Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-20 / 114. szám

2 iMmeiM Békéscsaba 1928 május 20 Harisnya ^ Uri, női fehérnemű Nyakkendő különlegességek ^ Keztyü Tescher Imre Békéscsaba, Andrássy-ut 7. utcei leiekből az ev. iskola mel­leit egy 280 négyszögöles darabot. A kövezési szabályrendelet ügye is ujabban közgyülésről-közgyü­lésre felszínre vetődik. Ezúttal Lepény János és társai kérik a szabályrendelet hatályon kivül való helyezését. A kérés teljesít­hetetlen, mert annak teljesítése esetében az eddigi hozzájárulá­sok visszafizetendők lennének. Ha a város képviselőtestülete a horribilis összeg visszafizetését elhatározná, ugy egy uj 50 százalékos pót­adót kellene megsza­vazni. Mindezektől eltekintve, igazság­talan lenne a szabályrendelet ha­tályon kivül helyezése, mert az egyetemleges adózás terhével szemben a házzal nem rendelke­zők semmiféle megtérítést nem élveznének, mig a háztulajdono­sok ingatlanai sokkal nagyobb mérvű értékemelkedéshez jutnának, mint a mór befizetett hozzájárulás összege. A fővámhivatal bérleli ügyében a tanács a jelenlegi elhelyezés mellett van, mert szerinte a má­sik ajánlattevő kikötése elfogad­hatatlan, miután az áruforgalmi raktárak más célra való felhasz­nálásának megengedését javasolni nem állana módjában. A régi leánygimnázium átalakí­tásának ügyében két vélemény van. Az egyik szerint felesleges az igazgatói lakás, hanem azzal is az intézet befogadóképességét kellene növelni; a másik szerint pedig szükséges, hogy az intézet­ben az igazgató feltétlenül ott lak­jon. A tanács azon az álláspon­ton van, hogy az igazgatói lakás­sal a tantermek számbelileg ugyan növelhetők lennének, de a tanter­mek befogadóképessége ugyanaz maradna s igy legfeljebb 2—3 fe­lesleges tanteremmel több lenne. Viszont az, hogy az igazgató az intézetben lakjon mór csak azéit is elengedhetetlen, mert az feltét­lenül szükséges, hogy az intézet feje a köteles felügyeletet mennél könnyebben gyakorolhassa. A Vasúti vendéglőre Ferencz Mihály pőtajánlatot adott be s ebben 16000 pengő évi bért ajánl fel azzal, hogy az általa kölcsön adott 400 millió koronát a város fizesse vissza. Érkezett még egy 20000 pengős ajánlat is a volt Ka­kas bérlőjének, Bors Simonnak fia részéről. A tanács javaslata az, hogy méltányosságból adassék a bérlet Ferencz Mihálynak, mint régi bérlőnek, aki a szálloda pél­dás vezetésével is megérdemli azt, hogy előnyben részesüljön. A Próféta vendéglő ügye a pót­tárgysorozaton szerepel. Pataky Ferenc, a vendéglő bérlője kér­vénnyel fordult a képviselőtestü­lethez. A kérvényben kijelenti, hogy a közgyűlés által megálla­pított súlyos feltételek mellett a bérleti szerződést nem kötheti meg. Fenntartja azonban eredeti 4500 pengős ajánlatát azzal, hogy 6 éves szerződés esetén az általa 32000 pengő értékű beépítések­ről a város javára lemond, sőt kötelezi magát ujabb 10000 pengő értékű további beépítésre. Ha a képviselőtestület ezt az ajánlatot nem fogadná el, ugy azt kéri, hogy a 32030 pengő beépített ér­tékek ellenében hosszabbítsa meg a város 3 esztendőre szerződé­sét, azaz Pataky ezalatt a 3 esz­tendő alatt bért nem fizetne, vi­szont annak elteltével minden be­építés a város tulajdonába megy ét. Hivatkozik arra. hogy a Pró­fétára csak azért érkezhettek ma­gas ajánlatok, mert ő egész va­gyonát belefektette az átalakításba és a yendéglő forgalmassá téte­lébe. Üzleti könyveivel hajlandó viszont bizonyítani azt, hogy a piac elhelyezése, az Iparos Szék­ház vendéglőjének szomszédsága a Próféta bevétele az eddiginek 60%-ra esett, tehát az általa meg­ajánlott bérnél magasabbat kép­telen fizetni. Végül arra kéri a képviselőtes­tületet, hogy ha ajánlatát nem fogadná el, ugy ő, akinek egy küzdelmes élet alatt szerzett teljes vagyona az üzletben fekszik, a teljesített beépítésekért kártalanit­tassék. A tanácsi javaslat — Pataky kétségtelenül méltánylandó érvei ellenére — az, hogy a város hir­dessen uj pályázatot a vendéglőre. Az Andrés8y-uti fatelepek kite­lepítése nem időszerű a tanács javaslata szerint egyrészt azért, DONT ASSZOtM** k friss üde lehelletet, állandóan szép és egészséges fogakat jelent. / mert egy ilyen határozat végre­hajtása óriási anyagi áldozatokat követelne a várostól, de meg a felszabadítandó és megvásárlandó telkek üresen állván, jövedelmet sem hoznának a városnak. A póttárgysorozaton kisebb je­lentőségű ügyek szerepelnek a kö­vetkező sorrendben. 1. 1927. évi köz- és gyámpénz­tár, valamint az alapok szám' adásai. 2. Kultuszminiszter leirata az uj leányközépiskola telkének rende­zésére vonatkozólag. 3. Árvaszéki ügyész helyettesí­tése ügyében előterjesztés. 4. Tanyai szülésznői lakások építése. 5. Békéscsabai ált. népegylet telekszerződése. 6. Békéscsabai ált. népegylet terhelési tilalom feloldása. 7. PauMk György elidegenítési tilolom feloldását kéri. 8. Kovác3 Mihály területhaszná­lati szerződés megkötésének füg­gőben tartósát kéri. 9. Darida Károly és társa ké­relme az V. kerületi közkút he­lyének kijelölése ügyében. 10. Polgári patkoló tanfolyam segélyezése. 11. Lakos Mihályné utcaszabá­lyozás folytán elesett négyszög­ölekért kárpótlást kér. 12. Dr. Bagyinka János szabad­ság iránti kérelme. 13. Próféta vendéglő bérletére vonatkozólag a bérlő kérelme. 14. Vasas Mihály főiskolai hall­gató segélyezése. 15. Pesti Béla indítványa az Orosházi ut locsolása ügyében. Országos lovasnapok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult évben volt száz éves év­fordulója annak, hogy legnagyobb magyarunk, gróf Széchenyi István Rákos mezején az első lovasna­pot rendezte s elévülhetetlen ér­demeket szerzett lótenyésztésünk felvirágoztatásában, ezen évszá­zad elteltével hasonló célzattal rendezi junius 9—10—11. napo kon a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Debrecenben az Orszá gos lovasnapokat. Főcélja az, hogy ugy hazánk egyes vidékei, mint a külföld részt vevő vendégei megismerjék azon szép és értékes lóálloményunkaf, mellyel, dacára a nagy megpró béltatásoknak, a háború s azt kö­vető nehéz idők viszontagságai­nak, még ma is rendelkezünk, mert hisz területünkhöz képest ma Európa államai között is a csonka ország lóállománya áll a második helyen. Hiába a mai időszaknak, — a gőz, a villamosság, a géptechnika törtető haladása — e nemes álla tot nem fogja tudni kiszorítani a magyar nemzet történetéből, hisz nemzetünk lovon jött ki őshazá­jából s a ló iránti szeretetet meg is őrizte napjainkig is. Ez impozáns nagy lovasnapokra már eddig is az ország különböző vármegyéiből ezernél több lovas jelentkezett s e hatalmas és festői fÉRFlNAK munkaképessége megtakarítását jelenti, mert: ép fogazat — ép ^ gyonw —^éjp^zerveze^^^ ^i szépséget alkotó menet junius hó 10 én a kormányzó, vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós Őfőméltósága előtt a résztvevő katonaság, leven­ték és cserkészekkel együtt hódoló felvonulást rendez. S az elvonuló lovascsapat mél­tán hirdetni fogja a beigérkezett külföldi vendégek előtt, hogy e csonka ország ma is képes, ugy, mint régen, — Ausztria, Török­ország, Göröghon stb., kik mind vásárlóink voltak, fedezni katonai ióállományuk szükségletét. Tanácsülés A folyó évi május hó 18-án tartott ülésében a tanács az alábbi ügyeket intézte el: Iparigazolványt kaptak: Ziótér Vilmos mészáros, Kiss Ferenc borbély, SJŐCS József hangszer­készítő, Lévai Lajo3 borbély, Hankó Mihály hentes, Bagyinka János kőmives, Kis3 István ve­gyeskereskedő, Gog Károly cu­korka. Rosenberg Adolf rőfös, Knopfler Ignácné rőfös, Klein Rudolfné rőföskereskedő iparra. Nyitvatartási engedélyt kaptak: JaWb Ernőné és Lebovics Fülöp. Épitési engedélyt kaptak : Pa­taki Pál, Löw/ Albert, Zsilinszky Gyula, Bánszky Mátyás, MÁV. Kámán Jánosné, Ancsin János, Szovszky György, Szász G. István, Gálik Pál, Szeberényi János dr., Balogh Sándor és Szeményi János. Telekeldarabolási engedélyt kap­tak : S seberényi János dr., Baráti Vince. Hankó Mihály és Hra­bovszky Jánosné. BonNsi engedélyt kaptak: La­katos József és Gálik Pál. már csak íjét mérföld­nyire vannak a détkinai csapatok Pekingtőt London, májú? 19. A délkinai csapatok már csak hét mérföld­nyire vannak Pekingtől, ahol ki­hirdették az ostromállapotot Hir szerint Csang Cso Lin, az északi csapatok vezére ismét felveszi a harcot az előre nyomuló déliek­kel szemben. Tien-Csin városá­nak megerősítésére csapatok ér­keztek, 12000 külföldi katona állomásozik a városban. Tokiói jelentés szerint a japán kormány­nak a kinai északi kormányhoz intézett memorandumát arra ma­gyarázzák, hogy a japán csapa­tok Mandsuria megszállására ké­szülnek. Szerb tjatdrőrök gaz bosszúállása Rothermere miatt Kelebia, május 19. Azokat a magyar birtokosokat, kiknek föld­jük jugoszláv területen van, de Magyarországon laknak, tegnap este számszerint 23 at a szerb ha­tárőrök visszatértükkor egy barakba terelték és korbáccsal véresre ver­ték őket. Tettüknek oka az, hogy a magyarok lord Rothermere fiát, Esmond Harmsworthtot oly tün­tető lelkesedéssel fogadták. KALSOONT a tiszta, édes lehelletet, pompás fehér fogacskákat. ép és erőteljes fogsor kifejlódésé^elenti^^^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom