Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-25 / 292. szám

2 ©ÜEESOECJY&I 10&LÖM Békéscsaba, 1928 december 25 országban magábaszálljon, meg­érezze, hogy sorsa egy pillanatig sem lehet független a nemzet ösz­szességének életétől és sorsától, magábaszállva eldöntse : látja-e az utat, melyen haladni kell és akar-e rálépni. Tiz esztendő múlott el felettünk. Aggódva kérdezem : vájjon másik ilyen tiz esztendő küszöbéhez ér­keztünk-e, vájjon majd husz év messzeségéből visszatekintve még csak korhadt jelet sem találunk ezen a fordulón, vagy megemeli-e ez a nemzet, mint múltjának és jövőjének mesgyéjén azt a határ­követ, amely egy uj generációnak uj korszakot jelöl. Békéscsaba Készülő monográfiájáról Békéscsaba város képviselőtes­tülete legutóbbi közgyűlésén ünne­pelte meg házi keretek között a városi szervezet felvételének tiz éves jubileumát. Az ünnepélynek egyébként muló hatását maradandó emlékűvé tette a képviselőtestület­nek az az elhatározása, amellyel megbízta a város tanácsét, hogy „Békéscsaba monográfiájának" kor­szerű megírásáról gondoskodjon. Hiányt pótló és nagyon az al­kalomhoz illő volt ez az elhatáro­zás, mert a várossá alakulás első jubiláris évfordulóján mi sem le­hetett stílszerűbb, minthogy a vá­ros fejlődésének története kezdet­től napjainkig hitelt érdemlően és minden vonatkozásban megrögzit­tessék. Ahogy a világegyetemnek meg van a maga históriája, ahogy a nemzetek története saját fiaiknak legbecsesebb kincse, ahogy nagy emberek életrajzát őrzik az utókor számára, ép' ugy kell a kisebb társadalmi közösségeknek: a vá­rosoknak is gondoskodni arról, hogy történetük, életrajzuk polgá­raik elméjébe és szivébe bevésve éljen. A pedáns német városokban és Ausztriában is hétpecsétes lá­dákban őrzik a nagy fóliánsokat, melyek megismertetik az olvasóval a multat. A magyar városok — itt Kelet és Nyugat ütközőpontján — inkább vérrel irták történetüket az elmúlt századok viharaiban s a kalamárishoz nem igen jutottak, de ma már legtöbb városunk mo­nográfiája feldolgozást nyert. Bé­késcsabának ugyan a nemzet his­tóriájának kialakításában nem ju­tott történelmi szerep, mert ujjá­alapitása óta mindössze 210 esz­tendő tünt tova és ebből a két századból is közel másfél száza­don át verejtékező jobbágy-falu volt, az elnyomatás éveit követő nemzeti újjászületés félszázada pedig e város lakosságát is olyan alkotó munkára sarkallta, amely­Elité füzőszalon fűzői Leánynak és asszonynak álma, Igy mindenki e fűzőben fog Táncolni a farsangi bálba. Ezt használják mindazok, kik Fessek és csinosak akarnak lenni, Ügyességükről ismert hölgyek Zsurokra sem fognak másba menni. On se vegyen mást asszonyom ! Sveiczi gummifüzőt használjon, Aranyéremmel van kitüntetve. Legjobbak a kerek nagy világon, Olcsó és tartósságénál fogva Nagyságos Asszonyom I Máshol venni ne is próbáljon ! Békéscsaba, Andrássy-ut 36 nek eredményeként a világháború végén a falusias keretekből kiemel­kedett ; nem volt tehát még ideje arra is gondolni, hogy fejlődésének történetét is megörökítse. De éppen a lendületes előretörés folytán a városi monográfia megírása szá­munkra is presztízskérdést jelent. De kegyeletes munka is az ősök­nek, az elődöknek, az alapitóknak életviszonyait, szokásait, karakterét és törekvéseit — mint amiből együttvéve bontakozott ki a jelen — a jövő nemzedékek számára megörökiteni s ami mindennél fon­tosabb, a város történetének meg­írása az uj generációk számára hasznos is, meg tanulságos. Példaképet nyújthat az többek között a mai könnyű életmódot és M Főiéi* ékessége less a Kereskedelmi Bank palufája A modern épitésanyagok művészi alkalmazása érvé­nyesül a palota homlokzatán léha szórakozásokat hajszoló tár­sadalmunknak arról a példátlan szorgalomról, amivel Csaba népe — mintegy 9 ezer lélek — 1777-ben asszonyostól, ijastól-fiastól felkere­kedve — nem földesúri robotból, vagy egyéb obligatióból, hanem — önként és jószántából hozzáfogott a Köröscsatorna kiásásához és a munkát egymás-között 5—7—lO-öl szélességben arányosan felosztva, megásta a veszeli pusztától Csaba felé vivő csatornát. (E csatorna a község alatt vonult el és a régi u. n. Fábián-foknál tért vissza a Körösbe). Avagy a felekezeti türelmetlen­ség mai napjaiban nem hasznos-e arról olvasni és tudni, hogy az elődök — evangélikusok és ka­(A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andrássy-uton befelé jövet a városba egy hónap óta meglepe­tésként hat az a hatalmas épület­tömb, mely az Andrássy-ut főtéri torkolatát szabályosan lezárja. Vá­rosépítési szempontból ritkán jut az a szerencse egy épületnek, ha­csak nem uj rendezésről van szó, hogy ilyen kivételesen fontos sze­repet töltsön be. Az ilyen épületek megépítésénél éppen ezért kettő­zött felelősséggel és gondossággal kell eljárni, hogy az építkezés tel­jesen kiaknázza mindama előnyö­ket és értékeket ugy épitészeti, mint városrendészeti szempontból, melyeket az adottság magában rejt. Az épület a Békésmegyei Ke­reskedelmi Bank jövendőbeli pa­lotája s valljuk meg, hogy igy, ahogyan most áll, meglehetős ag­godalmakat kelt azokban, akik a tervet nem ismerik. A szokatlanul, laikusnak érthetetlenül tul mago­sitott, ormótlan homlokzat sivár képet nyújt. Csak sejteni lehet, hogy ezek a szokatlanságok terv­szerint jelentkeznek s azoknak bi­zonyára meg is van a rendelteté­sük. Aminthogy tényleg meg is van. Az itt közölt homlokzati terv is mutatja, hogy Békéscsaba Fő­terének ékessége lesz az uj palota. A homlokzat stílusa modernizált empir, anyaga műkő és nemes va­kolat (szempernova). A földszint közepén foglal helyet a hatalmas, diszes, nehéz tölgyfából és ková­csolt vasból készült művészi kapu. Ettől jobbra és balra tágas abla­kok, melyek a mükőkörnyezetben, hatalmas üvegtábláikkal ragyogóan előkelő benyomást fognak kelteni. Az ablaksor felett foglal helyet a felirat s az egész földszint tömö­ren egységes tömbje kitűnő bázi­sául szolgál az első és második emelet pillérsorainak. A kecsesen könnyed megoldás nagyon sikerült s a Kereskedelmi Bank műszaki osztályának valóban dicséretére szolgál. Arányaiban is jól zárja le a két emeleti frontot a szobrász­munkákkal gazdagon ellátott orom­disz. Az egész sárgásszürke hom­lokzatot pompásan emeli ki az alapfal barnássárga vakolata, mely­hez harmonikusan illeszkedik az elevenvörös cserepekkel fedett te­tőzet. A második emelet nagy és két kis balkonja a díszítő lakatosmun­kának valóságos remeke lesz, nemkülönben az első emelet két szélső kis balkonja. Az építkezések terveit felülvizs­gálta már a város műszaki hiva­tala is, sőt az már a műszaki hi­vatal által kifogásolt részek kijaví­tásával készült el újra. Az épüle­tet Lipták János épiti s ismerve az ő lelkiismeretességét, mely egyéb­ként valamennyi csabai vállalkozó közös tulajdonsága, remélni lehet, hogy a Kereskedelmi Bank remek palotája rövidesen teljes ékességé­ben fog pompázni főterünkön. Ezzel aztán Főterünk városházi oldalának balszárnya teljes kikép­zést nyert s most már csak a plé­bánia felépítése hiányzik a teljes­séghez. A másik oldal — értesülé­sünk szerint — szintén közeledik a teljes kiképzéshez, amennyiben a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület a közel jövőben szintén fel fogja építtetni az előkelő szer­vezetnek megfelelő palotáját. n 50.000 PÁR CEPO kb. az a mennyiség, ami 1 év alatt Békéscsabán el­fogy, Ebből a mennyiségből nálam szerzi be cipőszük­ségletét. aki súlyt helyez arra, hogy minőségileg a legjobbat, kivitelben a leg­izlésesebbet, árban a leg­kedvezőbbet vásárolja! PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZ tolikusok — a XVIII. század kö­zepe táján vályogtemplomaik épít­kezésénél kölcsönösen segítették egymást kézi erővel, fuvarral és anyaggal, ki hogy tudta. Az is biztató perspektívát nyújt a jövőre, hogy 1857-ben a lakos­ságnak csak 17 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek, a legutóbbi népszámlálás alkalmával pedig (1920) már 46 százalék. A nemzeti nyelv térhódítása tehát lassú, de állandó folyamatu. S hány ilyen lélekemelő példát lehetne még felhozni — ami mind fokozna a városi polgár önérzetét és a közélet iránti helyes érzékét ­— de hát nem találok ki minden titkot előre. Az örvendetes valóság az, hogy az a társadalmi akció, mely lelkes férfiak közreműködé­sével immár egy év óta foglalko­zik a városi monográfia megirásá­val, mostmár hivatalos mederbe terelődött, ami annyit jelent, hogy a kiadás technikája és költségei­nek előteremtése nem okoz többé gondot. De még költséget is alig jelent a város számára a mü megjele­nése, mert az anyag feldolgozását — ami pedig irott forrásmüvek hi­ányában igen nehéz feladat — helyi társadalmi és közéletünk ki­váló ismerői és tollforgatói önzet­lenül, városunk iránti szeretetből vállalták, a szerzői munka tehát díjtalan, a nyomdai előállítási költ­ségek pedig megtérülnek a köny­vek vételárából. S ha a 10 éves jubileum alkal­mával a képviselőtestület határo­zata folytán napvilágot lát Békés­csaba város monográfiája, általa gyürüt vált és eljegyzi magát jele­nünk a múlttal, hogy annak nyom­dokain haladva vigye, vezesse e várost ujabb évtizedek és évszá­zadok munkájával a dicsőség ut­jain előre... Békéscsaba, 1928. december 22. Dr. Korniss Géza. — Megjelent Faragó László könyve. Az egész vármegye és a karácsonyi könyvpiac szenzá- j ciója Faragó László ny. békési tanár, a „Békési Hirlap" felelős­szerkesztőjének könyve, amely most jelent meg Kossuth-zarándo­kok utja Amerikába cim alatt. A szenzációs tartalmú, izgalmasan érdekes és magas irodalmi szín­vonalon álló könyv — amelynek részletes ismertetésére egyik leg­közelebbi számunkban vissza- „ térünk — Békéscsabán is kapható, Dr. Gyöngyösi könyvkereskedő- ^ sében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom