Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-12 / 83. szám

,i\j jmer Békésesabs, 1928 április 12 Csütörtök 55-ife éfloliyam, 83-ik taim BEKESME6YEI I0ZL0IY POLITIKAI HáPILáP 3E18íi»«í,é»i dlJsUs : ' " ' Halybec éi vidékre poétán kfildva: Begyed­lm 6 pengő, agy hónapra 2 pengi. Példá­nyonként 10 fliléi. Ffiaiexkesatfi: Dr. GySogySal János FetolSa aaerkaiatí i FlUppinyl Sáaaoal ¥al«fon«giua : 7 SKaikustóaég és kiadóhivatal: Békfccsabáa II, kerület Ferenci Jóisef-té» 80. isáia alatt, Hlrdeiéa dijaaabáa laerlat. 16 százalékos a beteg­ápolást pótadó Budapest, április ll. Bud János pénzügyminiszter az idei évre is 16 százalékban állapította meg a betegápolási pótadót. Csicserin utóda Litvinov London, április 11. A Daily Telegraph értesülése szerint Csi­cserin orosz külügyi népbiztos megrendült egészségére való hi­vatkozással beadja lemondását és visszavonul a politikai élettől. Utóda valószínűen Litvinov lesz. Dolgoznak a macedonok Belgrád, ápr. 11. (Avale) A la­pok jelentése szerint ez éjszaka merényletet követtek el az Uáz­küb—Mitiovica vasútvonal őrsége ellen. A merénylet közvetlenül az­előtt történt, amidőn az esti sze* mélyvonat arra haladt. Gevegliből jelentik, hogy Smokvitze falu kör­nyékén a vasútvonal közelében a banditákon rajtaütöttek, azonban ezeknek sikerült elmenekülniök. Most őrjáratok kutatják át a kör­nyező hegyeket, hogy kézrekerit­sék a merénylőket. Belgrád, ápr. 11. (Bécsi TI) A Politika jelentése szerint a bolgár macedón bizottság az utóbbi idő­ben bolgár területen a szerb ha­tár mentén nagy készülődéseket folytat a szeib határon való ban­dabetörésre. Azokon a pontokon, ehol a betöréseket keresztül akar­ják vinni, bolgár komitácsik a ha­tárőrség ruháiba öltözve látják el a felderítő szolgálatot. Azt hiszik, hogy a bandaakció még e hónap­ban megkezdődik. 77 kisantant aggodatmai Párizs, április 11. (MTI) A Jour­nal és a Volonté bukaresti jelen­tést közölnek, me'y szerint Duca helyettes külügyminiszter hosz­szasan tárgyalt a jugoszláv és a cseh követekkel. A megbeszélé­sek tárgya ugy látszik az volt, hogy a kisantant államok politi­káját összhangba hozzák Musso­lini balkáni politikájával szemben. Olasz—török tárgyalások London, ápiilis 11. A Times azt írja, hogy Mussolini és a török külügyminiszter milanói találko­zásuk alkalmával kölcsönös meg nem támadási szerződésről, uj kereskedelmi szerződésről és Tö­rökországnak a Népszövetségbe való belépése ügyéiől tárgyaltak. S2óba keiült a milanói tárgyalá­son a török—orosz viszony is. flngol egyetemi tanár a revízióról flzoK is Kénytelenek elismerni a revizió jogosságát, aKiK < a szerződést védelm^ziK London, április 11. A Foreign Affairs amerikai revüben Tem­peiley őrnagy, a cambridgei egye­tem történelem tanára, ki a béke­konferencián Anglia katonai szak­értője volt, cikket irt. Cikkében állásifoglal az igazság követelmé­nyei alapján a Csallóköz Magyar­országhoz való visszacsatolása és a felvidéki httár módosítása mellett. Kifejti cikkében, hogy Csehország nemzetiségi egyvele­gébe igen sok mt gyárt és néme­tet dobtak bele. Az angol és az amerikai bizottság csak vonakodva nyugodott bele a Csallóköz átcsa­toláséba. A jugoszláv határról azt ; irja, hogy a Belgrád környéki ré­szek csupán stratégiai okokból jutottak Jugoszláviának. A román határról irva megállapítja, hogy a magyaiok bátran kívánhatják nép­rajzi érvek alapján az Arad és Szatmór között húzódó terület át­adását. A cikk azt bizonyítja, hogy még azok Í3, akik a trianoni szerződés védelmére sikra szál­lanék, kénytelenek elismerni a revizió jogosságát. fl nagyobb gazdaságoK Külterjes gazdálKodási rendszerre térneK át Nagyon lassan javulnaK a vármegye munKásviszonyai — fl miniszter ujabb 54000 pengőt vont el a vármegyétől flz alispán március havi jelentése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán már­cius havi jelentéséből vettük az alábbi éidekesebb adatokat, me­lyek igen élesen világítanak rá az általános gazdasági viszonyok nyomasztó voltának okaira. A jelentés szerint a személy és vagyonbiztonsági helyzetben vál­tozás nincs. Öngyilkosság 8, baleset 24 volt a mult hó folyamán. Az 1928. évi március hó folya­mán a vármeg>e területén a be­érkezett tüzkárjelentések szerint 6 tüzeset fordult elő. Nehezen javul a munkások helyzete A munkások kereseti viszonyai még igen korlátoltak, bár a mező­gazdasági munka megindulása következtében a helyzet már ja­vult. Nagyobb munkaalkalom van a békés—kor dorosi útépítési mun­kálatoknál ahol 513 ember van alkalmazva. A munkások legna­gyobb része békési, kisebb szám­ban vannak Gyuláról, Békéscsabá­ról, Csorvásiól és Csongrádvér­megyéből is. A nagyobb uredalmak az előző évekhez viszonyítva, redukált munkáslétszámmal dolgoznak és ugy látszik, hogy a külterjes gaz­dálkodási rendszerre igyekeznek áttérni. A most emiitett körülmé­nyeknek oka a földbirtokreform­ban és a rossz gazdasági viszo­nyokban keresendő. Ipar és kereskedelem terén sem­mi említésre méltó mozzanat nincs, a helyzet állandóan nehéz. A községekben a munka sok és kevés a pénz A közigazgatás menetében em­lítésre méltó esemény szintén nem fordult elő, a folytonos munka­szaporulat tekintetében a panasz állandó. Különösen erősen pa­naszkodik az adóhivatalok sze­mélyzete, amely a folyó munká­latoktól eltekintve, a levente és egyéb biiságok behajtásával van tulhalrrozva, ugy, hogy egyes helyeken az edóbehajtási munká­latok is késedelmet szenvednek. A községeknek pénzügyi hely­zete a lehető legrosszabb és a helyzet javulása csak az aratási munkálatok befejezése után vár­ható. 54 000 pengő autóadót töröltek a varmegye költségvetéséből A kereskedelmi miniszter a vár­megye 1928. évi költségvetését lényegtelen változtatásokkal jóvá­hagyta. A költségvetésből azon­ban törölte azt az 54.000 pengőt, amely a gépjármüvek ulén a múltban kivetett közmunkából volt abban bevételre előirányozva. A törlés oka az, hegy ez ujab­ban életbeléptetett autótörvény következtében a gépjármüvek utón a vármegyék most már közmun­kát nem vethetnek ki s a törvény alapján kiróható összes adó nem a varmegyét, hanem ez államo, illeti. Az emütelt jövedelemcsökkenés, amely éppen a legnehezebb idő­ben éri a vármegyei közúti a la* pot, súlyosan esik a mérlegbet mert tekintve, hogy a folyton sza­porodó gépjármüvek a vármegyei közutakat a rendesnél jelentéke­nyen nagyobb mérlékben rontják és igy a fenntartási költségek je­lentékeny módon szaporodnak, az volna indokolt, hogy a vár­megyék ezen a címen jelentékeny megtérítésben részesüljenek. Ezzel szemben az az érthetetlen helyzet, hogy a vármegyék még attól a jövedelemtől is megfosztattak, a melyekből a múltban tekintélyes jövedelmük volt. Természetes, hogy ezen a hely­zeten változtatni kell és abba a vármegyék semmi esetre sem nyugodhatnak bele, hogy a be­folyó autóadóból semmi rekom­penzációt ne kapjanak. Erre vonatkozólag előterjeszté­sét a májusi közgyűlésen fogja megtenni az alispán. flz Aurora és a csabai művésztelep Húsvét vasárnapján a csabai Kultúrpalotában egy kis jubiláris kiállítás nyilt meg az Aurora-Kör tizenötéves fennállásának emlé­kére. Ez a kis kiállítás a főváros­ban is számot tenne, pedig a ki­állítók : a 6 festő és egyetlen szob­rász mind Csaba városából kerül­tek ki. A megnyitáson a kiállítási teremben nem tolongott a közön­ség, a művészeken kívül csak néhány elszánt ember a város ékes szavú kulturtanácsnokával élén gyönyörködött a képekben és szobrokban és a megnyitási ünnepélynek sem volt valami fé­nyes, hivatalos jellege. Egy lelkes ember, Rell igazgató kiállt a gyér­számu közönség elé és pár kere­setlen szóval jelezte, hogy mit is jelent a művészet az embereknek és mit csinált az Aurora az el­múlt 15 esztendő alatt. A rende­zett kiállítások néhány puszta számadata mögött azonban mint­ha zörögni hallottuk volna a szá­raz rögöket, melyeket az Aurora lelkes kulturszántóinak ekéje hányt fel a csabai ugarból, hogy bele­vessék a barázdákba a művészet termékeny magvait. És csodák csodája, a magvak kikeltek és e kiállításon, mintha a ringó kalá­szokat láttuk volna már. Pedig az Aurora nem is a ké­peken és szobrokon kezdte, ha­nem előbb a szivekbe muzsikálta magát. Meghitt szobák szerény muzsikusai lassanként a közönség elé lopództak és nyilvános hang­versenyeket rendeztek, vagy köl­tők igéit, melyek előadását a ma­guk szórakoztatására szánták a közönség előtt kezdték hirdetni. A házihangversenyek az idők fo­lyamén túlnőttek intim kereteiken és e hangversenyeknek, melyek immár híres művészeket is vontak

Next

/
Oldalképek
Tartalom