Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-13 / 84. szám

Békéscsaba, 1928 április 13 Péntek 55-fk évfolyam, 84-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLŐIT MMMAMAAWMMWMMWWMMNWMMWW POLITIKAI NAPILAP n_-jiag-xirji m inr "n—-—....... Föaaaíkaaatí: F«!alfi« mrkMstfi i Klőflaatésl dijak : Helyben £i ridékro pottán kflldr*: aegyod­i*N 6 pangó, egy hónapra 2 pangj. Példá­nyonként 10 ílllír. Dr. GTSBCTM JáiM Flüpplnjri Sáaiaal Tclafozw&m: 7 SM(kMit6aög 6a kiadöhlTataJ: Bik&cxabáa, II. katülit Feronca Jóiaef-téi 20. fiám alall, Hlrdetéi dijazabát iierint. Hottjermere Benesnek sze­mélyesen lárja fel küzdel­mének okait és irányelveit London, ópr. 12. Felveíődött az a gondolat, hogy Benes cseh kül­ügyminiszter teléHozzák London­ban Rotheimere lorddal, ki szóval is megmagyerázza Benesnek, mi­lyen meggor. dőléstől vezettetve folytat küzdelmet a magyar reví­zió érdekében. Hir szerint Benes elvileg nem zérkózott el a talál­kozás lehetőségétől és ha a kö­rülmények megfelelően alakulnak, a napokben meg is fog iörténni ez a találkozás. A találkozás eredményéről valószínűleg maga Rothermere lord fog beszámolnia Daily Mail hasábjain. Newyork, ápr. 12. Az Egyesült államok határmegállapitó békede­legációjónak feje, House ezredes most tanulmányozza a magyar kérdés részleteit Szimpátiájának már eddig is kifejezést adott és kijelentette, hogy az amerikai bé­kedelegáció már akkor is Magyar­ország pártján állott és amennyire a körülmények engedték, igyekez­tek az országnak sgiíségére lenni. filíandőan reng a föld Szm imában Sztambul, április 12. Szmirná­ban és környékén nap-nap után ismétlődnek a földrengések. A mult éjszakai földrengés követ­keztében ujabb 50 ház dőlt ösz­sze. Torbaliban már alig maradt ház épen, de emberéletben nem esett kár, mert a lakosság már az első földrengés óta a mezőkön sátrakban él. Wussolini Lengyel­országgal is tárgyal Páris, április 12. (MTI) A Petit Parisienne jelentése szerint Mus­solini és Zalesky tárgyalásáról egyelőre bajos volna megállapí­tani mik lesznek az eredményei. Illetékes körök véleménye szerint annyi máris bizonyosra vehető, hogy semmilyen szerződést sem fognak aláirni. Lengyelország a jelenben a kiséntánihoz hasonló politikát folytat. Olaszországot azonban az elmúlt évek esemé­nyei eltávolították a kisántánttól és főleg Jugoszláviától, bár ma Rómában és Belgrádban egyaránt óhajtják a jelenlegi feszült helyzet megszüntetését és keresik annak megoldását. ha a nemzet becsületéről van szó, nem frázis a „szent egység" Egy francia ujságiró érdekes beszámolója a magyar­országi közvélemény hangulatáról Párizs, ópiilis 12. (Wolfí) Le Go, a Temps budepesii levelezője hosszabb levélben számol be a Temps hasábjain azokról a kér­désekről, melyek leginkább fog­lalkoztatják a magyer közvéle­ményt. A magyar közönség igen élénk érdeklődéssel kisérte a Nép­szövetség legutóbbi ülésszakát, tekirtettel arra, hogy a tanács napirendjén szereplő két legfonto­sabb pont, a szentgotthárdi inci­dens ügye és az optánsper köz­vetlenül érintette Magyarországot. A géppuskeügy eleinte nem sok vizet zavart, mikor azonban még januárban a cseh és jugoszláv kormány közbelépett, a magyar közvélemény hangulata megfor­dult, ezzel a közbelépéssel szem­ben, melyet indokolatlannak és jogilag aleplelarnak tekintettek, arra az általános belátásra jutot­tak, hogy ez ország nemzeti szu­verénig sa ellen térne dás történt. Nyomben egységes front alakult ki a kormány körül' a szuveréni­tás elvének megóvására s újból tapasztalható volt, hogy amikor a nemzet becsületéi ől van szó, a politikei pártok közölt eltűnik min­den ellentét s nem puszta szó a „szent egység". Belhlen István gróf részéről az elnöknek adott választ az egész nemzet örömmel és büszkén fogadta. Most, ami kor a népszövetségi tanács hár­mas bizottságot alakított a kéidés megvizsgálására, a közönség ugy vélekedik, hogy az ügy elintézése rendes mederbe terelődött s meg­nyugvással várja a további fejle­ményeket. Ami az optánskérdést illeti, ezt a magyar közönség min­dég rendkívül fontos kérdésnek tekintette. A trianoni szerződésnek olyan jóformán egyedüli intézke­déséről van itt szó, mely előnyös Magyarországra nézve. Ha a genfi tanács nem ismeri el a döntőbíráskodás elvét, akkor ez az előny is elvész. A most hozott határozatot általában ugy ítélik meg, hogy Magyarország meg­kapta a kért elégtételt és a Nép­szövetség megóvta a döntőbírás­kodás elvét éfe az ügy újra visz­szakerül a politika bizonytalan talajáról a jog szilárd alapú tala­jára. Meg kell emliteni — irja Le Go —, hogy ujabb időben par­lamenti körökben bizonyos áram­lat kezd jelentkezni, mely francia közeledést óhajt. Felhívás a magyar szülőkhöz és az ország egész társadalmához Gróf Zichy János és Ravasz László püspök szózata a magyar ifjúság megmentéséért A hivatalos statisztika elrettentő szárroket hozott legutóbb nyilvá­nosságra. Kimutalte, hogy csak magéban a fővárosban 5746 tüdő­vészes tanuló ül az iskolák pad jain. Számuk nagyobb, mint az összes tebbi ragályos betegségben szenvedőké. A vidéki városok csaknem utolérik a főváros szám­adatait. Magyar szülők, akik annyi éjet virrasztottatok át könnyező sze­mekkel a gyermek betegágya mel­lett, amelyben minden reménye­tek, életetek minden álma pihegett lázasan : akik reggeltől estig lan­kadatlanul vívjátok az élet nehéz küzdelmeit, csakhogy gyermekei­tek boldogulását lássátok és még szinte a gyenge szellőtől is félti, lek : Jó magyar emberek, akiknek szivén fekszik ennek az ország­nak a jövendője, tudjátok-e, mit jelentenek e ré­mes számadatok ? 1 . .. Azt jelentik, hogy a tüdőbajos tanulók ezrei önludatlenul tovább fertőzik a gyanutlanul velük együtt levő iskolalársaikat és észrevétle­nül oltják bele a nemzet jövendő­beli reményeibe, a családok féltve őrzött kincseibe a rettenetes kór pusztító csiráit. Ez ellen a nemzeti veszedelem ellen akarja a harcot megvívni a Magyar Iskola Szanatórium Egye­sület. El akarja űzni a leselkedő ré­met a még egészséges tanulóifjú­ság feje felől, meg akarja menteni azt, oly módon, hogy elsősorban : Kivonja a fertőző tüdőbajos ta­nulókat az egészségesek közül és az e célra létesítendő ápolást és egészségi állapotukhoz alkalmaz­kodó, rendszeres tanítást is nyújtó : iskolaszanatóriumokba akarja el­helyezni azokat. De gondoskodik a gyenge szer­vezetű és betegségre hajlamos tanulóifjakról is, akik nem bírják a mai, fokozottabb munkát igénylő oktatást, a mindennapos, zárt és zsúfolt tantermekben való tartóz­kodást. Ezek részére olyan ottho­nokat akar az egyesület létesíteni, ahol a szabadban felváltva játsz­hatnak, tanulhatnak, hogy azután a tanév végére piros-pozsgás arc­cal, életerősen térjenek vissza a szülői házba. Az iskolaszanatóriumok egész sorát akarja felállítani az egyesü­let és pedig nemcsak a budai he­gyekben, de a Mátra-, a Bükk-, a Vértes-, a Bakony-, a Mecsek-és a Boldva völgy magyar leve­gőjében, valamint a Nagy-Alföld balzsamos virányain, ahol acélos életet nevel a magyar nap me­lege. E nagy feladatok megvalósítása halasztást nem tűrő családi és nemzeti kérdés. Megvalósításához minden szülő és minden, nemzete e'rdekét szivén viselő magyar em­ber jóakaratú támogatása szük­séges, éppen azért kérve-kérjük a magyar szülőket, az áldozatkész­ségükről ismert közintézményeket, társulatokat, vállalatokat, amelyek soha nem is hagyták cserben az ország megmentésére irányuló tö­rekvéseket: kérjük a magyar tár­sadalmat jöjjenek segítségünkre a magyar iskolaszanatóriumok fel­építéséhez. Adjon mindenki tehetségéhez képest néhány téglára valót ehhez az épülethez, hogy minden kö­véből a szülői szeretet és a nem­zeti együttérzés melege sugároz­zák ki és ölelje körül az ott uj életet nyerő tanuló ifjúságot. A szerkesztőségünkhöz érkező adományokat nyilvánosan nyug­tázzuk és Zichy János gróf elnök címére továbbítjuk. Engel Iván hangversenye „Föl földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad." Önkéntelenül is Ady verssorai jutnak eszünkbe, amikor a szülő­városába visszatért Engel Ivánt üdvözöljük. Hosszú külföldi tar­tózkodás utón, sok dicsőséget és elismerést aratva, művészi hírne­vét öregbítve, ismét Békéscsabán látjuk őt. Pihenni tért haza csa­ládi körbe, nem akart szerepelni idehaza, de barátai unszolására mégis késznek mutatkozott egy kisebbszerü hangversenyt adni. De ez a koncert messze túllépte a tervezeit szük kereteket és az Aurora-kör kis klubtermét zsúfo­lásig megtöltötte a hallgatóság, mely frenetikus, szűnni nem akaró lelkesedéssel üdvözölte a művészt. Játékával lenyűgözte, elbűvölte, magával ragadta hallgatóságát. A zongora holt fehér-fekete billen­tyűi életre ébredtek ujjai alatt, hol bűbájos melódia áradt ki a hu­rokból, hol tüzesen szilaj ritmusok pattogtak szerteszét. Műsorát féltő gonddal válogatta össze: az előadott hatalmas mű­sor az idei szezonban egyetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom