Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-10 / 154. szám

Békéscsaba, 1928 julius 10 Kedd 55-ífc fcilölytuí, 154-ik ssám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP jC-Ö-i Kilőtt* «tSj»J» HaJybm ti rídétrs pottán Wld»«: Wrtjwd­}vr« 6 p»ngő, y hónapi* £ pecsgí. Példí.­ayonként 10 fillér. •mmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmm KScawkaar"*: úv. diaot ?»W5« Mutkautő i fttUppütyl Sáamwi 7«l«fonaxám: 1 Sa«!u«sS5»6g ét kiadóhivatal: MW»e»*aAa II. ktrrfclM Fete&ra Jósmí-Ux SO. Mim alatt, Hlidetéü diiaacbáa »»«!nt. megölték a macedón forradalmárok vezérét Szófia, julius 9. (MTI) P;olo­geroff tábornokot, a macedóniai első forradalmi szervezet vezérét három revolverlövéssel meggyil­kolták. A gyilkosokat ezideig még nem sikerült kézrekeriteni. Belgrád, julius 9. Protogeroff tábornok Szófiában történt meg* gyilkolása Belgrádban örömet keltett. A sajtó azt irja, hogy a tábornokot végzete érte el és ellenségei követték el a gyilkos­ságot. Bombamerényletei követ­tek el a német és orosz mérnökök börtöne ellen Berlin, julius 9. Moszkvai táv­iratok szerint pénteken esle bonv bamerénylelet követtek el a GPU épülete ellen, ahol a Donec me­dencéjében leleplezett merénylet áldozatai voltak fogva. Valószínű­leg a bombamerényletnek ember áldozatai is vannak, mert a rob* bánás után sok mentőautó sietett a helyszínre. A hivatalos körök a bombamerényletet a legnagyobb titok ben tartják és az épülethez I vezető utakat mindenütt elzárták. Löwenstein bajóra szállott ? Dunkerque, julius 9. (Wolff) A Peur Párisién jelentése szerint olyan hirek terjedtek el, mely sze­rint a Flamand gőzösön, amely Dunkeique és Tillgury között bo­nyolítja le a forgalmat, egy titok­zatos utas kelt volna át, akinek személyleirása teljesen megegyezik Löwenstein bankáréval. A hajó kapitánya kijelentése szerint a vam- és útlevélvizsgálat olyan ala­pos, hegy észrevétlenül a hajóra senkiaem juthat, a megvizsgáltak között pedig a bankár nem volt. Román diákok erdéliji garázdálkodásai Kolozsvár, julius 9. Az erdélyi Fel8őviso állomásra a Borsa felől érkező vonattal 85 egyetemi hall­gató érkezett tegnap délután. A diákok kiszálltak a vonatból és véres verekedésbe kezdtek. Meg­támadták a zaidókülsejü utasokat, ütötték, verték őket és egy 17 éves zsidó fiút félholtra vertek. Számos zsidónak a tincsét levágták. Meg­kínozták Wieder Mózes lisztes öreg visói kereskedőt is. Amikor a vonat tovább indult, az egyetemi hallgatók felugráltak és a maguk­kal vilt kövekkel valóságos kő S záport zúdítottak a töltés mellett íévő állomási épületek ellen. Ga­rázdálkodásuknak a visói katona­ság parancsnoka vetett véget eré­lyes kézzel. Zürichben a magyar pengőt 90.48.05 el jegyezték. háromszáz ember Kat as zt r ófája a tengeren Elsüllyedt egy hadseregszállitó hajó a chilei partoKon Santiago de Chile. jul. 9. (Wolff) AzAngamos revü hadseregszállitó hajó elsüllyedt. A hajó utasai egy­töl-egyig a tengerbe veszlek. A hajón 291 utas volt, közöttük ja­varészt asszonyok és gyermekek. Suaraz, a hejó kepitónya a pa­rancsnoki hídon öngyilkosságot köveiett el. Santiago de Chile, jul. 9. (Reuter) Az elsüllyedt Angemos hadsereg­széllitó utasainak száma 3J0 ra tehető, akik mind a tengerbe vesz­tek. A szerercséllenség okét még ezideig nem tudják. Santiago de Chile. jul. 9. (Wolfl) Az a vihar, amelynek az Anga­mos áldozatául esett, esle kelet­kezett. A hejó órák hosszat küz­dött a viharral, amivel azonben megbirkózni nem tudóit és végül is, mikor a kormányt eltörte, ma­gával sodorta és a szirtekhez vágta. Ez esle 10 órakor történt. Megki­séreiték, hogy mentőcsónakokat bocsássanak le a hajóról, azon­ban alig értek a csónakok a vizie, a háborgó tenger árja és nagy sebessége magukkal ragadták azo kat. A szerencsétlenség után a hajó teljesen eltűnt a hullámaiban. Santiago de Chile, jul. 9. (Woifl) Egy újonc, akit egy hajóroncson a tenger a partra sodort és jelen­leg korházban van, a következő­kepen adja elő a szerencsétlensé­get : Rettenetes vihar volt, amely mintegy háromszáz jardnyira a partoktól egy sziklaszirt tövébe sodorta a hajót. Élet és halál kö­zött lebegtünk. Á.landóan szóltak a szirénák, de segítség sehonnét sem jött. A hajót a hullámok ké­nyük kedvük szerint dobálták, ami­ker is egy hala mas hullám mint­egy 35 lábnyi magasra emelte a hajót és azután egy szikiához vágta. 0 ekkor elvesztette eszmé­letét és nem ludja azután, hogy mi történt. Csak a parton tért ma­gához teljesen ruhátlanul. Egy má­sik megmenekült matróz sem íudja megmondani, hogy miképen sza­badul meg. Csupán arra emlék­szik, hogy a parton találta magát, ahol egy kezeli házba ment segít­ségéit es a lakók segitsegével si­került is három emberre rábuk­kenniok, akik újoncok voltak. A paiti őrök is segítségükre siettek, akik számos huliát talállak: A hajó 1890 ben epüit Olaszország ré­szere és ( eredeti neve „Citta di Venezia" volt. Végtelenül szomorú Képét festi munKásviszonyainKnak az alispán jelentése flz aratási és cséplési munkák befejezése után alig lehet a vármegyében munkaalkalmakra számítani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye alispánja a köz­igazgatási bizottság hétfői ülésén rendkívül szomotu képet fest je­lentésében a vármegye munkás­viszonyairól. A nehéz gazdasági viszonyok hovalovább odavezet­nek, hogy a vérmegye jelentékeny számú gazdasági munkásainak el­helyezése, munkaalkalmakkal való ellátása a legégetőbb kérdés lesz. Az alispáni jelentésnek erre vo natkozó részét az alábbiakban tesszük közé: Kereskedelem és ipar terén a javulásnak semmi jele nem tapasz­talható, a pénztelenség es a ke­resethiány állandó. A mezőgazda­sági munkások helyzete, tekintve, hogy a termés Békésvármegyében nemcsak kielégítő, hanem jónak mondható, az aratás és cséplés idejére panaszra bizonyéra nem fog okot szolgáltatni. Akik dolgozni akarnak és tud­nak, kapnak munkát, azonban a gazdasági munkálatok befejezése után a munkásoknak foglalkozta­tása igen negy gondot fog okozni, epugy, mint az aratás előtt is, mi­dőn a munkások a legsúlyosabb helyzetben voltak, úgyannyira, hogy sok helyen dacéra annak, hogy a legkisebb munkabér a tör­vény élteimében meg lett állapítva, maguk a munkások kérték, hogy a munkaadók kevesebbet fizesse­nek, csakhogy munkaalkalmuk le­gyen, mert a munkaadók még a legkisebb napszámbérek mellett sem fogadtak napszámosokat, ha­nem inkább hónaposokat alkal­maztak, akiknek munkája mégis kevesebbe kerül, mint a napszá­mosoké. Megfontolás tárgyát képezhelné az, hogy a munkások a velünk barátságban levő külföldi államok­ban nyerjenek elhelyezést. A vár­megyében sok olyan munkás van, akik ugy mint békében, most is hajlandók lennének idegenbe is elmenni, ekár Olaszországba, akár Németországba. Javasolja az alispán, hogy a földmüvelésügyi kormánynak fi­gyelmét erre külön is hívja fel a vármegye, annál inkább, mert na­gyon kell tartani attól, hogy az aratási és cséplési munkák befejezése után a munkások foglalkoz­tatása sem a vármegyé­ben, sem Csonka Ma­gyarország más részé­ben alig,lesz lehetséges. Felemiiti azt a tapa3ztalali tényt, hogy a föídbirtokreform során kiosztott földeken a ter­més szemel láthatólag sokkal silányabb, mint a többi földeken. A tengeri kapálat'an, a kalászo­sok gazzal vannak tele. Ennek pedig legfőbb oka az, hogy a földhözjulotíak nagyrészének nincs igája, földjüket soha nem trá­gyázzák, ugy hogy egy pár év múlva, ha a kiosztott földeken a helyes gazdasági müvelés lehe­tősége nem biztosíttatik, a legszo­morúbb következményekre kellel­készülni. Mégis csak nyilvános pályázatot hirdetnek a gyulai hősök emlékére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, a gyulai hősök emlékének ügye körül nagy ka­varodás keletkezett amiatt, hogy a képviselőtestületre nyilvános pályázat mellőzésével akertak rá­erőszakolni egy szobormüterve­zetet. A hősi emlék ügye szom­baton ismét a gyulai képviselő­testület elé került. Erdős jegyző, az ügy előadója, rámutatott arra, hogy Oíbán szobrászművésszel a szerződést már megkötötték, Oibán a szerződésben bizlosilolt jogairól lemondani nem hajlandó. Ha tehát a város a szerződést be nem tartja, ugy eselleg egy súlyos kö­vetkezményekkel járó pernek teszi ki magát. A tanács és az állandó választmány javaslata az, hogy a képviselőtestület nyilvános pályá­zat mellőzésével Orbán Antal „Áldozatkészség" cimü szobor­müvét fogadja el kivitelre. Hack Márton szólalt fel elsőnek a javaslat ellen. Ha az elhalt hősök feltámadnának, kivernének bennünket innen — mondotta be­széde kezdetén. A bizottság és a tanács nem törvényes alapon járt el, hanem suba alatt intézte el a dolpot. (Nagy zaj.) Varga polgármester: A képvi­selőtestületi tag urat ezért a sértő kifejezésért rendreutasítom. Hack Márton: Gyulán van olyan szobrász, akit támogatni kell Az Orbán féle szerződés érvénytele­níthető, mert nem törvényes for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom