Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-19 / 89. szám

2 Békéscsaba, 1928 április 19 a rendelkezésükre álló eszközök, szükség eselén fegyelmi eljárás igénybevételével is a rendelet pontos és lelkiismeretes végrehajtására szorítsák. HMMMMMMMMAMMMMMMf Országos asztalosipari Kongresszus Budapesten (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Asztalosmesterek Országos Szövetsége április hó 29 én. vasárnap délelőtt 9 órakor országos asztalosipari kongresszust rendez Budapesten, az Asztalosmesterek Oühonában (VIII., Bérkocsis-uica 14. szám). A kongresszus napirendjén az asztalosiparosok legfontosabb szakmai kérdései szerepelnek. Igy tárgyalásra kerül a termelés és az éríékesilés megszervezése, az iparosoknak az építkezésekhez szél Iitott munkái után megillető járandóságainak törvényhozási uton történő biztosítása, az árrombolások elleni védekezés, a külföldi nyersanyagok behozatalának megkönnyítése, valamint az építőmesterek és kőművesek kisipari kereteken belül folytatott asztalosipari tevékenységének megszüntetése. A kongresszust megelőzőleg tartják meg az Asztalosmesterek Országos Szövetségének rendes közgyűlését, mig 30 án, hétfőn a kongresszus résztvevői több ne vezeles ipartelepet és gyárüzemet tekintenek meg. A kongresszus a nemzetközi vásárral egyidőben lesz s igy mindenki féláru jegy gyei utazhat a kongresszusra. Az Asztalosmesterek Országos Szövetsége ezúton is kéri a vidéki asztalosmestereket, hogy minél számosabban vegyenek részt a kongresszuson s hogy ezirányu elhatározásukat jelentsék be a szövetség titkári hivatalának (VIII., Bérkocsis utca 12.), amely az ér deklődőknek minden kérdésben a legnagyobb készséggel nyújt felvilágosítást. Panaszok a FflftSz ellen Nem elég a segély, nem tartják be az épitkezési szabályokat. Hiért emelte ujabban ismét a FflKSz az anyag árát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csanádmegye legutóbbi törvényhatósági bizottsági ülésén nagy feltűnést keltett a megyei közigazgatási szervek jelentése a csanádmegyei kislakásépitési akcióról. Megállaoitottók ezen jelenlésben, hogy a kislakásépitési akció nem éri el célját. Istók megyei főorvos szerint sehol nem tartják be a miniszter által előiri szabályokat, ezért az összes kislakások egészségieknek. Tarnay alispán szerint senki nem ellenőrizte, hogy a segéllyel épült házak kitelnek-e a nyújtott segélyből és igy követelhető e ez épi tési szabályok betartása. Megállapították, hogy a házépítési segéllyel épült házak egyrészét olyan állandóan vizes terülelre építették, hogy az újonnan épült házakat le kell bontani és más területre áthelyezni. A kislakásépitő akció tekintetében felmerült ezek a csanádmegyei panaszok ráirányították a figyelmet a kislakásépitő akció tekintetében többi vidékről felhangzott felszólalásoki a is és most a gazdasági körök vizsgálatot követelnek arra nézve, mennyiben felel meg a valóságnak az, hogy a Falusi Kislakásépitő Szövetkezet által nyújtott segélyekből történt építkezéseknél nem tartják be az előirt szabályokat, miért nem ellenőrzik ezen szabályok betarlésát, hogyan töiténhet az meg, hogy olyan helyre épitrenek az állami segéllyel, ahonnan azt le kell bontani, mennyiben igaz az, hogy nem elégséges a kislakás építésre adott segély. Különösen e tekintetben kérik annak kiderítését, hogy az anyagtelepek hogyan számolják az építtetőknek adott épületanyagot, miért kellett ujabban is emelni a fa árat. Általában kívánják, hogy a kislakásépitő akció eddigi pénztámogatásáról és annak felhasználásáról az országgyűlés elé terjesszenek elszámolást külön a szervezési és külön a tényleges épitési költségekről. VédeKeziKa Gyulai /AunKásbetegsegélyző Pénztár fl „Békés" kesernyés kommentárja a „csabai jazz banturól és egyebedről (A Közlöny eredeti tudósiiása.) Ismeretesek azok ez elkeseredett hangú panaszok, melyek a Gyulai Munkásbetegsegéljz) Pénztár ellen elhangzottak Békéscsabán. E panaszok tárgya általánosságban a járulékok késedelmes folyósítása és különösen ujabb időben az aján'ott levélben való kiértesítések voltak. Hasonló panaszok hangzottak el a csabai kirendeltség késedelmes felállítása miatt is. Annak idején mi is foglalkoztunk a dologgal a már ekkor megírtuk, hofsy a gyulai kerület ugyan nem fog sietni a csabai kiiendelt ség felállításával. Mindezeket az anomáliákat az esyik fővárosi lop nyomén meg na a gyulai Békésmegyei Hirlap is, melynek cikkére az alábbi furc«a modorban válaszol a s?intén gyulai „Békés". Éleshangu támadások a gyulai Munkásbiztositó Pénztár ellen * Laptársunk, a „Békésmegyei Hírlap" hasábjain az utóbbi napokban élesen fámadó cikkek jelentek meg az Oíszésros Munkásbiztositó Intézetnek Gyulán széke'ő helyi szerve, a helybeli Munkái biztosító Pénztár ellen, melyek egy konkrét eset kapcsán általánosságban az alaposság hiányával és pontatlansággal vádolták a Pénztárt. Kifagáso'ta egyben a cikkek írója azt is, hogy a Pénztár a békéscsabai kirerid°ltség felállítását elhanyagolja és hoRy egyes gyógyszerészek számlaköveteléseinek kiegyenlítésével hátralékban van. E kifogások tárgyában a Pénztár ügyvezetőjéhez, dr. Fekete Béléhoz fordultunk felviláiiositásérl, aki a következő kijei? ntéseket tette : — Eszünk ágában sincs működésünk megfelelő, v*gy meg nem felelő volta kéidéstbsn bármely lappal is polémiába bocsátkozni. N.;künk megvannak a magunk felettes fórumai, melyeknek intézkedéseinkről, vagy azok elmaradásáról számot tdni tarlovunk, ezek közé a Békésmegyei Hirlap nem tartozik. — Egy megjegyzést azonban nem hallgathatunk el: „Man merkt die Abricht und man wird ver8timmt." Hogy mai kinos helyzetünkben, mikor járulékbevételünk biztosítása csak a legnagyobb erőfeszítéssel éiheiő el. mi is nehézségekkel küzdünk és hogy egyik tuldolgoztatolt tisztviselőnk egyszer egy számot véletlenül rossz helyre irt, ezen csak az ütközik meg, aki — fogalmunk sincs, hogy miért — mindenképen meg akar ütközni. Az ilyen ellenféllel azonb m ekkor sem szállhatnánk vitába, ha ezt hivatásunk nagyszerű komolysága egyébként megengedné. — Természetes, hogy ha valamely lapban valótlan tényállások tétetnek rólunk, ezeket ezután is mindig helyre fogjuk igazítani és helyreigazításunkat az illető lap ezután is köteles lesz közölni. E nyilatkozathoz a matunk részéről csak azt tesszük hozzá, hogy a szóban levő támadó cikket laptársunk az egyik fővárosi napilapból vetíe át, melyben a békéscsabaiak panaszolták el a gyulai pénztártól való távolesésükbői származó bajaikat. Hogv a békéscsabaiak a gyulai pénztárral sohasem lesznek megelégedve, ezt értjük. De hogy a csabai jazzbandbe, mely harsogárável azért akarja ledönteni a gyulai Pénztár falait, hogy az Békéscsabán építtessék fel újra, gyulai lap is belép a maga szsxofonjával, ezt kissé különösnek találjuk. « * A „Bikés" kesernyés kommentárjára csak az a válaszunk, hogy a „jazz-band"-dal való szelleme*kedést talán a „Budapesti Hírlap", vagy hozzá hasonló fővárosi lap még megengedhetné magának, a „Bákés"-től azonban ez a hang — egy várossal szemben — enyhén szólva szerénytelenség. Ami a „falak ledöntésének" szándékát illeti, legyen csak nyugodt a „Békés" : nem akarjuk ledönteni-Nikünk csak a kirendeltség kell. De az aztán — a „Békés" ellenére is — nagyon kell és igy meg is lesz. Térkép revíziós munka a környéken (A Közlöny eredeti tudósítása.) A technika és a vele száguldó élet egy pillanatra sem stagnálhat, hiszen a megállás visszaesést jelentene, rohan és vele uj fogalmakat és uj szükségleteket állapit meg. A köztudatban él az, hogy minden újság csak három napig tart, ami ugyanezt fejezi ki más szavakkal. Ma még újság, holnap, vagy utána helyét át kell adnia valami még fiatalabb találmánynak. vagy elméletnek. Ezzel a száguldó élettel kell minden másnak lépést tartani, ha lemarad, vagy nem tudja ezt az iramot követni, lomtárba kerül és a felejtés homálya veszi körül. Nizzünk csak szét a legközvetlenebbül környező dolgaink körül kétségtelenül megállapíthatjuk ennek a valóságát. Ilyen a térkép is, réges-régen megrajzolták már azt, abban a pillanatban helyes volt, talán már másnap javítani kellett volna, hiszen varázslatos gyorsasággal épültek uj telepek, utak, szabályoztak folyókat, fontos építményekkel látták el azokat stb. A térkép sem maradhat hamupipőke, annak is haladni kell, mint előbb vázoltuk újra és újra ét kell nézni azokat, korrigálni, pótolni kell a hibákat. A javítandó térkép a közérdek céljait is szolgálja, éppen ezért támogassuk a vidékünkre érkező térképészekel, fogadjuk szerettei körünkbe, hogy fáradságos munkájukat a kiadott rövid idő alrtt elláthassák. A f£ézíar€tő ma férfiaknak, a kád és vizgyógyoszíá'yok mindkét nembelieknek nyitva. MIBEM furcsaságok Ugy a nagy természetben mint az emberi életben sokszor talál kozunk olyan dolgokkal jelensé gekkel, melyeket furcsáknak találunk Azon már meg sem lepődünk, hogy a szivárványszínekben pompázó kolibri madárkák szive háromszor akkora, mint a gyomruk. Embernél rendesen megtorditva találjuk Az önzés ugyanis rendszerint a gyomrot növeli meg a sziv rovására Különös növénye Indiának az elektromos virág, mely a mágnestűt hat méter távolságból is kimozdítja. De különleges növényük van a japánoknak is. melynek gyökeréből csinos játékszereket farjgnak. És ha e játékok meleg levegőjű szobában állanak, pompás zöld hajtásokat, üde leveleket fejlesztenek. Vagy nem találjuk e furcsának az arab ember illatszerkedvelő őrületét amidőn megesik. hogy építkezéskor még a malterbe is pacsulit kever, hogy a falak állandóan illatozzanak? Érdekes a délamerikai paraguaj kulturkocsi is Az utcán dülöngélő részeg embeieket ugyanis azonnal felpakolják a rendőrök e kulturkocsikba s a rendőrségre szállítják, hogy a kijózanodásig biztonságban lehessenek. Nagyon furcsa a Nemzeti Színház 1855-iki számadása is. melyban az áll. hogy a hires színésznő, Felekyné Munkácsy Flóra fizetése havi 8 pengő mig a színházi macskákra havi 12 pengőt költöttek De legfurcsább dolog a világon a szerbiai cigány szokása, ki, ha meghal a felesége, malacot ölet U s zeneszóra táncol, ugy okoskodván, hogy amikor összejött a feleségével, a lakodalmon táncolt, hogyne táncolna tehát akkor, amikor feleségétől válni kell ? Titokban bizonyára nem egy pa • pucsfi bólint helyeslőleg ? (K. E) Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — A járásbíróság hlvatalvizsgílata. Dr. Szakolczay Lajos kúriai biró, a gyulai törvényszék elnöke, az évi rendes hivatalvizsgálat megejtése végett városunkba érkezett.