Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-03 / 100. szám

2 BfiEfiSMEGYEI lOZLÖITf Békéscsaba, 1928 máius 3 növendékek részt vesznek a német diákok közé beosztva, a német kereskedelmi iskolák kiránduló napjain, az úgynevezett Wander­tagokon is, de azonkívül tanáraik vezetésével beutazzák egész Né­metországot. A tanfolyam vezetői minden alkalmat megragadnak és ebben német birodalmi kollégáik segítségükre vannak, hogy diák­jaink német diákokkal és taná­rokkal megismerkedjenek és ál­landó érintkezésben legyenek. A tanfolyam eredményességé­nek leszögezésével kapcsolatban azonban arra is rá kell mutat­nunk, hogy a 16 növendék között levő 5 vidéki tanulónál nagyobb eredmény állapítható meg, mint a fővárosi illetőségüeknél. A tanulni­akarás, a láfnivágyás, a minden irányban kifejezésre jutó élénk érdeklődés, a vidéki tanulók javára billenti a mérleget. Ezek közül is kitűnik egy vidéki magyar kis­gazda fia, aki tapasztalatairól rendes naplót vezet és az érde­kesebb dolgokról városa helyi lapjában kisebb cikkekben szá­mol be. A tanfolyam nagy hasznára válik az összes résztvevőknek, de nemzeti szempontból felbecsülhe­tetlen jelentősége lehetne ennek a rendszeres külföldi tanulásnak, ha minél nagyobb számban ve­hetnének azon részt a magyar gazda- és kereskedőtársadalom­nak vidéken lakó és tanulnivágyó gyermekei. Mily nagy hasznára válnék a magyar jövőnek, ha évről-évre husz magyar ifjú ilyen külföldi oktatésban részesülhetne. A jövö évi 1928—29 es tanfo­lyam megalekitása most van fo­lyamatban. Jelentkezni május hó 25 ig lehet. A tanfolyamra vonat­kozólag szívesen ad felvilágosítási a Budapesti Kereskedelmi Aka­démia igazgatósága, Budapest, V., Alkotmény-utca 11. sz. Összeütközött a gyorsmotor a személykocsival Rémmesék terjedtek el a városban, melyek ha­lottakról és halálos se­besülésekről beszéltek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden egész nap tele volt a város különböző hírekkel, melyek szerint az AEGV gyorsmotorja és egyik személyvonatja Kárászme­gyeren összeütköztek s az ösz­szeütközésnek több halottja és súlyos sebesültje lett volna. A hirek egész délig tartották magu­kat, akkor azonban beigazolódott, hogy bár az összeütközés tényleg megtörtént, azonban a halottakról és súlyos sebesültekről szóló ré­sze csak fantázia szüleménye. Az összeütközés egyébként a következő módon történt: A Vésztő felé haladó személy­motor kedden reggel 7 óra tájban Kárászmegyeren várakozott a Vésztő felől érkező gyorsmotorra. Amint a gyorsmotor Kérászme­gyerre érkezett, beleszaladt a sze­mélymotorba. Az összeütközés elég heves volt, úgyhogy a gyors­motor eleje erősen meg is rongá­lódott A motoron mindössze né­gyen ültek, kik közül Katona Gábor dr. AEGV pályaorvosnak egy foga kitörOtt, Mucsi Irén vész­tői tanítónő pedig gyom­rát fitötte meg. A másik két utas jelentéktelen horzsolást szenvedett. A pályaorvos foga ugy törött ki» hogy az összeütközés pillana­tában nekieselt a szemben levő ülés karjának. A gyomrán sérült tanítónőt ő maga kisérte el a gyulai kórházba, megállapítandó, hogy nem történt e su'vosabb ter­mészetű sérülése. Értesülésünk szerint a vizsgálat szerint Mucsi Irén sérülése is könnyű termé­szetű. A súlyosan sérült gyorsmotort azután a személymotor vontatta be Békéscsabára. a gyógyult betegeknek a munkára való áttérése között. Rell Lajos dr. az elnökhöz intéz kedves, poétikus üdvözlő beszé­det, mellyel könnyekig hatja meg a nagyszámban jelenlevő asszonyokat. A beszédre Lőrinczy Lászlóné a meghatottságtól el-elcsukló han­gon válaszol, keresetlen szavak­kal köszönvén meg az őt ért ün­neplést, azért a munkáért, mely­nek éidemeit szereletiel hárítja át hűséges munkástársaira. Ezzel a megható aktussal be is záródott a díszközgyűlés. IMMMMMMMMMAMMMMMAAMM fl szarvasi dalkar közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Április 29 én, vasárnap délelőtt 11 órakor az ipartestület nag>termé­ben közgyűlést tartott a szarvasi dalkar dr. Tólh Pál országgyűlési képviselő elnöklésével. A szarvasi dalkar 1861 ben ala­kult. Első tanítója és vezefője a szarvasi főgimnáziumnak akkori kiváló zeneképzettségü, a művészi és társadalmi mozgalmak és vál­lalatok iránt lelkesedni tudó ta­nára, Benka Gvula volt, aki nagy szaktudással 25 évig működött a dalkar vezetésében, u?yis, mint szorgalmas gyűjtője a magyar dal­kari szerzeményeknek, sőt mint szerény zeneszerző is. Vezetése alatt 1867-ben részt­veit a dalkar az aradi országos dalárünnepélyen, majd a Buda­pesten tartott s a budai zenede 25 éves fennállása alkalmából nagyszabásúnak rendezett ünne­pélyeken, úgyszintén a debreceni, a kolozsvári, a nagyváradi orszá­gos dalárönnepélyeken. Benka G u!a után a szép ze­nészeti képzettségű Vargha József, majd a leleményes művész, hege­dűs és zongor«vir!uóz, Adámy Rezső, azután Lévius Ernő tan. képz. tanár, majd Saskó Soma fő­gimnáziumi tanár és SzuDper Fri­gyes tan. kép. zenetanár szaks**»TŰ vezetése alá került a dalkar. 1922. óta Rohoska Géza ev. tanitó ve­zeti a dalkart nagy hozzáértéssel, párját ritkító szorgalommal és ki­tartással, elődeinél nem kisebb si­kerrel, lelkesedéssel és buzgóság­gal. Dr. Tóth Pál elnök lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyű­lést, azután kegyeletes szavakkal búcsúztatta el a dalkar két elhalt tagját. Az egyik'a dalkarnak'ezüst­éremmel kitüntetett, 33 év óta mű­ködő tapia, 7 év óta tevékeny al­elnöke, Földvári János. A másik a dalkar oklevéllel kitüntetett, 14 év óta működő tagja, 7 év óta pénz­tárosa, Brachna Gábor. Emléküket és érdemeiket jegyzőkönyvben megörökítik s erről özvegyeiket jegyzőkönyvi kivonattal értesitik. Ezután a lemondott titkár helyett Rohoska Géza karvezető olvasta fel a nagy gonddal összeállított jelentését a dalkar 1927. évi mű­ködéséről. A dalkar az elmúlt év­ben 40 izben szerepelt. Résztvett a dalkar a szentesi iparos dalkar zászlószentelés! ün­nepélyével kapcsolatos házi dal­versenyen, ahol dicsérő oklevelet nyert. Szegeden tartott országos dalosversenyen pedig egy díszes serleget kapott,emléktárgy gyanánt. Az elhalt vagy eltávozott tiszt­viselők helyébe a következők vá­laszttattak : alelnök Podani Samu, pénztáros Janovszky György, el­lenőr Mihályik János, jegyző Uj* Lelkes tüntetéssel bucsuztaK az olasz Képviselők /Magyarországtól flz integer Hagyarországot éltették szenátor kijelentette, hogv mindjárt megérkezésük után átadják Mus­solininek az ezüst Át pád szobrot és beszámolnak arról a meleg fogadtatásról, amelyben Magyar­országon részesültek. A megható­dottságtól alig tud beszélni, — mondotta — mert itt hagyják a távozás pillanatában szivük egy részét. A vonat indulása előtt a MÁV Acélhang Dalárdája elénekelte a Giovinezzát, majd a magyar Hiszekegyet. É'jen Magyarország! Éljen Itália 1 — kiáltások hang­zottak el, mikor a vonat elindult, majd a zenekar a Rákóczi indu­lót játszotta, melynek hangjait azonban Etano Rorlavi olasz kép­viselő tulkiáltotta: É( jen az integer Magyarország 1 Mire az összes olaszok hatalmas éljenzésbe kezd­tek és fascista módon, felemelt kezekkel búcsúztak a magyaroktól. Budapest, május 2. Tegnap este ! 7 órakor uiaztak el az olasz kép­viselők Budapestről. Bucsuztatá­suKra megjelentek Puky Endre, a képviselőház alelnöke. Bárczy István államtitkár, Bezzegh Hu szág főkapitány, gróf Durini di Monza olasz követ a feleségével és még sokan. Dukai Takács Géza képviselő egy kosarat adott ót az olaszoknak, melybe a ma­gyar föld legkitűnőbb borai voltak összegyűjtve. Puky alelnök a kö vetkező szavakkal búcsúztatta az olaszokat : „Adják ét az olasz népnek 'és Mussolininek egész Magyarország üdvözletét és mondják meg neki odahaza, hogy Átpád nemzete él, dolgozik, vár, remél és bizik abban, hogy az ő segítségével megvalósíthatja nemzeti remény ségeit." Ezután érzékeny bucsut vettek egymástól és Antonio Cipicco Díszes Külsőségek, Között adtáK át a szanatórium feKvőcsarnoKát rendeltetéséneK fl közönség m^leg szeretettel ünnepelte a diszpanzér elnökétj | arról az áldozatkészségről, mely­lyel társadalmunk megértő sze­retetlel siet a szerencsétlen tüdő­betegok megmentésére. Kiemeli Lőrinczy Lászlóné elévülhetetlen érdemeit, jellemezvén azt a SZÍVÓS munkát, melyet szivének nemes érzelmeitől indíttatva a társadalom elesettjei felsegitésére esztendők ó'a kiváló eredménnyel folytat, őszinle szívből mond köszönetet segítőtársának, dr. Vas Vilmosné­nak és a két kezelő orvosnak, dr. Remenár Eleknek és dr. Vas Vil­mosnak, kik tisztán emberszere­tetből végzik a szanatórium ápolt­jainak lelkiismeretes orvosi keze­lését. Köszönetet mond társadal­munk jelen levő képviselőinek is, akik anyagi áldozataikkal hatha­tós mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a diszpanzér áldá­sos hivatását eredményesen telje* sitheti. Valamennyiük álvozatkész­ségének köszönhető, hogy a vá­ros a most felavatott fekvőcsar­nokkal egy uj áldásos népjóléti intézményhez juthatott. Az Isten áldását] kéri az intézményre és annak megalkotóira. A felavató beszéd után Gyön­gyösi János dr., a szanatórium egyesület titkára ismertette a disz­panzér történetét megalapításától a mai napig. Remenár Elek dr. ezután rövi­den, szakszerűen megmagyarázza, hogy miféle hivatást kell betölte­nie a fekvőcsarnoknak, mely át­menet a szanatóriumi kezelés és (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőit nagy és díszes közönség jelenlétében tartották meg a tüdőbetegek szanatóriumá­nak díszközgyűlését, melyet abból az alkalomból hívott egybe az elnökség, hogy az elkészült fekvő­csarnckot rendeltetésének átadja. A már fél 11 órakor szállingózó közönség elregediatással tekin­tette meg a pompás 20 ágyas fekvőcsarnokot, az előtte alkotott kis parkot, valamint az ügyesen elhelyezett konyhát. A közönség nagy részénél külön szenzációt keltett a rendelő helyiségek be­rendezése, a Röntgen- és kvartz­terem s az a nagy tisztaság, amitől valósággal regyog az egész rendelő. Pontban 11 órakor érkezett meg Berthóty István dr. kormányfőta­nácsos, polgármester és Beliczey Géza kormányfőtanácsos, a disz­panzér elnöke, ki a díszközgyű­lést rövid beszéddel nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemeli azo­kat a hervadhatatlan érdemeket, melyeket Lőrinczy Lászlóné el­nöknő, dr. Vas Vnmosné, Reme­nár Elek dr, és Vas Vilmos dr. áldozatos munkájukkal szereztek a diszpanzér felvirágoztatásában. Az elnöki megnyitó után Ko­rossy Magda rendkívül megkapó modorban szavalta el Rell Lajos dr. Fohász cimü prologusát, majd Berthóty István dr. polgármester mondotta el felavató beszédét. Meghatott hangon emlékszik meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom