Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-20 / 213. szám

2 $®KffigfflEOTM EBUSMl Békéscsaba, 1928 szeptember 21 (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lelkes közönség által benépesített teremben tartotta meg tegnap hangversenyét városunk immár országos, sőt Európahirességü zongoristája. Engel Iván. Mielőtt elindulna művészi kör­útja ujabb állomásaira, hírnevét öregbíteni és a magyőr zenének ujabb dicsőséget szerezni, a mű­vész szülővárosában mutatta be az utolsó hónapok elmélyedő munkásságának eredményét. Tel­jesen uj, hatalmas nagy anyogol falölelő műsort adott Engel Iván, minden száma a zeneirodalom legkiválóbb termékei közül lett féltő gonddal kiválogatva. Bach Cis-moll preludiuménak és fugájának előadáséval a nagy német mester kiváló interpretáló­rának mutatkozott Engel Ivén, Beethoven Op. 109. E-dur szo­nátának előadásával ismét ta­pasztalhatta a közönség, mit jelent az, kutató munkássággal lelkesedéstől eltelve, behatolni a zeneköltő legmélyebb gondolat­világába, napfényre hozni minden szépséget, finoman kidolgozni minden nüanszot, ahogyan ezt Engel Iván tette. Műsorának súlypontja és talán az est legnagyobb sikere Mozart Cmoll szonátája volt és bátran állíthatjuk, hogy kevés magyar pianista van, aki ezt a szívhez­szóló és lélekbemarkoló müvet oly tökéletesen tudja előadni, mint ő tette. Schubert egy ujonan felfedezett müvének, az As-dur szonátának előadásával nagy szolgálatot tesz a művész országunk zenekultúrá­jának, mivel ezt a müvet Ma­gyarországon ő játszotta először, itt is először szülővárosa közön­ségével ismertette. Chopin jólismert Cis moll Val­zere és D-moll Preludiuma a kö zönség minden rétegében egyaránt nagy tetszést váltottak ki, olyany­nyira, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsára ismételnie kellett. Müeora utoljára maradtak, de mindamellett teljesen az érdeklődés középpontjában állottak a modern magyar zene két nagymesterének, Kodálynak és Bartóknak müvei. Elismert dolog, hogy a fiatal ma­gyar muzsikusgárdából alig van valaki, aki kiválóbban tudná tol­mácsolni a modern magyar kom­ponisták tüzes és pattogó meló­diáit, mint Engel Iván. Bartók : Román táncét és Kodály: Maros­széki táncok cimü darabját ját­szotta a művész és a közönség lelkes ovációkkal jutalmazta. A Marosszéki táncok már tavalyi műsorán is szerepeltek és a köz­vélemény különös kívánságára vet­te fel csak teljesen uj műsorára Engel Iván ezt a nagy megértésre és népszerűségre szert tett dara­bot. Engel Iván koncertje után való reggel már el is indult, hogy kül­földi munkásságét elkezdje, útját barátainak és nagyszámú tisztelői­nek jókívánságai kisérik. Szgy. — Tűzifa füreszelését, apri. tását jutányosán végzi vitéz Szöl­lŐ8i J. és Weisz K., fateleiep, Thurzó-utca 1. hihetetlen arányú védelmi vonalakat épit Franciaország a német határon hatmilliárd frankot emésztenek fel a gigászi védömüveK építési Költségei Párizs, szept. 19. (MTI) A Petit Párisién Painleve nyilatkozatát közli, melyet a francia hadügy­miniszter Franciaország keleti ha­tárainak védelméről tett. A nyi­latkozat szerint a keleti határon több erős vonalat fognak felállí­tani, a stratégiai vonalat és a vasutvonalakat kiépített beton tüzérségi és gépfegyverállósokkal megerősíteni, a Metz körüli vé­delmi vonalat pedig ugy fogják kiépíteni, hogy azokon a legerő­sebb hadsereg sem lesz képes áttörni. Mindezek a költségik • hatmilliárdot fosnak kitenni, amely­ből ez évben 3)0 milliót fordíta­nak a munkálatokra. A hadügy­miniszter kijelentése szerint Fran­ciaország önvédelmének ez a gigászi megszervezése jelentős lépést jelent Franciaország béke­politikájához. Zászlóavatás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kondorosi ipartestület mult va­sárnap, szept. 16 án tartotta fényes sikerű zászlószentelését. Az előző este zuhogó eső miatt félteni le­hetett az ünnepély sikerét, melyre pedig oly lelkiismeretes buzgóság­gal kéázült az ipartestület hosszú idő óta, de azután vasárnap reg­gel már megszikkadt az ázott ta­laj 8 lassan a napsugár is kibon­takozott a fellegek közül s az ünnepély a legkellemesebb időben folvt le. Reggel 8 órakor a községháza tanácstermében gyülekezett a tes­tület vezetősége és a saját helyi­ségükben is a tagok. A zászlóanya özv. Geist Gáspárné nagybirtokos pontosan megérkezett 9 órára. Fel­helyezte a gyönyörű zöld selyem­zászlóra a díszes szalagot. A tes­tület az ev. templomba vonult, hol még az ujkenyér úrvacsora szol­gáltalása végződölt s rövid vára­kozás után átalakult a teljesen megtelt tágas templom zászlóava­tási ünnep helyévé. Az oltár előtt ékeskedett e megszentelendő zászló, társéval, az iparos ifjúság­nak ugyancsak gyönyörű égszín­kék zászlójával. A Himnusz elzengése után Visz­kok Lsjos ev. s. lelkész fenkölt tartalmú avató beszédet tartott felserkentve az ipartestület tagjai­nak önérzetét, önbizalmát, buz­dítva őket a ezent jelvény össze­tartó hatalmának megbecsülésére. A magas szárnvalásu beszéd után Keviczky László lelkész buzgó ima után az Ur igéivel meg­szentelte a zászlót, átadva azt ren­deltetésének. A templomi ünne­pély a nemzeti „Hi3zekegy"el zá­ródott. Díszközgyűlés következett a köz­ségházán, melyet Sebestyén Jó­zsef ipartestületi elnök nyitott meg, a diszbeszédet pedig dr. B5hm József ügyész tartotta. A díszköz­gyűlést a dalkar hazafias éneke fejezte be. Délben ünnepi közebéd volt a kondorosi csárdában, melyen az első felköszöntőt dr. Schauer fő­szolgabíró mondta a kormányzóra. Szóltak még: dr. Zeöke Antal or­szággyűlési képviselő, dr. Deseő Antal. Ebéd után a zászlószegek be­verése következett a hősök szobra előtt. Az erzsőbethslyi lakosság panasza Az alábbi panaszos levelet kap­tuk s tekintettel arra, hogy a pa­nasz tárgya erősen veszélyezteli közegészségi viszonyainkat, azt változtatás nélkül közreadjuk : Tekintetes Szerkesztő Ur 1 Kénytelenek vagmnk az Ölök védelmét és mindenkor tárgyilagos nyilvánosságát igénybe venni. Er­zsébethelyről van szó, egy helyi lap szerint „lényegtelen" dologról. Sajnos, nekünk, akik itt lakunk főkép az OiOsházai uton, szerény telenség nélkül mondhatjuk pedig, hogy nem „lényegtelenül" ujabb sérelmünk akadt. Végigélveztük a nyarat, lenyeltük a rengeteg port. — igaz, hogy vagy háromszor le is locsolták az utat — szinte meg könnyebbültünk, mikor az eső megeredt, de jött egy uj meglepe­tés. Megindult a Bakos f ;le hiz lalda sertéstrágya szállítása nyitott kocsikon. Hit ez több a soknál! Hisz ha egy pár kocsival volna, de mint halljuk, 60 vagon, ozaz 600 fuvarról van szó. Rémületes bűzt terjesztve, a felét kicsurgatva vonulnak el a trágyás kocsik. So­kat reméltünk a hétfői köígyülés­tői. fel is szólalt ott az egyiK kép­viselőnk, de biz azt halljuk, hogy az ügy nem tartozik a képviselő­testület elé, „lényegtelen". Hit tisz telt Szerkesztő ur a nagy nyilvá­nossághoz fordulunk, hogy sür­gősen mondja meg, hogy hova tartozik ez a mi panaszunk, hogy a legsürgősebben utána járjunk a dolognak, mert mint halljuk még vagy 40 vagon trágya vár elszál­lításra. Soraink szíves közlését kérve, maradtunk Békéscsaba, 1928. szept. 18. tisztelőjük : Több erzsébethelyi polgár. * Az erzsébethelyiek panasza a legteljesebb mértékben indokolt annál inkább, miután a sertéstrá­gyának nyitott kocsikban való ut­cai szállítása nemcsak undorító, a közegészségre veszélyes dolog, hanem egyenesen rendőrhatósági intézkedést követel. Az erzsébet­helyiek panasza tényleg nem a képviselőtestület, hanem a rendőr­ség elé tartozik. Hisszük, ha ott konkrét feljelentést tesznek, ugy a rendőrség haladéktalanul be is fosija tiltani a városrészen keresz­tül való szállítást. Tekintettel ugyanis arra, hogy ez a dolog a köztisztasági sza­bályrendelet intézkedés alá tarto­zik s miután azt napirendre tűzni a gazdák indokolatlan aggodalma miatt még máig sem lehetett, a városi hatóság sem igen intézked­het, illetőleg az intézkedése elhá­ríthatja magától s éppen azért a rendőrségnek kell rendeszeti szem­pontok alapján véget vetni ennek a városhoz egyáltalán nem illő állepotriak. 7J románok zsarnoki uraíma céltudatosan sorvasztja a magyarságot Kolozsvár, szeptember 19. An­gelescu román közoktatásügyi mi­niszter a szatmérmegyei három évszázados református főgimná­ziumot, amely eddigi működésé­vel mindezideig csak a legnagyobb elismerést váltotta ki, algimná­ziummá degradálta. A román ha­tóságok megakadályozták az egyet­len csikmegyei kisebbségi iskola mennyitésát is. A hatóságok, me­lyek az egyetlen megmaradt ma­gyar gazdasági szervezet, a Han­gya ellen, mér évek óta hadjára­tot folytatnak, először irredentiz­mussal vádolták őket, most pedig adóeltitkolás ürügye miatt a szö­vetkezet vezetőit és igazgatósági tagjeit 3—4000 lei pénzbirsággal sújtották. Az exporthizlalás céljaira vámmentesen lehet behozni tengerit (A Közlöny eredeti tudósítása.) ^ A pénzügyminisztériumnak gazda­sági szempontból két fontos ren­delete jelent meg, melynek értel­mében az exportáljatok hizlalása céljából szükséges tengerit vám­mentesen lehet behozni külföld­ről, anélkül, hogv erre a célra a belföldi tengerit kellene az itthoni fogyasztás elől elvonni. Az egyik rendelet a már eddig is élvezett kíkészitési engedélyek feltéleleit egyszerűsíti oly mértekben, hogy az engedélyek igénybevételével kapcsolatosan semmiféle ellen­őrzési költségek nem merülhetnek fel. A vámszemlebizoltságok és gazdasági felügyelők kiszállásai tehát teljesen mellőztetnek. A másik rendelet az emiitett kikészitési eljáiás kiegészítése­képpen a vámjogi törvénybe adott felhatalmazás alapján a külföldi tengeri vámmentes behozatalénak lehetővé tételére az úgynevezett „Behozatali jegyek" kiállításét engedi meg abban az értelemben, hogy aki hízott marháti sertést, juhot, vagy ezek húsát, valamint szalonnát, vagy zsirt szállít a külföldre, a kivitel alkalmával kiállított behozatali jegyet olyan mennyiségű külföldi tengeri vám­jának lerováséra használhatja fel, mint amennyi tengeri a kivitt állat felhizlalásához, illetve a ki­vitt áru előállításához szüksé­ges volt. A kormány az ez évi kedvezőt­len takarmánytermés által az ál­lattartásban előállható nehézségek Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való Békéscsaba, Andnásgyu* >2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom