Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám
1928-06-17 / 136. szám
2 BËKÊ8OGTEÏ KÖZLÖO Békéscsaba, 1928 junius 17 mint a fogkó, meglazítja ezt s megszabadítja tóle a veszélyeztetett fogzománcot. nál történik, mely az egész évet, vagy annak java részét tanyán tölti, ahol gyermekei születnek, nevelkednek és sajnos, idő előtt elhalnak, úgy rá kell jönnünk arra, hogy ennek a nagyobb halálozásnak éppen a szomorú el hagyatottság az oka, hogy távol minden városi intézménytől, orvostól, gyógyszertől, magára hagyatva, fogyatékos ismereteivel képtelen segíteni nemcsak önmagán, hanem gyermekein is a sze rencsétlen anya. Egyszóval bővebb magyarázgatások nélkül is megállapíthatjuk azt, hogy a tanyai csecsemőhalandóság nagyságának oka a védelem teljes hiánya, melyet pedig a legfontosabb nemzetvédelmi szempontok parancsára sürgősen meg kell szervezni. Meg kell tehát találni a módját annak, hogy a tanyai anya- és csecsemővédelem a lehetőséghez képest mennél tökéletesebben megszervezhető legyen. A munka két részből áll. szociális és egészségügyiből. A védelmi munka szociális része csaknem teljes egészében a védőnők vállán nyugszik. Ennek megoldásához elegendő, ha a védőnő és a védenc egymással személyes érintkezésben vannak, ami megtörténhetik vagy egy hivatalos helyiségben, vagy pedig az anya lakásán, sőt ez utóbbi talán még közvetlenségénél fogva jobb is. Az egészségügyi munkának már csak kis részét végezheti a védőnő, annak legnagyobb része már orvosi teendő. A munka szociális részét meg lehetne úgy szervezni, hogy a védőnők könnyen eljuthatnának még a legmesszebb fekvő tanyákba is. Természetes dolog, hogy az idő viszontagságai, rossz és hosszú utak szükségessé teszik azt, hogy a védőnőknek jármű álljon a rendelkezésére. Az egészségügyi munkát centrálisán kell megszerveznie s e a fog zománcánál, amelyet gyöngyházszeruen fehérré csiszol és igy ter^ mészetes szépségét emeli. végből tanyai központokat kell létesiteni. Ezekben a központokban megfelelően berendezett és felszerelt orvosi rendelők állanának az érdekelt lakosság rendelkezésére. Legjobban megfelelnének e célra a tanyai iskolák, melyek már is úgy helyeztettek el, hogy az egyes tanyacsoportok lakossága könynyen megközelítheti azokat. Ezek a tanyai központok mintegy fiókjai lennének a városi intézeteknek, melyek azokat vezetnék, irányítanék és ellenőriznék. Békéscsabán egyelőre két tanyai központ létesítése válnék sürgősen szükségessé. Az egyik tanyai központhoz tartoznának Kisgerendás, Sopron, Fürjes és Kerek az erzsébethelyi 119-es számú védőintézet vezetése alatt. A másik tanyai központhoz tartozna a Nagyrét, Kisrét és a Kastélyi szöllő a Újból a Képviselőtestület elé kerül a gyulai „Hősi emléK"-ügy Hi/el ijesztgetik a gyulai képviselőtestület tagjait? — Miben áll az Orbán Antal—Técsy László közös pályázatának ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismételten irtunk már Gyula városának ama elhatározásáról, hogy a világháborúban hősi halált halt fiainak emlékét méltó módon fogja megörökiteni. E célra a képviselőtestület, mint már megiituk, 32.000 pengőt szánt. Arról is irtunk már, hogy a hősi emlék ügyében különböző bonyodalmak keletkeztek, de hogy melyek azok a bonyodalmak, arról részletesen csak most van módunkban megemlékezni. A város tanácsa még 1921-ben felkérte Mogyoróssy Sándor gyulai szobrászművészt, hogy készítse el egy hősi emlék tervezetét. Mogyoróssy a felszólításnak az akkori polgármester instrukciói szerint eleget is tett és tervezetét kibékéscsabai 48-as számú védőintézet vezetése alatt. Természetes dolog, hogy a védőnők és orvosok a tanyai központokban is megfelelő díjazás mellett teljesítenének szolgálatot. A központok létesítése pedig Békéscsaba város közönségének több mint erkölcsi kötelessége. A „trianoni" Körgát határokon túllévő, de a városhoz tartozó néprétegek valóban nagyon hasonlítanak a határmenti magyar lakossághoz : sorsban, elhagyatottságban, pusztulásban egyaránt. Hisszük, hogy ennek a városnak képviselőtestülete bölcs mérlegeléssel elő fogja teremteni azokat a szerény anyagi eszközöket, melyek a nemzet számára nemcsak megmentik, hanem erős szervezettel, duzzadó izmokkal fel is ruházzák a tanyai lakosság pusztulásra szánt jövő nemzedékeit. vitelre az 1921. évi március hó 14 én tartott képviselőtestületi ülésen el is fogadták s annak végrehajtásával egy akkor választott bizottságot bíztak meg. Közben azonban az emlékre szánt összeg elértéktelenedett s a gazdasági romlás idején gondolni sem lehetett a kivitelre. 1928. február hó 21-én a gyulai képviselőtestület újból tárgyalta az emlék ügyét és annak létesítését kimondotta, azzal a bővítéssel, hogy amennyiben Mogyoróssytól megfelelő tervet nem kapna, úgy esetleg azt nyilvános pályázat ut' ján szerzi be. Mogyoróssy Sándor igen helyes jogérzék és önérzetes művész felfogás által indíttatva, ekkor levelet intézett a szoborbizottsághoz. melyben bár jogaira hivatkozik, mégis belenyugszik a nyilvános pályázat hirdetésébe is. Ezek után az előzmények után tartotta meg március 12én a szoborbizottság ülését, melyen jelen voltak a következő képviselőtestületi tagok: Heilinger Károly főjegyző, Németi József, Góg András, Pfaff Ferenc, báró Apor Vilmos. dr. Pallmann Péter, dr. Jancsovics Emil, Schreiber Ottó. Szentkereszti Tivadar, Kaufmann Ödön és Erdős Gyula jegyző. A bizottság mindenekelőtt megállapítja a szobor helyét, majd a legnagyobb meglepetésre bemutatja a Képzőművészek és Jparművészek Orsz. Gazdasági Szövetségének beküldött fényképeit, továbbá a Técsi László által gipszben lehozott Orbán Antal féle tervet, mely annak ellenére, hogy azon Técsy Lászlónak egyetlen kezevonása sincs, mégis Orbán^ Técsy közös pályázataként szerepelt. Erről a körülményről a bizottságnak tudnia kellett s annál érthetetlenebb, hogy a minden művészi etika ellenére igy bemutatott tervet ezek után ki nem zárta a pályázó többi terv közül De még érthetetlenebb az, hogy a bizottság ennyira nem csinált magának skrupulusokat a dologból, hogy határozatában „Egyhangúlag kimondja, hogy nem tartja szükségesnek a nyilvános pályázatot és kimondja, hogy az előtte fekvő müvek közül az Orbán Antal— Técsy László művészek „Áldozatkészség" című pályaművét választja,“ Az most mellékes, hogy Orbán Antal és Técsy László hogyan tudják eljárásukat a művészi etikával összeegyeztetni, a lényeg itt csak az, hogy erre a bizottsági ülésre Mogyoróssytól még csak tervet sem kértek, holott őt ismételten szabályszerűen felszólították tervek készítésére, melyeken Mogyorossy évekig dolgozott is. A bizo'tság azonban ezekre mind nem volt kiváncsi, sőt arra sem, hogy az Orbán-(Técsy) féle terv kivitele vájjon kitelik-e a 32.000 pengőből, dacára annak, hogy a tervet benyújtók ahoz semmiféle költségvetést nem mellékeltek. Mogyoróssy Sándor természetesen a dolgot nem hagyta annyiban, hanem terjedelmes beadványnyal fordult a város képviselőtestületéhez, mely az ügyet 1928. május 12-én tartott ülésén tárgyalta. a hatásában. A szájat habjával tisztítja és üde frisseséget ad a leheletnek. fl KOROnR-venöéglőben délelőtti sörözéshez mindenki ingyen zónát kap Fagylalt-legeskáué Kis menü 1'— Pengő Ma és minden este budapesti női zenekar hangverseny ez! FagylaltJegeskáué Hagy menü 1'60 Pengő Étlap szerinti étkezés a legolcsóbb árak szerint! flbonensek keóuezményben részesülnek! 5ziues pártfogást kér 6ERŐ Lfi]05 a Korona-uenóéglő tulaiőonosa
