Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-06-17 / 136. szám

4 BÜHÉ8ME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 junius 17 Tlern igaz .. . Nem igaz, hogy a közel jövőben minden doboz gyufához 1 dollár lesz mellékelve. Nem igaz, hogy a csabai Kossuth-tér parkja „a rendezetlen parkok" versenyén utolsó dijat nyerne. * Nem igaz, hogy Nobile és tár sainak a jelenleg lakásul szolgáló jégtorlaszon nagyon melegük van. * Nem igaz. hogy Éva anyánk azért volt boldog, mert nem ismerte a tükröt. * Nem igaz, hogy a strandra sokkal kevesebben járnak, mint a gőzfürdőbe. * Nem igaz hogyavárosimonogra fiát megrendelők végtelenül fáj lalják. hegy csak egy példányra fizettek elő. * Nem igaz, hogy a Csabán is létrejött »Takarékosság" sokkal nagyobb összetartást idézett elő a kereskedők körében. Nem igaz, hogy nálunk csak — orvosi receptre, — a gyógyszertárakban szerezhető be por. * ' Nem igaz, hogy többen kérték a város polgármesterét: hosszab bittassa meg a plaketteket feltűzdelő hölgyek itt tartózkodási engedélyét. Csabai. Befejezték, a csabai gör. Kel. templom tatarozását fl kereszt ünnepélyes felszentelése és elhelyezése jövő vasárnap fog megtörténni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai görögkeleti egyház vezetősége elhatározta, hogy templomát alapos tatarozásnak veti alá. A tatarozási munkálatokat már teljesen be is fejezték 8 a csinos fotmáju templom megújhodott köntösében várja a kereszt ünnepélyes fellételét a torony csúcsára. A kereszt felszentelésének és feltételének ünnepélyes szertartásai folyó hó 24-én délelőtt 11 órakor fognak megtörténni s erre az egyházközség vezetősége meghívja és szívesen látja ugy saját tagjait, mint más felekezetek érdeklődő közönségét. A tatarozással kapcsolatban érdekes esemény volt, amikor a leemelt régi kereszt helyén megtalálták a templom építésére, későbbi tatarozására vonatkozó iratokat, valamint a Békésmegyei Közlöny egy példányát. Az első irat 1837-ből származik a templom építésének esztendejéből. Uralkodott V. Ferdinánd, nádor volt József főherceg, a görögkeleti megyéspüspök Rácz Geraszim, lelkesz Vásárhan Miklós és Békéscsaba bírája Kiiment János volt. A második irat 1878. március 24 bői származik. Uralkodott 1. Ferenc József, görögkeleti érsek Romén Miron, püspök Metianu János, lelkész Vásárhan Miklós és Nika Demeter volt. A Békésmegyei Közlöny 1878. március 24 iki számának felelősszerkesztője volt dr. Bátaszéky Lajos, kiadója pedig Dobay János. A hírek között megemlékezik a templom tatarozásáról, táviratai között pedig az orosz török béke-i szerződés szövegét hozza. Tizenöt év előtti gyilkosság tetteseit Kerítette Kézre a gyulai rendőrség fl tulajdonképeni gyilkos elesett a háborúban, bűntársát letartóztatták (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tizenöt évvel ezelőtt, 1913. aug. 3 án véres gyilkosság tartotta izgatottságban a gyulai tanyavilág lakosságát. Ezen a napon ugyanis egy esős vasárnapi hajnalon, meggyilkolva találták a gyula szabadkei tanyakörzet egyik tanyájén Ludvig Ádám jómódú gazdálkodót. Ludvig egyedül élő agglegény volt, és senki sem tartózkodott rajta kivül a tényén, amikor a gyilkosok végeztek vele. A másnap megtartott rendőri vizsgálat huszonnyolc késszurástól eredő sebet talált a szerencsétlen áldozat holttestén. A gyilkossággal Cséffai Péter gyulai napszámost gyanusi'otta a rendőrség, aki nyomtalanul eltűnt a nyomozó hatóságok szeme elől Cséffai a kommün után Románi ába megszökött s csak a napok ban irtuk meg, hogy a román ha tóságok e hó 26-én fogják átadni a magyar hatóságoknak. Röviddel az ujságközlemények megjelenése utén névtelen levelet kapott a gyulai rendőrség, meiy egyebek közt a következőket tartalmazta : „Nem akarom, hogy ártatlan szenvedjen, hanem a bűnös. Nem Cséffai gyilkolta meg Ludvigot. Tessék csak Gyulaváriba kimenni, ott lakik özvegy Hegedüsné, az meg tudná mondani, ki gyilkolta meg Ludvigot. A gyilkos véres ingét is ő mosta ki," A névtelen levél érthető izgatottságot keltett a rendőrségen. A főkapitány utasítására a detektivcscport két tagja, Márta János csoportvezető és Csitkovics Gyula detektiv autóba vetették magukat és kirobogtak a közeli Gyulavári községbe. Olt érintkezésbe léptek a csendőrséggel és a hozzájuk csatlakozott csendőr járőrrel együtt elindultak a levélben emiitett Hegedüsné felkutatáséra. Meg is találták a gróf Alméssy-uradalom Solymosmajorjéban, ahol vadházasságban élt egy béressel. A fehérhajú, töpörödött öregasszony nagyon megijedt a deteklivektől, de beismerte, hogy amikor a gyilkosság kitudódott, azt beszélték, hogy a gyilkos nem lehetett més, mint az ő lia, Hegedűs Mózes és ennek cimborája Igricz Mózes. Ennyit tud mondani, de azt élénken tagedja, hogy ő mosta ki a gyilkos veres ingét. Az öreg asszony vallomása alapján Hegedűs Mózest és Igricz Jánost kutatták fel. Mindkét embert megkötözték és azután az öreg asszonnyal együtt beszállitolték a gyulai rendőrségre. Igricz János már.részletesen elmondott mindent. Öccse, Mózes, aki a világháborúban elesett, vagy eltűnt, nála lakott a kérdéses időben. A gyilkosság előtti estén 9 óra téjban elment hazulról és másnap hajnalban látta, hogy öccsének, aki éppen akkor öltözködött át, össze van szaggatva az inge és friss vérnyomok vannak rajta. Meg is kérdezte tőle, hogy mi történt. Azt mondta, hogy az orra vérzett. Estefelé elterjedt a tanyákon a gyilkosság híre. Ekkor már tudta, hogy csak az öccse lehetett a gyilkos. Kérdőre vonta újból, amikor hazajött, de ekkor is tegadott. Másnap látta, hogy csendőrök nyomoznak a tanyákon, ekkor elégette öccsének véres ingét, melyet a jászolban talált. Magának a gyilkosnak, Hegedűs Mózes 32 éves gyulai tanyás béresnek kihallgatása következett ezután. Nyugodtan áll a rendőrtanácsos elé és értelmesen, öszszefüggeen vall. Beismeri a gyilkosságot. Elmondja, hogy mikor detektívek és csendőrök jöttek ki ma a tanyára, sejtelme sem volt róla, hogy miért jönnek. Egy pillanatig sem gcndolt a Ludvig-féle gyilkosságra, hiszen az olyan régen lörtént, Mindazt, ami a gyilkosságról még emlékezetében van, a következőkben adja elő : — Talón 1911-ben ismerkedtem meg Igricz Mózessel, aki akkor katona volt. 1913-ban leszerelt és mint napszámos a bátyám tanyáján dolgozott. Egyszer beszélt nekem egy Ludvig nevű gazdálkodóról, akivei együtt ivott Kétegvházán és ott összeveszett yele. Egy este átjött hozzám és azt mondta, hogy mivel ugy is szombat van és ráérek, menjek át este hozzájuk. Vecsora utén 8—9 óra körül átmentem a közelben lakó Igriczékhez. Nagyon esett az eső. ő mór kint várt engem a tanya előtt és azt mondta, menjünk el Ludvighoz. Egyszer oda ériünk egy tanyához és az ablakon bekopogtunk és éjjeli szállást kértünk. Erre kinyílt az ajtó és Ludvig kilépett rajta. Éjjeli szállást nem adhat, — mondotta — mert egyedül van, de beinvitált bennünket, amig az eső eláll. Bementünk a konyhába. Ludvig ment elől, mi a nyoméban voltunk. Amikor kezét a szobaajtó kilincsére tette, abban a pillanatben Igricz hátulról késével beledöfött. Én megrémülve álltam a konyhaajtóban. Ludvig ekkor szembefordult velünk, elkapta a konyhaajtót és Igriczet félrelökve, kiment a tornácra. Ekkor elkaptam őt és két kezemmel étnyaláboliam. Igritz, aki Ludvig lökésétől elesett, közben felugrott és késével hatalmasat dötö't Ludvigba, akit én tertottami Éreztem, hogy Ludvig öszszerosked e döfés utén. Leesett a földre, de még volt annyi ereje, hogy négykézláb másszon kifelé az udvarra. Igricz ekkor fellökte . és még jó nésányszor beledölte a kést. Azután meg elvette a pénztárcáját s aztán hazamentünk. Másnap bementem a városba, Igricz már vért engem. Adott 70 koronát és igy szólt: — Egy szót se szólj a dologról senkinek se, mert agyonütlek, ha< kitudódik 1 Hegedűs Mózes beismerő vallomása után bizottság ment ki a gyilkosság színhelyére, hogy ott helyszíni szemlét tartson. A helyszíni szemlén dr. Bacsó Gábor helyettes vizsgálóbíró, dr. Schrőder Gábor kir. ügyész, dr. Szilágyi László rendőrtanácsos, Márta János detektiv csoportvezető és Csitkovics Gyula detektiv vett részt és jelenvolt a csendőrség lovasőrjárata is. A gyilkos a helyszínen is megismételte a rendőrség előtt tett vallomását. Hegedűs Mózest ma délelőtt szállítja át a rendőrség a kir. ügyészség fogházába. Miután a gyilkosság elkövetésekor kiskorú, volt, aligha fog &ulyos büntetést kapni sulj os cselekedetéért. Társa pedig, a tulajdonképpeni tettes, elesett a világháboiuban. mim — Csabai szemle Séiakertek problémája (B) Szabadjon nekem is hozzászólni ehez a kérdéshez. Miről is van hát szó? Arról, hogy a különböző nyári mulatságok egyik, vagy másik csabai ligetben tarthatók-e meg, igen vagy nem ? A békéscsabai leányegyesületek által a mult vasárnap a Petőfiligetben megtartott kerti ünnepély alkalmából bebizonyult, hogy ilyen nagyobb szabású mulatságok megtartására ez a kis liget nem megfelelő. Ép oly kevéssé jöhet tekintetbe ilyen célra az Arpad-liget, Igy csakis a Széchenyi liget jöhet, tekintetbe (a sport-pályákat legfeljebb népünnepélyek megtartására lehetne felhasználni), mint amelyhez már a tradíció által szentesitett megszokás is jogosít, hisz itt már nagyanyáink is végigláncolták majálisaikat s a liget még ma is meg van, nem ártott meg neki, 'az a rövid körülbelül száz esztendő, sőt fejfejlődött, megszépült. Éppen az a baj, hogy oly kevéssé veszi észre a nagyközönség, hisz alig látogatják, ugy, hogy szinte örülni kell az alkalomnak, mikor bebizonyul, hogy mennyire szükséges mennyire nélkülözhetetlen ez a szép, kedves ligetünk a csabai társasélet élénkítésére. Eltekintve attól, hogy csakis ott van olyan fedett helyiség, ahol a fiatalság nyáron is hódolhat táncoló kedvének. Hogy ilyenkor kár esik a növényzetben ? Ez nem elég érv ahoz, hogy meg lehessen fosztani egy ilyen fejlődő várost egyetlen alkalmas szórakozó helyétől. Különben is némileg meg is lehel előzni. Tesiék felügyeletről gondoskodni. Ha a városnak nincs közege erre a célra, nem hiszem, hogy a mi derék kis cserkészeink ne vállakoznának szívesen a rendfentarlására Vagy a Hadröa tagjai. Már azért is, mert hiszen ezek a mulatságok rendszerint jótékony cé Ir a lesznek rendezve, hogy lehet tehát azt a kiváló lelkes gárdát — mely a jótékony egyesületek élén áll, megfosztania attól a lehetőségtől, hogy az ilyen mulatságok rendezése által na-, gyobb összegekhez jussanak, még ha ebből némi károsodás is eshetne. Megéri. Az üdülés céljából sétátokat pedig ne tessék fél-.