Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-22 / 215. szám

Egyes szám ára 10 fillér léktauba, 1928 szeptember 22 Szombat MMMWWMfWMIMMWMMWWMIMi 55-ü @7í0Syam, 215-ik rM POLITIKAI HíAPIiíAP WWWWWWWWWWWWWWWJWWWWW FL»* ISlSflKCtéBl dijak Maijrban éa Tldétoo postóa kíldra: lm 0 pang5, egy hónapra 2 pengó. nyenként 10 ítllér Főaiatkaar *: Dr. QyéagjSm üáaoa Paklői arckaiatS i mppiaji SAmael ¥*l«^osusáaa: 7 Sscifeatalfrég éa kiadóhivatal: Bttfacs&liás II. karSlet Faxanci Jóaaaí-té? 20. sfáns alail, Hiideiés dijsasbia aaaiint. fillilótag megegyezlek a magyar és román delegátusok a döntőbíróság kérdésében Genf, szepíembtr 21. A megyar és román delegátusok tegnap dél után bizalmas értekezletet tartot­tak, melyen óllitólag megegyezés jött létie a döntőbírósági konflik­tusnak a Népszövetség tanácsa áltat történő tárgyalását illetőleg. Hír szerint mindkét állam jogi álláspontja fenntartása mellett haj lardok megbízottakat delegálni, akik közvetlen tárgyalások során békés ulon ,igy ekeinenek a kon­fliktust elintézni és ezek a tárgya­lások Parisban indulnának meg. Ha re-n sikerülne az ügyet vég legesen megoldani, akkor az auto­matikusan a Népszövetség taná csának legközelebbi ülésszakán napirendre kerül. 7iz egységespárt nem állit ellenjelöltet Tlagykanizsán Budapest. szept. 21. Almássy Lászio, az egységespart elnöke ki­jelentette, hogy a párt Kállayval szemben Ntgvkanizsán nem állit ellenjelöltet. Ha a kerületben egy ségespárti jelöltet kivannak álii tani, ez teljesen a kerület szabad elhatározásától függ, a pórtvezető­seg azonban a választásba egy általában nem szól bele. Almássy kijelentette még, hogy a jö\ő hó nap elején a házszabály revizióju ügyében kiküldeti széleskörű bi­zottságot összehívják, mert a kor­mánynak az a terve, hogy a ház­szabály revíziójának ügyét az őszi parlamenti ülésszakon elsőnek fogja letárgyaitatni, mert súlyt he­lyez aira, hogy az ügyet mielőbb telő alá hozza. Ugyancsak a jövő hónap elején kezdődnek meg a közigazgatási reformjavaslat bi zottsági tárgyalásai is. Jlevelségessé teszik a döntőbíróságok eszméjét Hága, szept. 21. A magyar-jugo­szláv vegyes döntőbíróság Hágá­ban taitoit többheli tárgyalások után most fejezte be ülésszakét. Az ülésszakon váratlan és igen meglepő esemény történt. Ezekre ez ülesekre tűzték ki Frigyes kir, herceg által Jugoszlávia ellen in­dított vagyoneljtobzési pert is, de mielőtt a biróség a döntés felől tanács!'ozásait megkezdette volna, a jugoszláv döntőbíró bejelentelte, hogy kormánya utasítására a Habsburg perek tárgyalásain részt nem vesz, mert a perek tárgya­lására kormánya a hágai döntő­bíróságot nem tartja illetékesnek. A jugoszláv kermány tehát ugyan azt az eljárást követi, mint Ro­mánia a trianoni szerződések alap­ján ellene indított perekben. Zürichben a magyar pengőt 90.5.56 el jegyezték. Ujabb tanácskozásoK leszneK az egyetemi beiratások ügyében Pakots József adatait át fogja adni Klebelsbergnek Budapest, szeptember 21. Pakots József országgyűlési képviselő ma délelőtt megjelent gróf Klebelsberg Kur.ó kultuszminiszternél és tudo mására adta azokat a nyílt tko­zpto'-at, amelyek a főváros leg­u óbhi közgyűlésén az egyetemi behatásokkal kapcsolatosan el­hangzottad. A kultuszminiszter ki­jelentette válaszában, hogy a hozzá érkezett adatok szerint ugy Buda­pesten, n.int a vidéki egyeteme­ken a lehető legjobban kezelték a felvételi ügyeket és szó sincs arról, hogy a felvételeknél valiási szempontok érvényesültek volna. Egyébként is az ügynek elvi és konkrét részei vannak. Az elvi részleteket lefektették törvényben és ezeknek érvényt is fog sze rezni. A konkrét részletekre vo­natkozólag pedig kérte Pakots Józsefet, hegy hozza az adatokat tudomására és megígérte, hogy minden esetleges igazságtalansá­got oivosolni fog. A jövő szerdán ujabb tanácskozásokat fognak tartani a felvételek ügyében, ami­dőn is Pakots átadja majd ada­tait a kultuszminiszternek. fl cseheK cáfoljáK a ^antant uj alaposa való helyezésének hirét fl Kisantant államai Külön-külön KötneK egymással szerződéseidet Prága, szept. 21. (MTI) A Pra ger Tag^latt irjp, hogy a cseh és jugoszláv szövetségi szerződés­nek Eeres és Marinkovics kül­ügyminiszterek által Genlben tör­ténő meghosszabbítása is meg­cáfolja fzekat a hiteket, hogy a kisantant uj alapokra akarja reorgenÍ7ációját fektetni. Cseh­ország, Románia és Jugoszlávia kezött nincsen olyan szerződés, emely mind a három országot felölelné, hanem a három állam mindegyikét a másikkal kötött külön szerződés kapcsolja össze. Egy időben szó volt arról, hogy ezt a hármas szerződést egy álta­lánossal helyettesitik, de később elálltak ettől a szándékuktól. A jugoszláv szerződést is most azért újították meg, mert ez csak öt évre szólt és most járt volna le, az ujat azonban most bizonytalan időre kötötték. Csehország Romá­niával kötött szerződését csak annak lejárta után fogja meghosz­szabbitani. Végre egy őszinte román vélemény a K is ebbségeK jogairól flz orth. érseKség jogtanácsosának, érvelése teljesen fedi a románoK Kisebbségi politiKáját Popescu cikkében megállapítja, hogy egyáltalában nincsen szük­ség kisebbségi törvényekre. Hiszen ebben az országban tulajdonképen a kisebbségek uralkodnak és nem kisebbségi védőtörvényekre volna szükség, hanem éppen ellenkező­leg, olyan törvényekre, amelyek a románokat, tehát az uralkodó nem­zetiséget védelmeznék meg a ki­sebbségek veszedelmétől. Az or­szágot — irja továbbá — akisebb­ségek egyetlen egy esetben sem nevezhetik hazájuknak és a ki­sebbségeknek csupán ahhoz van joguk, hogy békességben itt lak­hassanak, de ha nem akarnak itt békében élni és a béke harmóniá­ját akarják megzavarni, ugy soha­sem engedhetjük meg, hogy ez az ország az ő hazájuk is legyen. Amint minden ház azé. aki azt építette, ugy minden ország is Bukarest, szept. 21. (MTI) Bu­karestben az utódai idő be>. hang­zottak el hivatalos körökből olyan nyilatí-ozatok, hogy a kormány véglegesen é^ törvényileg akarja rendezni a kisebbségi kérdéseket, sőt m^ga Bratianu miniszterelnök mér bizottsápot is küldött ki az ügy t« r ulmányozás^ra és előké­szítésére. A sok konc'liáns nyi­latkozat után, amelyek nyilván a kölcsön tárgyalásokra való te­kintettel, a l'üMöldnek szólottak, airek tanúsága ez is, hogy a bizottságba elfelejtették meghívni az ügyben legjobban érdekelt feleket, a kisebbség képviselőit, hideg zuhanyként hatott Popescu Tódornak, az orih. érsekség jog­tanácsosénak a kisebbségi tőr­vényről irt cikke, annál is inkább, mert köztudomásu, hogy informá­cióit magasabb helyről szokta kapni. ezok tulajdona, akik azt alapítot­ták. S amint a házigazdának joga van arra, hogy lakói közül kiha­jítsa azt az albérlőt, aki házában parancsolni akar. ugy nekünk is meg van a jogunk ahhoz, hogy országunkból kizavarjuk azokat, akik itt rajiunk kivül uralkodni akarnak, MMAMMMMMMMMMMMMMf A községi alkalmazottak is kaphatnak a jövőben fizetési (A Közlöny eredeti tudósítása.) A községi alkalmazottak egy régi óhaja megy most teljesedésbe a a belügyminiszternek azzal a leg­újabb rendeletével, amellyel meg­engedte, hogy a községi tisztvi­selők és egyéb alkalmazottak a községi alkalmazottak fizetési alap­jából fizetési előleget kaphassanak. A fizetési előleg csakis a tény­leges szolgálatban álló és élet­hossziglan megválasztott községi tisztviselőket és egyéb alkalma­zottakat illeti meg, abban az eset­ben, ha betegség, vagy anyagi csapások folytán szorult anyagi helyzetbe jutottak és ha szolgála­tuknak egyébként minden tekin­tetben megfelelnek. Helyettesek, vagy ideiglenes mi­nőségben alkalmazottak nem ré­szesülhetnek fizetési előlegben. Fizetési előlegül az évi fizetésnek egy havi, vagy legfeljebb két havi részlete adható és az előleget az alispán csakis a főszolgabíró ja­vaslatára előlegezheti, A községi alkalmazottak részére kiadható előlegek összege az ösz­szea vármegyei és községi alkal­mazottak fizetésének négy száza­lékát meg nem haladhatja. Mivel pedig a fizetési alapban nem min­dig áll megfelelő ősszeg rendel­kezésre, ezért megengedte a bel­ügyminiszter, hogy az előlegek fo­lyósítási céljaira minden község alkalmazottai fizetésének négy százalékát mint kiadást költségve­tésébe felveheti. Gyurkó Pál kiáliitása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap mér jelentettük, hogy Gyurkó Pál festőművész képeiből kiállítást rendez a Kultúrpalotá­ban. A kiállítást vasárnap dél­előtt 10 órakor nyitja meg ünne­pélyesen Rell Lajos dr. Gyurkó Pál most rendezgeli képeit a Kultúrpalotában s ahogy ott egymás mellett láttuk portréit, tájképeit, zsánereit, első impresz­sziónk az volt, hogy Gyurkó a jövő nagyszerű ígérete. Megdöb­bentően karakterisztikus poitréi különösen erős jellemformázó ké­pességekről tesznek tanúságot. Síinben, valőrben is igen jók ezek a portrék. ' Tőjképei és zsénerei eleven, tü­zes szinhangulataikkal szinte vonz­zák a nézőt. Valamennyi müve

Next

/
Oldalképek
Tartalom