Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám
1928-09-16 / 210. szám
2 Bf!K£8ME®YEI KOaiörs? öéktscsaba, 1928 szeptember 16 (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ergel Iván a most már igazán arrivált zongoraművészünk szept. 18-án, kedden tertja hangversenyét, amellyel megint hosszú időre bucsut vesz szülővárosától. A kiváló fiatal zongorista most már ugylálszik véglegesen Berlint választotta tariózkodási helyéü 1, ahol még van érvényes ü'ési lehetőség. Sajnos, a legtöbb elsőrangú muzsikusunkkal igy járunk, Telményi Emil, Szigeti József, Földessy Arnold, Hermann Pál, Kentner Lajos, Engel Iván és még annyi sok más nagyszerű művészünk külföldön él és Dohnányit is csak most sikerült véglegesen itthon tar!eni. A magyar föld oly bőven termi a tel etségeket, hogy a megcsonkított ors?ág nem tud nekik méltó helyet biztositeni. Egy előnye mégis van ennek a tehetsége xportnek, hogy e külföldön élő művészek pionírjai lettek a megyer zenének és legelső bajvívói az annyit emlegetett „ k ultui fölény rek." Engel Iván e tekintetben is a legelsők közé tartozik, Kairótól Lor.donig mindenütt a magyar muzsika haicosaként kp fel és nevével kapcsolatban mindig az előretörő magyar zseniálitást emlegetik a külföldi lapok. Most, hogy Engel Iván megint hosszú időre távozik körünkből, megkértük beszéljen terveiről. A fiatal művész először is elénk tette azt a kis füzetet, amelyben immár másodszor vannak ö*s7efoglalva a kritikák, amelyek sikereiről szólnak. A Morningpost, Daily Telegraph, Times, Financial Times, Ere, Morgenpost, Musik Zeitung, S'gnal stb. stb.-ból vett idézetekben elevenedik meg a sok meleg taps, amit Engel Iván Londonban és Berlinben kapott. Kérdésünkre, hogy ismét kimegye Londonba, a következőket mondta: „Békéscsabáról egyenesen Berlinbe utazom, ahol tanítványaim várnak és ahol több hangverseny, vaiamint rádió- és gramofon-szereplés van számomra biztosítva. Az egész évet ott töltöm. de a tél folyamán egy nag\obb turnéra megyek, melynek eddig biztosított állomásai London, ahol már állandó kitűnő impreszszárióm van, Prága és Budapest. A két utóbbi helyen szóló-koncertemen kivül a filharmonikusokkal is játszom. Prágának különösen örülök, mert igy megmutathatom a ^ceheknek, mi a magyar virtus. Londori impresszárióm kecsegtetett egy egyiptomi és ausztraliai kirándulással is. Ausztrália mint cxoiil'um is érdekelne, na meg anyagilag sem volna megvetendő. Csabai koncertemen hatalmas programot adok ugy, hogy remélem, rjeg lesznek velem elégedve, csupa újonnan betanult mü a „Marosszéki táncokon" kivü), amit közkívánatra vettem műsorra. Még egy titkot akarok elárulni Önnek — mondta végül Engel Iván, — negyon szeretnék egyszer egy Mozart vagy Beethoven zongoraversenyt az Aurorával eljátszani. Remtljük, hogy ez e tervem is sikerül, csak az Aurorán múlik." Borzalmas szerencsétlenség a békési országúton Két embert halálra gázolt a szombat déli motoros — Egy leány súlyosan, egy asszony könnyebben sebesült meg — fí balesetet az áldozat idézte elő, de nagy része van abban a szabályellenes lejárónaK is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Borzalmas szerencsétlenség történt szombaton délben a békési országúton, melynek két haiálos, egy súlyos és egy könnyebben sebesült áldozata ven. A szembati piac alkalmából Békéscsabára jött kocsin Varga Imre békési lakos feleségével es 17 éves leányával. A p'ec végeztével déli 12 órakor indultak haza fele, amikor is kocsijukra felvették még Bondár Imréné békési lakost is. Az erősen megra! ott kocsi — bútort vásároltak e.'edó leányuknak — a békési országút első lejáróján a nyári uira akart letérni. Itt a lejáró rendkivüh meredek 8 az oldalt álló bokroktól és fáktól nem igen lehet a mélyebb pályán haladó motort meglátni. Igy történt, hogy Varga Imre éppen abban a pillanatban hajtott a meredek lejárón, amikor a Békés felé haledó motor cdaért. A motort Gurminger Pál veze te. A lefelé haladó kocsit az utolsó pillanatban vette észre, csengetett, sípolt és fékezett, miután azonban Varga megállás helyett a lovak közé vágott, M motor a bocsit elkapta es mintegy 24 méterein magával vonszolta. A kocsiról a két ló leszakadt, azonban a rajta ülők közüi Varga Imre és felesége nem menekülhettek, mert a motor őket valósággal maga alá göngyölítette Cs a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Mindkelten azonnal meghaltak. Bondór Imréné még az összeütközés előtt leugrott a kocsiról s igy könnyebben sérült meg. Varga Iíona a őr ben, aki a kocsin ma radt, balválíán, lapockáján és lábán igen sulyo? sérüléseket szenvedett. P3ndár Imrénél és Varga Ilonát beszállították a csabai kórházba. A szerencsétlenséget a villanytelep jelentette elsőnek s a rendőrségről a heljsziníre kiszállott Pap Zsigmond dr. fogalmazó és Vas Vilmos dr. rendőrorvos, valamint, tekintettet a halálos balesetre, Romváry Tibor dr. vizsgálóbíró is. A bi2ottság a motorral rekonstruálta a balesetet. A vizsgálat eredményéről még eddig nem kaptunk értesítést, azonban már is megállapítható, hogy a halálos balesetnek maga a szerencsétlen Varga volt az e'őidézője. Azonban a súlyos kimenetelű balesetnek egyik legfőbb okozója a teljesen szabályellenes lejáró, mely egyi észt tul meredek, másrészt a lehető legalkalmatlanabb helyen van s haseníó balesetek ezen a lejárén még többszőr is előadód Hat ak, miért annak elhelyezése feltétlenül szükséges. A szerencsétlen áldozatok bon colását a gyulai ügyészség még a délután folyamán megejtette. Miért fontos a „Magyar Hét?" Javitsuk meg passziv KülKeresKedelmi mérlegünket! (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar közgazdasági életnek nincs ma nagyobb problémája, mint a külkereskedelmi méileg folyvást növekvő passzivitása. Lehetnek l'éidések, amelyek a közgazdasági és politikai élet pillanatnyi érdeklődését jobban magukra vonjék, — a nagy takarmányHény miatt az állattenyésztés nehézségei, a fokozódó drágaság, — de jelentőségében valamennyi kérdés eltörpül a küJke res hedelmi mérleg passzivitása mellett. Mig 1925-oen a behozatali tcbblet csak 45 millió erenykorona volt, 1926 ban mór 83 millióra emelkedett, hogy 1927 ben 346 millióra szökjön fel. A folyó év adatai a lezárt félévi adatok mellett még ennél is szomorúbbak lesznek. Bármilyen szépítő magyarázatot is adunk ennek a felduzzedt de ficitnek, — az megcáfolhatatlan marad, hogy a mi viszonyaink között, ahol a külkereskedelmi mérleg egyet jelent csaknem a fizetési mérleggel. — ez a hiány a fizetési mérlegnek óriási hiányét, következésképen pedig, ha ez igy megy tovább országunk lassú elvérzését jelenti. Vannak pesszimisták, akik enI i H i IBk Rádió, csillá r jj legolcsóbban mm negy választékban rek az elszomorító mérlegnek lát" tára azt mondják, hogy a magyar munka a jelenlegi határok között szükségképpen meddő, eredménytelen, dtficites kell, hogy legyen. Bármennyire elboruló szemmel nézzük is ezeket a számoszlopokat, nem szabad magunkat átadnunk tehetetlen reménytelenségnek. Ellenkezőleg ennek a jelenségnek kell ugy a kormányzatot, mint a társadalmat is a legerősebb cselekvésre inditani. Cselekedet, nélkül ugyanis a legszebb tanulmányok szép szavak maradnak és hiába dolgozták ki a kereskedelmi és iparkamerák a kereskedelmi mérleg passzivitásáról a gyönyörű előterjesztést, — az csak irott szó marad. Ilyen tettnek, cselekedetnek készül a november 3—11, között rendezendő „Megyar Hét" a magyar ipari termelésnek és a magyar kereskedelemnek nagyarányú zá«?lóbcntésa, propagandája a közönség körében, hogy magyar árut vásároljon. A „Magyar Hét" nem csodattvő árkánum, de az első lépés azon az uton, mely a magyar közönségnek a magyar ipar termékeinek megszerettetéséhez vezet. Mi a célja a Magyar Hétnek ? Az, ami célja volt a hatalmasan fejlett Angliában az Old England Week-nek, az iparilag kiválóan fejlett Svájcban a S;hweizer Wochenak, Ausztriában az Österreíchische Woche nak. 1. Bemutatni az ország lakosságának, hogy mit termel a magyar gyári és kézműipar, ezzel egyidőben 2. meggyőzni a közönséget a magyar ipari termékek ár- és minőségbeli versenyképességéről s igy 3. rábírni a vevőközönséget arra, hogy elejlve a külföldi árukkal szemben tapasztalt, ma mór indokolatlan előszeretetét, ezentúl fokozottabb mértékben keresse és vásárolja a magyar gyártmányú árukat. Dicséretére legyen mondva, a magyar kereskedelem ezt a törekvést meleg szeretettel és szívvel felkarolta és a hazai iparpártolásnak és a honi iparcikkek propagálásának ezt az első hatelmas megnyilvánulását teljes erejével pártfogolja. Kirakataikat ezen a héten a kereskedők a magyar ipari termelésnek szolgálatába állítják. A november 3—11. közötti hét nem lesz más, mint egy óriási sajtóban, filmen, rádión keresztül,, nyomtatványok tömegéten, az iskolában, kirakatversenyeken megnyilvánuló propaganda: Vásárol• játok magyar árut! A szegedi kamara területén a rémeteket a kereskedelmi és iparkamara fogja intézni. A kamara elnöksége szeretettel hiv fel minden kereskedőt és iparost arra, hogy hivó szavunkra álljon a küzdők soréba. De kéri a fogyasztó közönséget is arra, hogy figyeljen fel a meginduló munkára és legyen nemcsak szavában, hanem tettében is magyar akkor, amikor magyar munkát magyar kezet kell támogatni. Ne értsenek bennünket félre: nem kinai falakkal akarjuk magunkat körülzárni nem ringatjuk magunkat abban a téves hitben, hogy minden szükségletünket magunk termélésével fedezni tudjuk, hanem azt akarjuk, hogy Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való •«•*»»«•»••»t»2.