Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám
1928-04-22 / 92. szám
2 BfiKffHKEOYEI KOZEAVY Békéscsaba, 1928 április 22 i»0 ° Uri, női fehérnemű ^ u 0 ^^r, Harisnya # Nyakk e ndő különlegességek • Keztyu Tescher Smre Békéscsaba, Andrássy-ut 7. ségeinak mennél hamarább való kifizetésére állit be a költségvetésbe. Minden esetre jobb és helyesebb megoldás ez, mint az, emely a késő nemzedékeket is részeltetné az adósságtörlesztés gyönyörűségeiben. Legz ezoknak akkorra bizonyára más törleszteni valójuk. Ami pedig a veszteségképen kimutatott 446.000 kw. órát illeti az összehasonlító táblázat szerint ebben is Békéscsaba a legkisebb százalékkal rendelkezik, mert a mi 19% unkkal szemben a többi város általában 20—35%-ig mutat ki éramveszteségef. Hogy milyen kicsiny a csabai 19%, bizonyítja az is, hogy Békéscsabának lüO kilométeres vonalvezetékehez hasonló alig akad a fővárosén kivüi s ebből is 38 km primér, 73 km secunder vezeték, továbbá 65 darab transformátor és 4600 óra nyeli el a veszteségként kimulatott áramot, aminek csekély voltával minden szakember kell hogy tisztában legyen. A város kezét azonban ezeken kivül még a szabályrendelet is köti, mely világosan előírja, hogy a vlllamosmü jövedelme a beruházások fedezésére fordítandó. Mindenképen helyesebb tehát a miniszter álláspontjánál a város képviselőtestületéé, mely 1. adósságait kifizetni igyekszik, 2. rsgaszkodik a szabályrendelet utasításaihoz. Arra pedig, hogy a villarnosmü járuljon hozzá a város háztartásának költségeihez, sokkal egyszerűbb lesz gondolni akkor, amikor a telep mér adósságtól mentes, mint most, amikor még kifize-. tetlen adósságai vannak. Hisszük, ha a miniszternek ezeket az okokat mind feltáriák, ő is el fog tekinteni mostani elhatározásától. Tanácsülés A folyó évi április hó 20-án (ártott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Patay András kőmiveB, Ungvári Károlyné és Rác Józsefné ruhakereskedő, Klein Henrik szemüvegkereskedÖ, Véredi Béla ruha stb. kereskedő és Komlós Ede füszerközvetitő iparra. Telepengedélyt kapott özv. Papp Sóndorné vegyi mosótelepre. .. Épitési engedélyt kaptak : Özv. Papp Sándorné, Soti György, Araczki János. Mucsi Gábor, Lipták Galó Pál, Huszár András és Maginyec Pál. A csabai piac A terménypiac szombati árai a következők: Buza 32'50-33'20, árpa 28'50—2900, rozs 2920-30.20, tengeri 27.00-2800, zab 26.50-27 50, tökmag 50.00-51-00, köles 20.00-22.00, napraforgó 24 50-25 50, kendermag 34.00-35X0, bab la 30*50—31'50 pengő métermázsánként. fi lakosság nem mer visszamenni Filippopoliszba Erdélyben mindenütt érezték a földrengést Filippopolisz, április 21. A Ieg' nagyobb pusztítást a földrengés azáüamidohánygyárakban okozta, ahol 10 millió kg. dohányt pusztított el. A nép még mindig kint tanyáz a réteken és nem mer visszatérni a városba. Filippopoiiszban 1800 ház teljesen rombadőlt és 2000 lakatlanná vált. Az áldozatoknak aránylag kevés szá ma azzal magyarázható, hogy az első földlökés gyenge volt s a lakosság már ekkor kimenekült. Bukarest, április 21. A legutóbb Bulgáriában pusztító földrengéseket Bukai estben is erősen érezték. A nemzeti színház előadásén az I. és II. felvonás közötti szünetben a közönség hatalmas lökést érzett s a színház nagy csillárja erősen ingadozni kezdett. A nézők felugráltak helyeikről s a kijárat felé özönlőitek. Később hogyan lenne megoldható az Orosházi-uti hidon való gyalogKözleKedés Erzsébethelyi válasz egyik cikkünkre a közönség lassan megnyugodott, de sokan rosszul lettek a kiáliott izgalomtól és elhagyták a szinhá zat. Giurgiuban néhány lakás mennyezete a rengés következtében beomlott, emberéletben kár nem esett. Igen erősen érezték a földrengést Galacban is, hol jelentékenyebb károk is voltak. Az Az erdélyi részekben Temesvárott, Aradon, Nagyváradon és Szalontán volt erősen érezhető a földrengés. Temesvárott különösen a Józsefvárosban keltett nagy ijedelmet, a lakosok házaikból a szabadba menekültek. Aradon jelentős károkat is okozott a földrengés, több ház fala megrepedt, tetőzete meglazult. Több helyütt a csillárok és lámpák lezuhantak. A lakosok pánikszerűen menekültek a szabadba. • Kaptuk az alábbi levelet: „Kérem a tekintetes szerkesztőséget. hogv a „Békésmegyei Közlöny" április hó 20-iki számában „Helyezzék át az Orosházi uti gyaloglépcsőí" cim alatt megjelent közleményre észrevételemnek b. lapjukban helyet adni szíveskedjenek. Mi, erzsébelhelyiek elismerjük a cikkíró urnák azon megállapításét, hogy személybiztonság szempontjából veszélyes a vasúti fölül járó falépcsőjén való áthaladáskor az AEGV vágányain való keresztüljárás. Nam értünk azonban egyet atekintetben, hogy a veszélyes átkelés elkerülése céljából a várossal és állomással való szabad közlekedésben — melyet a vasúti felüljáró már amúgy is megnehezített — egy tízezer lelket számláló városrész lakosai korlátoztassanak. KorlátoztG8sanak pedig olyképpen, amint azt a cikkiró ur kifejtette : zárják el az AEGV területét és a közönség által az állomások, a posta és teherpályaudvar C3ak ugy legyen megközelíthető, ha a közraktárat megkerüli. Ilyen elgondolás ellen tiltakozunk a sok erzsébethelyi vasutas nevében, tiltakozunk gyermekeink nevében, akik igy is ázsiai állapotoknak nevezhető viszontagságokon keresztül nyáron szaharai porfelhőben, télen a mazuri tavakhoz hasonló sár és pocsolya megúszása után jutnak 1—2 kilométer gyalogulat megléve, a kuliura elemeit képviselő közlekedési eszközhöz, a helyi motoroshoz, hogy elfáradt kis testüket, lelküket az Alma Mater emlőihez hordozzák. Tiltakozunk az összlakosság nevében is, hogy szerzett jogainkban korlátozzanak. Ma, amikor a kultura fejlődése, de jelen esetben a város minden társadalmi rétegének érdeke azt kivánja, hogy egy tízezer lelket számláló és rohamosan fejlődd városrész lakosai a város központjával minél könnyebben juthassanak érintkezésbe, nem korlátozó intézkedésről kell gondoskodni, hanem keresni kell a lehetőséget arra, hogy ez az érintkezés a közlekedés szempontjából is a lehető legkönnyebbé tétessék. Az erzsébethelyi átkelési szakasz ffi » T // 'Í n r ffto r t • " • Noi-, férfi- es gyermekcipő újdonságok megérkeztek i vSasz. Nyilas és Fried oicsö ték cipőárú házába Aodrássy-út 5. szám alatt árak a mai állapotában már idejét multa, méreteiben elmaradott — ez elvitézhatatlan. Statisztikailag bebizonyult, hogv Ciabának ma « legforgalmasabb útszakasza az Orosházi ut. Esen az útvonalon köznapon 8U0—1000 heti és országos vásár alkalmával 900—1200 jármű hátad vésig naponta. Ezen hatalmas közlekedés lebonyoliiáséra szolgál egy nagyon szűkre szabott vasúti felüljáró, mely a gyalogjárókkal együtt mindössze 8 méter széles és a mely oly rosszul van megkonstruálva, hogy a 2 méter széles gyalogjáróból 1—1 méter a két oldalra van elosztva, melyből a temető felőli oldal tel esen felesleges, ugyanis ahhoz az oldalhoz tem jérda, sem lejáró nem vezet 8 igy az használaton kívül van. A lépcsőhöz csatlakozó oldalon naponta 4—5000 blek közlekedik mindössze 1 méter széles gyalogjárcn, mely az úttesttől semmivel elválasztva nincsen, ugy, hogy isteni szerencse, hogy a hajtási korlátozások mellett is naponta nincsen baleset és csak ruhánk befecskendezésének érán uszhatjuk meg a hidon való átkelést. Amennyiben a cikkiró ur tárgyilagos akar lenni, vagy ha a helyi viszonyokat jobban ismerné, azt kellene cikkében kifejezésre juttatni, hogy a mai forgalom mellett most már keskenynek bizonyult vssuti felüljárót építsék át csak a jármüvek számára. A gyalogjárók részére szeieiitsek ki a felüljárót, illetve építsék meg mellé a jármüvektől korláttal elhatárolt gyalogjárót az állomásfelőli lejárással oly módon, hogy a lejáró lépcső az AEGV vágányt áthidalva, szögeljek bele a két vasút területe között elvonuló, a felüljáróhoz vezető járdába. Ez esetben megoldást nyerne a cikkiró ur aggodalma is. A cikkiró ur ha ebben az irányban fogja a jövőben tevékenységét kifejteni, bizton mondhatom, hogy a lakosság tízezreit fogja maga mellett találni. S... s * A levél írójának mindenesetre igaza van abban, hogy a híd elzárása némi kényelmetlenséggel jár. Azonban nincs az a kényelmetlenség, melyet el ne kellene szenvednie az embernek, ha egy emberéletet megvédelmezhet azáltal. A mi célunk csak az volt, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre az állapotokra, melyeknek egyébként rendészeti uton is véget lehet, sőt ugy lehet hamarosan véget is fognak vetni. Az érdekeltek kötelessége tehát, hogy erre az esetre előkészülve egyakarattal hassanak oda, hogy az AEGV szerződésében kikötött közlekedési ut olyan legyen, amely nem közveszélyes. Akár póthid, akár kiágazás formájában is, de hamarosan meg kell csinálni, hogy az arra közlekedőket ettől a veszély-zugtól végre meg lehessen menteni.
