Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-22 / 115. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1928 májas 22 Kedd 55-ifc évfolyam, 115-ik szám BEKESHEGTEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP IUHI ClőfUetéal süj** : Helyben 6s vidétue poitán küldre: Mgyedlm 6 pangó, egy hónapra 2 pengő. Példányomén! 10 íllléz. Főtietkear" A: Dr. Gy8np5«t jánoa Talafoniiám: 7 Sierkeeitőiég él kiadóhivatal: UkétcscbáB, II, kartlel Ferenci Jóiaef-téi 20. aiám alatt, Hlfdetóa dljnabái iierlnt. Felelői iierkentő i Pilipplnyl Sámuel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap ünnepelték meg országszerte s igy Békét cjabón is a Hősök emlékét. Az összes felekezetek templomaiban istentisztelet volt, melyet a hősök emlékének szenteltek. Délelőtt 11 órakor indu't a 101 es emlékműtől a kegyeleti staféta, melyben a katonaság, a leventeegyesület, az AEGV sportköre, a felső mezőgazdasági és felső kereskedelmi iskolák futói vettek részt. A Hősök temetőjébe elsőnek a felső mezőgazdasági iskola futója érkezett be. Ezután Kirner Gusztáv mondott maga8szárnyala8u emlékbeszédet, majd utána sorban tették le koszorúikat Pintér ezredes, a 10-ik gyalogezred, Berthóty dr. polgármester a város, Korniss Géza dr. a Hadröá, Szellner Antal meglepően szép beszéd kíséretében a Kereskedelmi Csarnok, Bohus M. György a kisgazdák, dr. Pap Zsigmondné a Nőegylet nevében, továbbá hoss2U sorban a többi társadalmi egyesületek. BajoK a szarvasi TessediK-intézetKörül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szarvasi Tessedik- középfokú gazdasági tanintézet működésének első éve meglehetős viszontagságos körülmények között indul. Áldásos kulturmunkássága nyugodt menetét meglepetést keltő személyi válságok zavarják. Az intézet igazgatója, dr. Gulác?y Sándor s a bikazugi mintagazdaság vezetője, Paál Béla Szarvasról más tanintézetekhez lettek elhelyezve. Annál nagyobb szenzációt okozott ez a két áthelyezés a szarvasi közönség köré' ben, mivel mindkét tanférfiutói, mint kiváló szakemberektől sokat vártak a szarvasiak s joggal remélhették az intézet felvirágoztatását. Az áthelyezést, amint halljuk, ama körülmény tette elkerülhetetlenné, hogy a két távozó pedagógus között kiegyenlíthetetlen ellentétek támadtak, mely ellentétek miatt a felettes hatóság beavatkozása is szükségesse vált. Mintha a néhai gazdasági reformátort, Tessedik Sámuelt még holta után is üldözné a fátum s mintha a nevét viselő intézet falai között az ő munkássága sikerén tapadó démon újra életre kelne, hogy megzavarja a lelkeket s ke. rékkötője legyen a békés munkásságnak ? ZBrichbea a magyar pengőt 80.63.5-el Jegyezték. fl villamosmüveK Költségvetésének változtatásnélküli jóváhagyását kéri a város a minisztertől fl Képviselőtestület a Luther-utcai teleKből enged át 280 ölet az adóhivatalnaK — Nem helyeziK hatályon Kívül a kövezési szabályrendeletet — fl régi bérlő Kapta a Vasúti szállodát, FataKy pótajánlatát nem fogadta el a város (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestülete hétfőn tartotta májusi közgyűlését, melyen — mint mér megírtuk — egy sereg fontos tárgy kelült letárgyalásre. A közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. polgármester, kinek rövid megnyitó szavai után Francziszky Lajos dr. fogalmazó olvasta fel a polgármesteri jelentést. Jelentésében a polgármester kegyeletes szavakkal parentálta el a napokban elhunyt Reisz Miksa dr.-t, kiemelvén az ő nagyértékü munkásságéi, melyet 40 éven át teljesitett a város közegészségügye javéra. Kegyeletes részvéttel emlékezik meg Nóvák János képviselőtestületi tag elhunytáról, kinek helyébe a sorban következő Vraukó János póttagot hivta be. A jelentéshez elsőnek Lipták L. Pál szólott hozzá. Kifogásolja azt, hogy a gazdasági munka idején a leventék minden vasárnap kötelesek foglalkozásra menni. Arra kéri a polgármestert, hasson oda, hogy a leventéket minden második vasárnap mentsék fel a foglalkozások alól. Szóvá teszi még azt, hogy a búzapiacon feltétlenül szükséges egy illemhelyet létesíteni, valamint egy fedett csarnokot, ahol esős idő esetén a közönség védelmet találjon. Pollák Arnold arra kéri a polgármestert, hogy járjon utána a város törvényhatósági joggal való felruházása ügyének. Szóvá teszi ez Andrássy ut pályaudvar felőli végének késedelmes kövezését és követeli a felsővégi sánc rendezését. (Itt Kraszkó közbeszólt: Jó lesz az még vagy 50 évig ugy, ahogy van.) Román Pál a Gróf Tisza Istvánuti árkok ügyét teszi szóvá, melyek miatt a kocsik nem képesek az üzletek elé állani. Darida Károly a Ludvíg-utca és környékének lecsapolását, valamint az utca kiszélesítését kéri. Kovács Sz. Márton a vasúti kisrakodó hoz vezető utca feltöltését kéri. Pesti Béla az Orosházi-ut kiszélesítésének ügye iránt érdeklődik és szóvá teszi azt. hogy a Franklin-és Tompa-utcai telkekre a hivatal kiadja az építési engedélyeket, de nem határozza meg a járdaszint magasságot. Nóvák György a nagysziki sánc szennyességét teszi szóvá és kifogásolja a közgyűlés tárgysorozatának ügyrendjét. A polgármester részletes válasza után a jelentést a képviselőtestület elfogadta. A villamosmü költségvetését újra felterjesztik a miniszterhez A jelentés utén Medovarszky Mátyás dr. főjegyző olvassa fel a villamos müvek költségvetésének jóváhagyását megtagadó miniszteri hatarozalot. Az állandó választmány javaslata az, hogy az újólag megindokolt költségvetés változtatás nélkül való jóváhagyását kérje a minisztertől a képviselőtestület. A javaslathoz Pollák Arnold szól hozzá és kéri, hogy a IV-ik kerület két utcájának régóta húzódó világítását csinálja meg a villanytelep. Kifogásolja azt is, hogy a szerelőmunkások maguk húzzák a felszerelést hordó kocsit és azt javasolja, hogy vegyen a telep e célra autót. Araczky György felvilágosítja Pollákot, hogy a szerelők nem azért húzzák maguk a kocsit, mintha e célra a telep nem akarna gépjármüvet rendelkezésre adni, hanem azért, mert a szerelés alkalmával oszloptól oszlopig haladnak, egy-egy oszlopnál félóráig is dolgoznak, miértÍ3 autó alkalmazása teljesen felesleges. Egyébként a szerelésnél a fővárosban is maguk a munkások húzzák a kis szerelő talyigát. Román Pál a villanytelepi alkalmazottak nyugdijának rendezését követeli. A felszólalásokra adott válasz után a képviselőtestület egyhangúan fogadta el az állandó választmány javaslatát. A Luther utcai telekből kap az adóhivatal A régóta húzódó adóhivatali telek ügyében az állandó választmány azt javasolja, hogy enged jen át a város a Luther-utcai telekből 280 négyszögölet az ev. iskola mellett ölenként 25 pengőért s hogy a telek szabályos lehessen, egy kis sávot ajánljanak fel hasonló feltételek mellett az evang. egyháznak. A javaslathoz Araczky György szól hozzá és kevesli a 25 pengőt s indítványozza, hogy legalább 50 pengőt kérjen a város. Reisz Hermán az állandó választmány javaslatát fogadja el. Lipták Lukácsik szerint kár a telket eldarabolni, mikor van a városnak más megfelelőbb helye is adóhivatal részére. Például a kis Próféta melletti barakok (?). (Ellenmondás.) Forray Lajos dr. és Szelner Antal szintén az állandó választmány javaslatai mellett törnek pálcát. Majd Berthóty István polgármester hivja fel a közgyűlés figyelmét arra, hogy nézete szerint az adóhivatalnak is, mint általában az összes közhivataloknak a felek, a polgárok érdekében a város központjában kell lenniök. A tisztviselőknek végeredményben mindegy, hogy a városnak melyik részén van hivatali helyiségük, de a lakosoknak nem mindegy, hogy esetleg a perifériákon épült hivatalba kell menniök ügyesbajos dolgaik elintézése végett. Névszerinti szavazást rendel, melynek megtörténte után enunciálja, hogy az állandó választmány javaslata mellett szavaztak 72-en, ellene 32-en. Igy az adóhivatalnak szánt telket négyszögölenként 25 pengőért engedi át a kincstárnak a város. Két kisebb Qgy után a kövezési szabályrendelet Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ismerteti az uj munkásbiztosítási törvényt, mely a városi szabályrendelet megfelelő módosítását vonja maga után. A közgyűlés vita nélkül fogadta el az állandó választmány ide vonatkozó javaslatát. Ugyancsak Medovarszky Mátyás dr. ismerteti az 1928—29. évi állami költségvetési törvényjavaslat ama intézkedését, hogy ezentúl a városok is tartoznak hozzájárulni az államrendőrség fenntartási költségeihez. Az állandó választmány javasolja, hogy Békéscsaba város is csatlakozzék e törvényjavaslat ellen való tiltakozáshoz s ama kérelemhez, hogy a kormány ejtse el a tervet. Vita nélkül elfogadták. Ezután áttért a közgyűlés Lepény János és társai ama beadványának tárgyalására, melyben kérik az eddig érvényben levő kövezési szabályrendelet hatályon kivül helyezését. Az állandó választmány javaslata az, hogy a közgyülös utasítsa el e beadványt jogi és pénzügyi szempontból is, hiszen annak elfogadása legalább 50 százalékos pótadót jelentene a lakosságra nézve. Lepény János megokolja a beadványát. Nézete szerint a 30 százalékos kövezési hozzájárulást az érdekelt telektulajdonosok ugy sem tudják megfizetni.