelet nélkül, meg tud lenni Békéscsaba is. Az ipar gyakorlása azonban kötelező, ha arra jogot nyer valaki. Vájjon ellenőrzi-e a hatóság, hogy a joggal rendelkezők tényleg gyakorolják-e iparukat ? Mert ha csak a korcsmait gyakorolják, ugy a vendéglői azonnal bevonandó. Reméljük, hogy a novemberi közgyűlésen ezt a kérdést végleg nyugvó pontra fogják juttatni. A másik ügy a korcsmárosoké. Sehol az országban nincs 10 órai záróra, csak Békéscsabán. Békében a vendéglők zárórája 12 óra, a korcsmáké 10 óra volt a városokban, a községekben pedig 9 óra. A vendéglők záróráját kitolták 2 órára, miért is az lett volna a természetes, hogy a korcsmák zárórája legalább 12 órakor legyen. Erre nézve még a szabályrendelettel sem lehet érvelni, mert a megye székhelyén, Gyulán sincs 10 órakor korcsmai záróra. Szolnokon is 12 órakor zárnak a kocsmárosok. A csabai korcsmárosok kérése is most került a tanács elé s arról is a novemberi közgyűlés fog határozni. Reméljük, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően ugy, hogy a korcsmai zárórát 12 órában állapítja meg. Nagy iddogálás — Kormányzósértéssel (A Közlöny eredeti tudósitása.) Andó Pál békéscsabai napszámos szombaton este, ahogy megkapta a hetifizetését, azonnal utána kezdett nézni, hogy a csilingelő pénzdaraboktól minél előbb megszabadulhasson. Sorra vette az ismerős vendéglőket és mindenhol jócskán fogyasztott a hegy levéből. Sőt: ivott ő veszedelmesebb italokat is, mert a célt, hogy minél rövidebb idő alatt tökéletesen elázzék, sohasem tévesztette szem elől. Hajnal felé a Kisgazdák Vendéglőjében kötött ki, ugyanugy, mint vihar idején a gyenge vitorlás : dülöngélve, bizonytalanul. Ekkor már mértéket illett volna tartania, de Andó nem az az ember, aki dicstelenül és stílustalanul fejezi be a görbe napot. Ő tökéletesen és végérvényesen el akart ázni. Fröccsöket parancsolt ki ,tehát és rendületlenül ivott tovább. Ámde ekkor megtörtént a baj. A főpincér ugyanis rászólt a kései vendégre, aki az asztalra tette a kalapját: — Bácsi, ne tegye oda a kalapját, mert hátha állatkák vannak benne... Andó erélyesen, bár erősen akadozó nyelvvel tiltakozott a célzás ellen. Es ezen sikeresen összevesztek. — Hazaáruló 1 — ordított Andó Pál a főpincérre. — Közönséges hazaáruló, ha engem ilyesmivel vádol... És igy tovább. Végül — hogyan, hogy sem — Andó bátyánk illetlenül és sértően nyilatkozott a kormányzóról. Aztán, észbekapva, el akart illanni. A főpincér azonban rendőrt hivott s a kalapját oly vehemensen védő napszámos a rendőrségre került. Andó Pál a kapitányságon sértődötten tagadott és a vádat a „hazaáruló" főpincér alaptalan áskálódásának tulajdonította. A kormányzósértésre egyáltalában nem emlékezett, viszont az elfogyasztott pálinkák, borok és fröccsök számáról pontosan beszámolt. A szerecsenmosdatás ekképpen nem sikerült és Andó ellen a rendőrség feljelentést tett kormányzósértés miatt a szegedi törvényszékhez.