Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-25 / 217. szám

2 BÉKfiSMEGYEI KÖZIÖNI Békéscsaba, 1928 szeptember 23 ben. Hivatkozott arra, hogy pénz­ügyminisztersége alatt hérom iz­ben történt i)letményrendezé8. Ami a konkrét kérdést illeti, megemli­tette, hogy majdnem az egész or­szég megmozdult a lakbérbeosz­tás megváltoztatásáért. Á kérdést éppen ebben a formában megoldani nem lehet. De meg kell oldani ott, ahol ennek a beosztásnak igazságtalan­sága nyilvánvaló, ahol — mint Békéscsabán is *— az országnak a trianoni béke megváltoztatta vi­szonyokat különösen figyelemba kell venni. Meg van arról győ­ződve, hogy amint ezt már a par­lamentben is megígérte — minisz (ertanács is foglalkozott e kérdés­sel — utóda a pénzügyminiszteri székben ezt a kérdést rövidesen megoldja s akkor Békéscsaba is ott lesz lakbérbeosztását illetőleg, amely hely nagyvárossá fejlődése 8 a trianoni határra kerülés miatt megilleti. A csabai közalkalma­zottaknak ez a méltányos kérése teljesülni fog. Ugyancsak Rell Lajos dr. ve­zette a Rudolf-reálgimnázium kor­mányzóbizoltságának küldöttségét is, tolmácsolván a konviktus épí­téséhez szükséges államsegély iránti kérést, melyre a miniszter szintén Ígéretet tett. fl miniszter megláto­gatta az egyesületeidet Á küldöttségek tisztelgése után a miniszter és kísérete autóra ült, hogy programszerűen meglátogassa a társadalmi egyésületeket. A Népegyletnél jóval fél 11 után fordult be a mi* niszter autója a szük Lenkey-ut­cába s állott meg a Népegylet héza előtt, melynek helyiségeit zsúfolásig megtöltötték az egylet tagjai. A miniszter kíséretében ez­úttal jelen volt KovacsicB Dezső dr. főispán is. A Népegylet hiva­talos szónoka, Pollák Arnold fo­gadta a minisztert. Rö/id beszé­dében hivatkozott arra, hogy az egylet tagjai a kisbirtokosokból, kiskereskedőkből és kisiparosok­ból kerül ki, de csak azok lehet­nek tagjai, akik mindenekelőtt az Istent és hazát szeretik és meg­becsülik. Megköszöni a miniszter­nek azt, hogy az Egyletet házépí­tésében támogatta. A miniszter válaszában rámuta­tott arra, hogy a nemzet gerince éppen az emiitett kisemberekből áll 8 neki legfőbb törekvése az, hogy ezt a gerincet erősítse. Ma­radjon meg — úgymond — ez az osztály továbbra is istenfélelem­ben, hazaszeretetben és munká­ban s akkor szent meggyőződése, hogy a nemzet életét semmiféle felfordulás nem veszélyezteli. Isten áldását kéri az egyesületre. A miniszter ezután elbeszélge* tett az egylet tagjaival, megnézte­az egyesületi ház helyiségeit, majd nagy ovációk közepette elhagyta a Népegylet helyiségeit, hogy foly­tassa körútját, melynek legköze­lebbi állomása Erzsébethely volt. Erzsébethelyen Erzsébethely közönsége a mi­nisztert a Rssicza féle vendéglő nagytermében fogadta, ahol a be­lépőt az erzsébethelyi dalkar éneke után Sass István jegyző rövid be­széddel üdvözölle. Biszédáben munkaalkalmak teremtésére kéri a minisztert, a közmunkák men­nél sürgősebb kiírása, illetőleg ki­adásával. Darida Károly az Erzsé­bethelyi Olvasókör nevében üd­vözölvén a minisztert, arra kéri a képviselőt, hogy a jövőben gyak­rabban jöjjön le választókerüle­tébe. A miniszter az üdvözlésekre adott válaszában utal arra, hogy a kormánynak egyik legfőbb pro­blémája a munkáskérdés. El is követ mindent, hogy ez a problé­ma a lehetőségek határai között megfelelő megoldást nyerjen, A kormánynak ezen az uton a leg­első lépése volt a munkásoknak a rokkantság esetére való bizton­tása is. Ami a kerület gyakrabbi meglátogatását illeti, az eddig nagy elfoglaltsága miatt nem volt lehet­séges, a jövőben azonban mód­jában lesz gyakrabban megláto­gatni kerületét. Innen a miniszter és kísérete a rizstermelési kísérleti telepre autó' zott, majd déli 12 órakor a Ke­reskedelmi Csarnok épülő szék­házéhoz, hogy részt vegyen az alapkőletétel ünnepélyén. " Bud János a magyar Kereskedelemről a Kereskedelmi Csarnok székházünnepén Fényes előkelőségek jelenlétében helyezték el az alap­követ — „fl székház a békéscsabai kereskedőtársadalom hitelén és becsületén épül fel" — mondotta Tardos elnök A napokban immár tető alá ke­rült székházának alapkő elhelye­zési ünnepét díszközgyűlés kere­tében tartotta meg a Kereskedelmi Csarnok, amelyet különösen ki­emelkedővé avattak a nagyszámú előkelőségek és az, hogy Bud János, az első magyar közgazda­sági miniszter itt nyila kozatt uj ügykörének alapfeladatéról, me­lyet külkereskedelmünk passzivi­tásának megszüntetésében jelölt mes?. Déli 12 órára zsúfolásig meg­te't a székház félig földszinti ke­reszlfolyósója, amikor kíséretével megje'ent Bud János, akit a Ke­reskedelmi Csarnok elnöke a be­járónál fogadott. A vendégek az elnöki asztal körül foglaltak he­lyet s az előkelőségek, továbbá a he'yi vezetőfárfiak közül a követ­kezők neveit sikerült feljegyez­rünk : Szabóky Alajos és Mayer Ká­roly államtitkárok. Gally h. állam­titkár, dr. Kovacsics Dezső főispán, Temesváry Imre orsz. gy. képvi­selő, Újhelyi és dr. Dorner Aurél min. tanácsosok, Mutschenbacher Emil, az OMGE igazgatója, Be­liczey Géza felsőházi teg, a Bé­késvármegyei Gazdasági Egyesü­let, Kovács Mihály az Ipartestület, Drienyovszky Jénos a Kisgazda Egylet, Blahut János a Népegylet elnöke stb. A békéscsabai Iparos Dalárda Lukoviczky Endre karnagy veze­tésével elénekelte a Hiszekegyet, majd dr. Tardos Dezső e'nök szí­vélyesen üdvözölva avend;gekít a következő beszédet mondo'ta : A Kereskedelmi Csarnok vezető­sége ünnepi közgyűlésre hívta egybe erre a szokatlan helyre a t. tagtár­sakat ünnepi közgyűlésre, mert ez alkalommal tesszük le egyesületi székházunknak, saját otthonunknak alapkövét. Ünnepi közgyűlésre, mert külön ünneppé avatja számunkra az eseményt, hogy ez alkalommal meg­jelent közöttünk városunk szeretett országgyűlési képviselője, dr. Bud János őkegyelmessége is. Elsősorban tehát igaz tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Kegyelmes urat, a mi leendő uj hajlékunkban, félig kész épületünkben közöttünk. Köszöntöm ez alkalommal abban az uj magas méltóságban is, melyre fontos pozí­ciójából elhivatott. Nagyméltóságod uj állásában történt első megnyilat­kozása alkalmából kifejezést adott annak, hogy az államháztartás meg­történt szanálása után, a magán­gazdaság szanálására irányuló mun­kásságának sikerét a bürokrácia teljes félretételével, a gazdasági élet vezető férfiaival való összefogás ré­vén, a gazdasági életben működő érdekek összeegyeztetésével reméli elérhetni. Ehhez a munkásságához mi szívesen előlegezzük a hitet és bizalmat s hozzáadjuk a magunk önzetlen munkásságát is és uj állá­sában működésére Istennek áldását kérjük. Mélyen tisztelt Uraim! Szomorú, de való jelenség, hogy a magyar kereskedelem mely ma vergődve és kétségbeseiten keresi a maga újjáéledésének uíját. mai helyzeté­ből a multakba, a béke éveibe visszatekintve, mondhatni a maga fénykorát élte. Hogyan van tehát az, hogy amikor a magyar kereskedelem a mai időkhöz viszonyítva fénykorát élte, akkor e város kereskedő tár­sadalma nem tudott magának nem­csak méltó hajlékot épiteni, de magát az egyesületet sem tudta életben tartani, mert az hol megszűnt, hol újra éledt. A magyarázat nagyon egyszerű. Annak a vitán felülálló ténynek dacára ugyanis, hogy e szerencsét­len ország a kereskedelem újjáéle­dése nélkül a jövő fejlődés és bol-' dogulás útját soha meg nem talál­hatja, sajnosan kellett nap nap után tapasztalni a magyar keres­kedelemnek azt, hogy újjáéledésére irányuló nehéz küzdelme elé évek óta állit mesterséges gátakat az a kormányhatalom, melynek feladata és hivatása éppen e gátló körül­mények elhárítása volna. Nem rekriminálni akarok ezúttal, csupán rámutatni arra, hogy ebben a sivár gazdasági és politikai helyzetben jutott a békéscsabai kereskedelem annak tudatára, hogy csak szilárd és egységes fellépéssel tudja a magyar kereskedelem megdönteni azt a falankszot, melyet az évek óta tudatosan és tudatlanul támo­gatott antimerkantilista irányzat felépített A kereskedelem e nehéz helyzetében a fiatalabb gárdának lelkesedése állította csatasorba a város egész kereskedő társadalmát, a tespedő fásultságot egy fiatalos lelkesedés váltotta fel, mely a maga helyesen kitűzött céljai elérésében nem ismer és nem is akar ismerni akadályokat. E cél szolgálatában ha­tároztatok el, hogy a Kereskedelmi Csarnok magának állandó otthont teremtsen, hogy a saját otthonában fokozódó összetartással szolgálhassa a kereskedelem érdekeit, hogy az erők koncentrálásával társadalmi, kulturális, szociális tevékenység ki­fejtésével önérzetes, osztályöntudatos kereskedelem-etikai alapon álló olyan müveit kereskedő társadalmat fog­laljon össze, mely a kereskedelem számára biztosítja az őt megillető poziciót. Mélyen tisztelt Uraim ! A békés­csabai kereskedőtársadalom a mai sivár gazdasági helyzetében nem a maga már rég elpusztult üzleti tőkéje, de végső erőfeszítéssel ennél sokkal többet, a maga hitelét és becsületét kötötte le ennek a célnak szolgálatába, mert a maga tőkéjével eszméjét valóra váltani talán soha képes nem lett volna. Ez a félig kész épület tehát, melynek itt ma alapkövét letesz­szük, a békéscsabai kereskedő tár­sadalom hitelén és becsületén épül fel s talán hosszú évtizedek önzet­len munkája és áldozatkészsége fogja Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való Béké scs aba, ^úr^ w a*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom