Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-06-23 / 141. szám

2 BÉKESMEÖYEI KÖZLÖHY Békéscsaba, 1928 junius 23 » Érdekes hozzászólás a monograjia ügyhöz A napokban foglalkoztunk egy szomorúan „befulladt" országos akcióval, melynek célja lett volna a városok és községek monográfiáinak megírása. Megírtuk, hogy Békéscsaba függetlenítette magát az akciótól és önállóan irja meg monográfiáját. Gyulán szintén hasonló óhaj nyilvánult meg. Ezzel kapcsolatban a „Békési Hírlap"-ban érdekes cikk jelent meg dr. Veress Endre tollából, mely talpraesetten oldja meg a monográfiák írását, de még inkább ezok adatgyűjtésének mikéntjét. Az érdekes cikkből a következőket tesszük közzé: Miután vérmegyénk múltját a millenniumi monográfiánkból nagyjában ismerjük, de az a lefolyt három évtized alatt alig haladt egy tyuklépéssel előbbre, javaslom és indítványozom, hogy térjünk át a községi monográfiák terére és indítsunk mozgalmat, hogy bizonyos elő;e megállapított általános munkaterv alapján minden békésmegyei község irassa meg saját monográfiáját, felölelve abban nemcsak annak történetét, de néprajzét és folkloréját, vagyis tájszólását, sajátos népdalait, közmondásait és netaláni mondáit s általában az egész nép és lakosság lelki életét. Ez nekem régi tervem és eszményem, de szabadjon ezt ugy ajánlanom, mint amelyet már ezelőtt 31 esztendővel felvetett Balassa József dr. tanár, aki a milleniumi monográfiánkat ismertetvén (az „Ethnographia" 1897. évfolyama 128—130. lapjain) főleg néprajzi szempontból, recenzióiét e szavakkal fejezte be: „Érdemes feladat volna már most e munka történeti felvilágosításai és utmutatásai nyomén községrőlközségre tanulmányozni Bákésmegye mai lakosságának nyelvét és néprajzát." Ez a szép indítvány persze visszhang nélkül maradt, hisz néhány szórványos tanulmánytól és kisebb cikktől eltekintve, vármegyénk néprajza nincsen megírva, bármily érdekes és hálás is a kérdés, amellett hogy az úgynevezett nagyközönséget még a község szorosan vett települési történeténél is inkább érdekelné. Békésvármegyei jegyzeteimben akadtam reá Balassa tanár javaslatára, melyet a magaméval kibővítve vetek most fel, remélve, hogy ezúttal tán nem hangzik el némán a pusztában, ha összefogunk annak megvalósítására, amihez nem kell semmiféle állami, vagy megyei segítség, csupán jóakarat, lelkesedés, szorgalom és munka -készség 1 E nagyfontosságú lerv megvalósítását én a községi lelkészektől, tanároktól és főleg tanítóktól meg tanítónőktől vőrom és remélem, tehát olyanoktól, akik a néppel sürü érintkezésben élnek s ekként állandó megfigyeléseket tehetnek és sok oly becses adalékot menthetnek meg a feledéstől, amikhez más alig juthat. Hisz egyébről nem szólva, ott van tájszólósi sajátosságaink s kiveszőben lévő szólásaink gyűjtésének fontos kérdése, amely téren szintén elmaradtunk. Békésvérmegye magyar lakói közül tudniillik — Karácsonyi János megállapítása szerint — a reformátusok a tiszántúli tájszólást, a gyulai magyarok a jászberényvidéki, az endrődiek a borsodmegyei, az orosháziak a dunántuli, a kigvósiak meg a szegedvidéki tájszólást beszélik, de természetesen a tiszánlulitól eltérő tájszólások kiveszőben vannak. (Monográfiánk I. kötete 462. 1.) Ám attól tartok, hogy ez a meaállapitás nagyon is általános, de meg viszont épp azt volna érde» kes tudnunk, hogy melyek azok a kiveszőben levő tájsz^'ások s miként alakult az át a Bikésre való letelepülés folyamán. Hogy tervem mesvalósitható, arra két példám is van. Az egyik megyebeli: tudván, hojzv három derék lelkész, az öreg Haan Lajos miként irta meg megyén1

'első monográfiáiét, Veress József Orosháza. Gajdács Pál pedig Tótkomlós történetét. A másik m»a romániai, minthogy a rési időben, az ország 32 megyéjének egységes terv szerinti kismére'ü (de mégis kimerítő és kiegészítő) föld és néprajzi monográfiáját — még a dűlőkre is kiterjeszkedve — ugyanannyi buzgó néotanitó irta rrec igen szépen és jól. Mo«t a kezdődő nyári szünidő küszöbén munkához lehetne látni, hisz néprajzi adat gyűjtése nem fárasztó dolog, hanem valóságos gyönyörűség, miután az ember lépten nyomon olyasmire bukkan, ami néha nemzetünk megíratlan, ködbevesző ezer év előtli múltjába nyújt betekintést, vaov legalább is felemelő sejtést és érdsmes a megörökítésre. A gv'ijtést természetesen is kiterjesztenénk a népzenére is, amelyet fonogréflemazekre felvéve, egyúttal örök időkre megőrizhetnénk gyulai muzeumunkban, Másfelől bs lehet és be kell fognunk a gyűjtésre az egyes községekben élő, vagy nyaraló érettségizett tanulókat, vagv épen egyetemi hallgatókat, akikben felkeltenénk a netán szunnyadó iröí tehetséget s egyben a röghöz való ragaszkodás nemes érzetét. A lördőárak leszállítását kérik a képviselőtestülettől fA Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői közgyűlés elé kerül egv a csabai közönség széles rétegeit érdeklő isten fontos inditvánv. Az indítványt eredstileg Balogh József ny. poatafőnök tette, miután azonban indítványt csak képviselőtestületi tag 'ehet, igy azt Darida Károly vállalta magára. A csabai gőzfürdő látogatottsága annyira megcsappant, hogy vannak napok, amikor alig 10—20 fürdőző keresi fel a gőzfürdőt s ezeknek is fele vidéki. Ilyen körülmények közölt nemcsak az üzem nem képes fenntartani magát, hanem az alkalmazottak is lassanként ott fogják hagyni a nekik megélhetést nem nyújtó szolgálatot. Tudatában a gőzfürdő nagy közegészségügyi fontosságának, az indítványozók segítségért a képviselőtestülethez fordulnak. Az indítvány lényege az, hogy a képviselőtestület próbaképen ^ a nyári hónapokra jelentékenyen szállítsa le a fürdődijakat, továbbá az elmúlt esztendőkre, amikor a társaság a részvényeseknek osztalékot nem fizetett, tehát az 5 ik és 6 ik évek részvényszelvényei ellenében egy egy fQrdőjegyet szolgáltasson ki. . E két újítástól az indítványozók a fürdő fellendülését várják, miután mindkét intézkedés alkalmas, hogy a nép szélesebb rétegeivel megkedveltesse a gőzfürdőben való fürdést. A várakozásnak van is komoly alapja, mert az olcsó fürdőjegyek egészen biztosan vonzani fogják azokat, akik eddig csak azért nem fürödnek a gőzfürdőben, mert a jegy ára magas volt; a szelvényre adott fürdőjegy, mely alig jelent 4%oj kamatot, viszont a részvényesek családtagjait fogja a fürdőbe vonzani, akik közül többen állandó látogatói is maradnak. Az indítványozók méa abban az esetben is kérik az indítvány elfogadását, ha az a városra nézve némi veszteséggel járna s azzal érvelnek, hogy a fürdő elvégre nem hasznot hajtó, nyerészkedésre alatilott vállalat, hanem olyan közegészségügyi intézmény, melynek áldásaiból még a legszegé nyebb embert sem szabad kizárni. Fel kell oldani a Széchenyi ligetre vonatkozó tilalmat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes az a képviselőtestületi határozat, mely megtiltja népünnepélyeknek a Széchenyi ligetben való rendezését. A képviselőlestüietnek ez a határozata, maly ugy látszik a többi ligetre — nem tudni mi okból — nem vonatkozik, igen érzékenyen érintette a Széchenyiligeti vendéglő népszerű bérlőjét, Singer Károlyt, akinek a mostoha időjárás amúgy is súlyos károkat okozott. Singer Károly most kérvénnyel fordult a véros képviselőtestületéhez, melyben azt kéri, hogy a képviselőtestület előbbi tiltó határozatát helyezze hatályon kivül, mert a ti alom következtében előállott heiyzet, párosulva a mostoha időjárással, őt végromlással fenyegeti. Kérését azzal indokolja, hogy ez ő üzlele kimondottan nyári vendéglő, neki téli üzlele nincs, miért is a képviselőtestület határozata őt nyári — egyben egyetlen — kenyér keresetében akadályozza. Kétségtelen dolog, hogy Singer Károly kérése a lejogosabb, sőt csak csodálkozni lehet azon, hogy a képviselőtestület minderre nem gondolt, akkor, amikor határozatát meghozta. Kiadni egy üzletet, melynek természetét a képviselőtestület bizonyára ismerte s azu'án lehetetlenné tenni az üzlet gyakorlását — nem mutat valami naoy meggondolásra. Élőbb kellett volna a határozatot hozni és csak azután bérbeadni az üzletet. Ebben az esetben bizonyára S:nger Károlv is meggondolta volna, hogy 2000 pengős bért ajánljon-e az üzletért. Igy azonban a határozat követ" kezménye nem lehet egyéb, mint egy általánosságban nagyra becsült, a sors csapásait és a nehéz gazdasági helyzet mostohaságát is férfias bizakodásokkal viselő, derék adózó polgárnak teljes anyagi összeomlása. Azt hisszük, hogy ezt nem akarja a város képviselőtestülete, sőt azt hisszük, hogy ha mindezekről előzőleg tudott volna, ugy a sérelmes határozatot meg se hozta volna. Éppen azért reméljük, hogy a hétfői képviselőtestület jóvá teszi azt a sérelmet, melyet előbbi határozatával a város egyik derék polgárának — habár akaratlanul is — okozott. Gyuláról jeleztik: A kereskedelmi miniszter rendeletet küldött a napokban az álla népitészeti hivatalokba s a vármegyék alispániáihoz. A rendelet felsorolja azokat az okokat, amelvek olv «ütün előforduló balesetek élőid ízői, legtöbb oknak jelölvén meg az ufDályák keskeny voltát s e* okból az usrynevezett útpadkáknak teljes lerongálását. Addig is. mig az u'pályák r*z autóforgalom igényeinek megfelelő átépítése megtörténhetik, már most meg kell tenni mindent avégből, hogy ezek a veszélvek a minimumra redukáltassanak. . Elrendeli tehát a miniszter, hogy az útpadkák nivósüllvedése gyakori u'áttöltésiel akadálvoztassék meg. Ez a töltés aztán állandóan ellenőrizendő. Az olyan útszakaszon, ahol az ut elég széles, az útpadka a közlekedés elől kiemelés, vagy felmacosifás utján eljárandó, eayidejülec gyepesítendő. A* útpálya színéből kiemelkedő buktatók, valamint az utteknők haladéktalanul megszüntetendők. Kő, vagy kavicsanyagokat az úttesten kivül kell raktározni. Sár. vegv por lehúzásából eredő halmoknak az útpadkán való tárolása s általában az útpadkának idegen anyasok, szemét stb. lerakóhelyéül való falhasználása a legszigoruSan tilos. felbontották Károly román herceg házasságát Bukarest, junius 22. A felehbvifeli törvényszék f°lbontotta Heléna hercegnőnek Károly herceggel kö'ölt házasságát. Az itélet ellen 5 nap alatt semmiségi panaszt lehet benyújtani. Vitéz Kaszata Rómába érkezett Róma, junius 22. Vitéz Kaszala Károly kis repülőgépén tegnao Rómába érkezett. Kaszalát Rómában nagy lelkesedéssel fogadták és az egybegyűlt tömeg lelkesen megéljenezte. HE. SE Sli Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Ángyán Béla dr. igazság-Bgyminiftztériumi államtitkár ma délután 2 órakor Gyulára érkezik. Az államtitkár megtekinti az épülő polgári f uiskolát, a magyar és német elemi iskolákat, törvényszéki fogházat, valamint a szeretetházat. Az államtitkár vasárnap Mezőberénybe utazik, hol ö fogja mondani az ünnepi beszédet a hősök emlékmüvének leleplezési ünnepélyén. — Egy bíróval több a gyulai törvényszéken. A gyulai kir. törvényszék elnökének előterjesztésére az igazságügyminiszter a gyulai kir. tőrvényszék nagy ügyforgalma miatt a birólétszámot egy taggal emelte. — Időprognózis: Száraz és túlnyomóan derült és melegebb idő. NŐI FEHÉRNEMŰEK a legkényesebb izlést is kielégíts, szines és fehér, dns választékban. CSIPKEÁRUHÁZ, Andrássy-at 6.