Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-06-10 / 130. szám

2 BÉKfiSMEGFEI KÖZLÖIÍY Békéscsaba, 1928 junius 10 vábbá a kereskedelmi és gyáripari érdekeltség képviselői. Értesülésünk szerint az értekez­let a következőkben állapodott meg : A város minden vámköteles vasúti küldemény után a vámösz­szeg és forgalmi adó egy száza­lékát fogja szedni illetékként. Vám­mentes vasúti küldemények mé­termázsánkint 2 fillér illetéket fi­zetnek. A postai vámköteles áruk ugyancsak a vámösszeg és a for­galmi adó egy százalékát, mig a -vámmentesek postacsomagonkint 20 fillért fizetnek a városnak. A vasúti küldeményeknél a lerovás a vámhivatalban, a vám kifizeté­sénél történik, mig a postacsoma­gok után az illetéket maga a posta szedi be. Az adminisztráció le­egyszerűsítése végett a lerovás a város által kibocsájiott bélyegek­kel történik. A fenntartási illeték fizetésének kötelezettsége kiterjed a vidékre is, mert amennyiben ezek a hoz­zájárulást nem vállalnák, a csabai vámhivatal személyzetét leépítik s a hivatal csakis a helybelieknek vámol el. A megoldás ugy a kereskedel­mi, mint a gyáripari érdekeltsé­gek részéről megelégedéssel ta­lálkozott, mert az aránylag jelen­téktelen illetékek jövedelméből 2—3 év alatt a felmerült 20 ezer pengő költség kifizethető lesz s ezután a város az illetékeket lé­nyegesen leszállítja, esetleg telje­sen megszünteti. MMIMMMMMMfIMMMMIMMA Elégedetlenek az iparosok és vásári kereskedők a csa­bai vásár terminusával Mozgalmat Indítanak a vásár régi napjának visszaállítása céljából (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az idén, mint ahogy már meg­írtuk a csabai vásár junius hó 18, 19, 20 án lesz, tehát egy hét­tel hamarabb, mint ahogyan azt mér régóta megrendezni szokták. A csabai iparosoknak és vásá­rozó kereskedőknek a kihirdetett terminus igen kellemetlen megle­petést okozott és már meg is in­dították akciójukat a régi szokás visszaállítása céljából. Az uj ter­minus ellen ugyanis általánosság­ban az a panasz, hogy az külö­nösen a békési és a szarvasi vá-' sárokkal oly szorosan torlódik, hogy az iparosokat és kereskedő­ket igen nehéz helyzet elé állítja. Alig jönnek ugyanis az iparo­sok és kereskedők heza a békési vásárról, melynek kirakodója tud­valevőleg 17-én, vasárnap van, hétfőn már készülődhetnek a csa­baira s még úgyszólván lélekzetet sem vehetnek s már loholhatnak a szarvasira. Attól eltekintve, hogy a beosz­tásnak ez a formája fizikailag is megerőlteti az érdekelt iparosokat és kereskedőket, érzékeny károkat is okoz az által, hogy az ilyen rohanásban már a csomagolás sem lehet tökéletes, továbbá az­zal, hogy a mindenáron szüksé­ges fuvar a nagy és sürgős keres­let következtében alaposan meg­drágul. Az iparosok és kereskedők után­járásuk közben arról értesültek, hogy a közgyűlési határozattal junius negyedik vasárnapja utánra kitűzőit vásár teiminusát azért kel­lett előbbre hozni, hogy a gazdák gazdasági munkálatait a vásár ne akadályozza. Miután azonban a régi terminus ellen eddig még egyszer sem hangzottak el pana­szok, viszont a megyebeli összes vásárok egymáshoz igazodnak s igy az erőszakos előbbrehelyezés torlódást okoz. a régi terminus visszaállítását követelik az iparo­sok és kereskedők. MMMflWMMM^^ Ezer eszt vendég Budapesten Tisztelgő látogatást tettek a képviselőház elnökénél Budapest, junius 9. A mai nap folyamán körülbelül 1000 eszt vendég érkezik Budapestre, hogy részt vegyen a holnap kezdődő finn—ugor kongresszuson. A részt­vevők 722 főből álló csoportja ma regpel érkezett a magyar ha­tárhoz. Szobon a község apraja nagyja, üdvözölte őket az állo­máson. A kongresszus megyar bizottsága Teleki Pál gróffal az élén már péntek este óta Szobon időzőtt. A nyugati pályaudvarra egynegyed 10 órakor futott be az eszteket hozó vonat. Petry Pál Jenő üdvözölték őket a kormány, illetve a főváros nevében. A pályaudvart sűrűn diszitette a finn eszt, ma­gyar nemzeti és fővárosi lobogó. Az eszt képviselők ma délelőtt 11 órakor Zsitvay Tibor Házelnök­nél tisztelgő látogatást tettek. Az elnök rendkivül meleg beszédben köszöntötte őket. Majd felmentek a diplomaták karzatára. A Ház tagjai felállya lelkesen ünnepel­ték őket. Éppen Haller István beszélt, aki felhasználta az alkal­mat, hogy a magyar törvényho­zás házában köszöntse őket. államtitkár és Lobmayer Egy aKtuális problémához Egyéb ünnepi szórakozás hiá­nyában régi hírlapjaim között bön­gészve, véletlenül kezembe akadt a Pesti Napló két év előtti hús­véti száma, amelyben többek kö­zött a honvédelmi miniszter ur irt egy elég terjedelmes cikket. A cikk, amely a leventeintézményt bizonyos baloldali támadások el­len veszi védelmébe, végered­ményben oda concludál. hogy fenntartani az intézményt már an­nak a népművelő hatásnak okáért is szükséges, amit a békebeli ka­tonáskodásnál tapasztalhattunk s amit most a leventekötelezettség­től is joggal elvár. Mert tagadhatatlan. A7 a három éves katonáskodás igen nagy mér­tékben járult hozzá az általános műveltségi fok emeléséhez. Az a béres gyerek, akinek látóköre csak ritkán haladta tul azt a rétet, amelyen az uraság lábas jószá­gát terelgette, három esztendő mul­tán ismeretekben gazdagon, elmé­ben csiszolva, jellemben edzve kerülhetett haza s ha a rend és a fegyelemszeretet erényévé vált az aránylag rövid idő alatt, otthon könnyebben is boldogult. Amilyen helyes azonban ez a megállapítás a népművelő hatá­sáról a katonáskodásnak, éppen annyira nem helytálló mint érv, mert tévedés azt hinni és hirdetni, hogy ez a katonai oktatás ered­ménye volt. Az a katonai „iskola", amit nagyobbára csak kedvezőt­len idő esetén volt szabad meg­tartani a legénységgel, megelége­dett azzal, ha infanteriszt Csipak el tudta sorolni az armeoberin­spektor Erzherzogtól a zugskom­mandás hadnagyáig az összes le­hető rangokat és lehetetlen neve­ket. Ellenben akik tanúi voltak azoknak a csendes beszélgetések­nek, melyek a takarodó elfuvása után indultak meg fenn, a sóha­jokkal terhes kaszárnyatermekben, azok igenis tudják, hogy mikép ment végbe a lelkek átalakulása. Mert itt, ahol egy födél alatt volt elszállásolva az erdélyi begyek bocskoros kecskepásztorától a pót­tartalékosokig mindaz a hadköte­les, aki csak az egy éves önkén­tesség előnyeit nem „élvezhette", itt tartott előadást társainak a maga mulattatására a szegény néptanító, itt magyarázták a tech­(A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület több évtizedes óhaját váltja valóra f. év juüus hó 1-én, ugyanis akkor avatja fel méltó keretek között székházát. A meghívók most készülnek s az ünnepélyre Békéscsaba társa­dalmán kivül több ipartestületet és a közélet kitűnőségei közül is so­kakat fognak meghívni. Az ünnepély az összes vallás­felekezetek templomaiban tartandó hálaadó istentiszteletekkel kez­dődik. Délelőtt 11 órakor díszközgyű­lés lesz az Iparosok Háza újon­nan épült dísztermében, melynek tárgysorozata: 1. Hiszekegy. Énekli az Iparos Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Ko­vács ..Mihály, ipartestületi elnök. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Forray Lajos, az ipartestület ügyé­sze. 4. Az Iparosok Háza története. Ismerteti dr. Romváry Iván, az ipartestület titkára. 5. Üdvözlő beszédek. 6. Elnöki zárszó. 7. Himnusz. Énekli az Iparos Dalárda. Délben 1 órakor nagyszabású társasebéd. Este 9 órakor tánc­mulatság lesz. Hisszük, hogy Békéscsaba egész társadalma részt vesz az ünne­pélyen, támogatva a nemes törek­vést, amely mostanában az ipar­testület működésében nyilvánul. MfMWMAMMAfMWMAMMMWMM Tanácsülés A folyó évi junius hó 8 én tar­tott tanácsülésben a következő ügyeket intézték ei: íparigazolványt kaplak: Hege­dűs Sándor cipész, Komlósi István fakereskedő, Benedek Irén élelmi­szerkereskedő, Kocsis Sándorné motorikus favágó iparra. A hajdúk és tűzoltók részére szükséges cipők és csizmák szál­lítására beadott ajánlatok közül a tanács Penyaska Pál és Durai Pál ajánlatát fogadta el. Épitési engedélyt kaotak: Mé­száros Mihály, Mitykó János, Hra­bovszky János, Berecki Pál Batizi István, Hrabovszky György, Pri­bojszky János. nika fejlődését a gépész, villany­szerelő s itt oktatott sima mo­dorra minden „bundást" az extra mondáaos kereskedősegéd. Magam figyeltem meg egy Íz­ben egy zádorlaki kőmüvessegé­det. aki hálószomszédját takarodó után oktatta a betűvetés mester­ségére. Hány, az éjszakából ello­pott óra eredménye volt az, ami­kor a tanítvány már le tudta írni a nevét I ? .. Bizony nem volt ehhez más köze a KuK szellemnek, minthogy führer ur Csenderits — bántván Í0QNT mint a fogkó, meglazítja ezt s meg­szabadítja tőle a veszélyeztetett fog­zománcot álmos füleit a suttogás — néha­néha a tekintély okéért csende­sen odaszólt: „Kuss !" .. Azonban nem erről akarok én beszélni, hiszen tudom, hogy a KuK érát a mai leventeoktatással egy kalap alá vonni, a kettő közt párhuzamot venni nem lehet. De éppen mert nem hiszem, hogy volna magyar ember, aki ne te­kintene büszkén, szeretettel a magyar jövő e sastollas letétemé­nyeseire, szükségesnek látom az intézmény egy olyan hibájára rá­mutatni, ami nem politikai, de gazdasági okokból fog az intéz-KAL®DONT PUHABB a fog zománcánál, amelyet gyöngy­házszeriien fehérré csiszol és igy ter­mészetes szépségét emeli. ménnyel szemben ellenszenvet ki­váltani, ha — hamarosan nem orvosolják a bajt. Aki ismeri a magyar ember, kü­lönösen a magyar gazdaember takarékosságszeretetét, az meg­érti mit jelent az nála. ha tőle a hatóság 5—10—20 pengőket, de gyakran többet követel csak azért, mert a keze alá tartozó levente­köteles ifjú egy-egy gyakorlatot elmulasz*. A helyzet ugyanis az, hogy a mulasztásért a fiu szülő­jét, vagy munkaadóját vonják fe­lelősségre és sújtják tekintélyes birsággal. KALCDONT gyob$a B Í a hatásában. A szájat habjával tisztítja és üde frisseséget ad a leheletnek. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom