Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám
1928-04-08 / 81. szám
öékfscaoa, 1028. április 8 SfKfgKEGfBK KODUOK1 * 3 fl gyulai bürer Albert negyediK centennáriumánaK emlékére Irta : Kiaa Béla György Nürnbergben néhány nap múlva ünneplik a német festőművészet egyik legérdekesebb alakjának, Dürer Albert halálának 400 éves évfordulóját. A nürnbergi Dürerünnepélyen résztvesz Gyula város kiküldöttje is, mert Dürer atyja, idősb Dürer Albert, Gyula város mellett fekvő Ajtós (Thürer) községben született és innen vándorolt ki Nürnbergbe, hol ötvösmester volt és hol 1471 május 21-én születeít Dürer Albert, a németen sokoldalú és nag>hirü fesiője. A fiatal Dürer atyja ötvösmühelyében nyerte korénak sok nagynevű müvésztársával együtt első oktatását. Már inaskodása idejében verte ki szinezüstből „Krisztus hét állomása a Golgotáig" cimü mestermüvét. Röviddel ezután jelent meg fametszetből álló nagy sorozatos alkotása, a világhirü „Jelenések". E munka megjelenése nagyon időszerű volt, mert Németország a mü megjelenésekor éppen a reformáció küszöbén állott. Dürer ezen metszetei nagy vonzóerőt gyakorolnak a művészi iskolázottságu szemlélőre. Élesen figyeli meg a művész metszeteiben a részleteket és nagy szabadságot enged meg magénak a képek elrajzolósában. A művész egyik pa8Sziósorozalónak néhány lapján az 1504 es évszám látható, melynek zöld alaptónusa miatt nyerte a mü a „Zöld passzió" elnevezést. Ilyen zöld passzió kép „Krisztus ostoroztatása" is. Dürer hírnevének megalapításában oroszlán része van az 1513—14-ik évben befejezett három híres rézmetszetének, a „Keresztyén lovag", a „Melancholia" és „Szent Jeromos a cellában" cimü müvek, Dürernek mester* müvei. A három metszetnek megmunkálása finomságéval és változatosságéval nagyszerűen hat a szemlélőre. A metszetek elérik a festményt jellemző egyenletességet és kifetezővé tudja tenni Dürer metszeteit a legsűrűbben fedett és legkevésbbé lineáris jellegű részeken is. Dürer a német festészetnek nemcsak gyarapítója, dicsősége, szigorúbb törvények szerinti müvelője, hanem a német művészettörténet uj megalapítója volt. ő vezette ót a német festőművészetet a csúcsíves stílus utolsó fejlődési állapotából az uj plastíkus felfogásba. Művészetének legfőbb célja Krisztus történetének formába öntése, melyet az ábrázolás példátlan bensősége és a legnagyobb emberi érzelmeknek meggyőző erővel történő feltüntetése jellemez. Dürer életének derekán, 1528 április 6-én hunyt el. Ereiben magyar vér csörgedezett és magyar faji nagyszerű tulajdonságai méltán sorakoztatjak őt a hazánkból kivándorolt, kedvező művészi levegőben felnőtt, oly sok magyar származású génius közzé. A békésmegyei származású Dürer család történetét magyar és latin nyelven néhai Haán Lajos békéscsabai evangelikus lelkész, a neves történetíró 1860-ban irta meg és könyve Jénában latin és Békéscsabán magyar nyelven jelent meg. Rapsodia Christiana Irta: Chovan József — Ecce Homol — Ott ált ezernyi nép előtt Az Ur: — a Hó, — a Tisztaság, S körötte áll kegyetlenül A Bűn, — a Vád s a Cifraság ... (E furcsa „három jóbarát". Ki vészt jelent és kinhalált, Ha emberére rátalált...) — S itt épenséggel rátalált...! — S ki egyszerű ruháiban (— Beszélve szót: — vigasztalót, Szivnyugtatót; — igaz', — valót...) Bejárt Hegyet, bejárt Vizet; S ki minden lelket egyaránt Szeret. — s gonoszra jót fizet... — Hallgat, — s piheg... , — Judex „immaculatus" .. / — Es mond a Biró kinosan: — Beszéljetek! — Mi bűne van ?!— — Plebs misera! — S kiált a Nép! — Keresztre Őt l — A Pártütőt! — A Hitszegőt! — A trónok ellen lázadót! — A trónusokra éhezőt! — (S ököl szorul, — dorong lecsap, S a pálca húsba, vérbe kap...) S amig a furcsa lárma dúl Megmozdulatlan áll az Ur, S csak —szöí se szólva senkinek — Figyel: — vájjon ki menti meg.., ? — Justitia humana! — Ám kőre válva sziv, — kebel Süvit: — Keresztet érdemel! — Csak vesszen el! Csak vesszen el! — Halál reá, ki szót emel!! — Golgotha! — S feszült a csend, miként a,húr... ... És Golgothára ment az Úr... 1 — Piéta! — Komor, sötét az égperem; — S a vér nyomában ... könny terem ... — Lelkész jelölés volt Mezőny, berényben. Az elhunyt Jeszenszky Károly utódjónak megválasztása most a mezőberényi ev. egyház fontos kérdése. Az esperes jelenlétében megtörtént a jelölés. A 13 pályézó közül próba szónoklatra meghívást kapnak: Gazso Pál csabai hitoktató lelkész, Tabók Ferenc kondorosi segédlelkész, Szlancsik Pál pusztaföldvári lelkész és Krieger Mihály nyíregyházi püspöki másodlelkész. E négy közül válászt az egyház. Ha minden egyes darabon rajta lenne az ára..* igen meglepődne fehérneműje nagy ériekén: 8 férfiing...... 8 nőiing 8 férfi lábravaló 8 combinage „ 16 gallér 4 let zsebkendő 32 pár harisnya és zokni ~ «. 16 hálóing ...... 4 ágyhuzat .. .. 4 fehér asztal' készlet ...... 2 színes asztal' készlet .. „ .. Gyermekruhák, fehérnemiiek « Törülközők, fürdőruhák .. •* Konyharuhák .. P 96.P 96.P 64.P 160.P 16.P 60.P 160.P 240.P 300.P 300.P 100.P100.P100.P 50.összesen.. P 1842.Csaknem 2000 pengőbe kerül egy négytagú család négyheti fehérneműje, bár ez a száma* dás még koránt* sem teljes és ab* ból egynéhány darab hiányzik. Gondoll*e ön erre akkor, mi* kor fehérnemű* jét teljesen a mosónő kénye* kedvére bizta ? Meggondolta *e ön valaha, mi* lycn megtakari* lást jelent az, ha fehérneműje ídőelőfti romlás helyett épen kerül vissza szekrényébe? Ne bizza a mosónőre a mosószer megválasz* tását! Ne engedje, hogy értékes fehérneműjét dörzsöljék, hiszen a dús Rinso*oldalban való ázfatással ugyanezt a célt éri el, de egy* • úttal nyugodt lehet afelől is, hogy sem maró* anyag nem éri fehérneműjét, sem oxygén vagy más fehé* riiőszer, amely a ruhát kimé* leflenül fehéríti. Ami különleges kezelést igényel, azt tegye félre a Lux-aí mosandó fehérne miiek közé. Esti 7 óráig adhatóK fel csomagoK az l-es számú postán és 8 óráig a 2-es számúnál fl postaigazgatóság rendelKezés? április 10-én lép életbe (A Közlöny eredeti tudósítása ) Ismeretes dolog, hogy a csabai kereskedelmi élet fejlődésének elengedhetetlen követelménye lett a postai szolgálat bizonyos fokú kiterjesztése. A mult évben aztán a Kereskedelmi Csarnok és egyéb érdekeltségek kérésére Kovács Károly főfelügyelő javaslatára a postaigazgatóság oly módon terjesztette ki a postai szolgálatot, hogy lehetővé tette külön dij fizetése nélkül csomagok és egyéb küldemények feladását és továbbítását a késő esti órákban is a 2-es számú postahivatalnál. Ilyen formán lehetségessé vált, hogy különösen a romlandó élelmiszer és egyéb küldemények nyáron a hűvösebb esti órákban is feladhatók voltak, ugy hogy reggelre már Budapestre meg is érkeztek. A kereskedőknek és iparosoknak, kertészeknek csak az okozott kellemetlenséget, hogy a csomagokkal a vasúti postára kellett kifáradniok. A szegedi postaigazgatóság látván azt, hogy ez az ujitás, mely az ország vidéki városaiban elsőnek tekinthető, Békéscsabán kitűnően bevált, további szolgálat kiterjesztésre határozta el magát. E szerint folyó évi április 4-én kelt 3—A164/1928. számú rendeletével a csomagfelvételi rendes szolgálatot és pedig ugy a sommás, mint a kézi és betét csomagokat illetőleg a Békéscsaba 1. sz. hivatalnál 18 órától 19 óráig, a Békéscsaba 2. sz. postahivatalnál pedig 18 órától 20 óráig meghoszszabbitotta. Az emiilett időtartam alatt tehát mindkét postahivatalnál ugy a sommás, mint a kézi és betétcsomagok az időntúli küldeményekre megállapított külön dij szedése nélkül vétetnek fel és a legközelebbi indítással toyábbittatnak. Egyéb postai küldemények 20 órától kezdve az éjjeli szolgálatot tartó Békéscsaba 2. számú postahivatalnál az időntúli küldeményekre nézve megállapított külön dij (küldemény darabonként 24 fillér) szedése mellett szintén elfogadhatók. A kiterjesztett szolgálat f. hó 10-étől lép életbe.
