Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-11 / 107. szám

ív fiiier Békésessba, 1928 májas 11 Péntek 55-Ifc gfíolfsm, 107-ik züm mmwmwmwmmmmmmmi^^ BEKESMEGYE POLITIKAI HAPILAP KiOílftdtfettl «UJ»JL . Haljrbra ét vidékre postán küldve: negyed­irtl 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Főssnkesitő: Dr. GyOngyOsi J&noa Fslalős sserkesstő i rUlpplnyi * •lofonsiám: 7 Sattktutőség és kiadóhivatal: Bíkéacsabáa, 12. kerület Ferencs Jóaseí-téi 20. tsám alatt, Hirdetés dljaaabás aierint. Harc a KoncoKért Hetek óta folytak az előkészü­letek a gyulefehéivóri gyűlés meg­tartáséra és ni sem természete­sebb, minthogy az éideklődés az ott történlek felé fordul. Hiszen Gyulafehérvárt mondta ki a ro­mánság 1918 ban a Msgyarorszég­tól való elszakadást és csatlako zását a regáthoz. Az erdélyi feje­delmek egykori székhelye tragiku­san szomorú még a magyar ér­zésnek. Sokan reményiették, hogy a vasárnap megtaitott gyűlés olyan eredményeket és határozatokat fog produkálni, amelyekkel némi­leg txpiálva lesz az 1918-iki gyu­lafehi rvári határozat sötét emléke. Pedig kétségtelen volt, hogy a magyarság töiténelmi aspirációi és szívbeli reményei szempontjából semmi változást, semmi ujat, semmi jót nem fog hozni a gyúl • lefehérvári gyűlés. Igaz ugyan, hogy annak előzményei, lefolyása és az utána történtek a magné­zium fényével vilégitoltek be Ro­már. ia sötétjébe. Ez az ország, amely még a héboru előtti idők­ben is nevezetes volt arról, hogy egyetlen Európában, amely útlevél nélkül egy lelket sem enged be határai közé, váratlan megnöve­kedése óta még nagyobb aggo­dalommal vigyáz, hogy idegen kritikus szemek, különösen újság­írók és politikusok be ne lássa­nak rejtélyeibe. Most azonban a gyulafehérvári gyűlés kapcsén megállapíthatta az egész világ, hegy a romániai állapotok tartha­tatlanok. Az a korrupció, amely kétszázezer feldmivest hajtott el csendes lakóhelyéről Gyulafehér­várra vádolni és tiltakozni, meg­haladja a legnagy obb fantázia be­fogadóképességét is. Kizsákmá­nyolt gyarmatnak deklarálták ön­magukat azok az erdélyi románok) akik bár panaszaikkal mindunta­lan diskreditálni igyekeztek annak-I idején a magyar állam becsüle­tét, hasonló kifakadásokkal soha­sem illették a magyar uralmai. Ország világ előtt nyilvánvaló lett, hogy mindazok a kormány­zati rémtettek, belpolitikai szédel­gések, a szabad akarat nyilvání­tását egyenesen kinevető válasz­tási terror, közlekedési képtelen­ségek, pénzügyi megrokkanás stb., stb., amelyekről mindezideig csak suttogni hallottunk: egytől-egyig mind igazak. Megludíuk nemcsak mi, hanem egész Európa is, hogy mekkora humbug az a bizonyos általános választójog, amelyre még a mi ellenzékünk is gyakorta mer hivatkozni. Megtudtuk, hogy Ro­mániát tíz ember akarata dirigálja Bukarestből s ezeket egy érdek vezeti: a zsebük érdeke. Viszont az is egészen bizonyos, hogy sem a gyulafehérvári gyű­lés, sem Maniuék kormányraju­tása nem jelent semmit, sem a magyarság aspirációi, sem a ma­gyar kisebbségek helyzetének ja­vulása szempontjából. Maniuék törekvése arra vezet, hogy kicsi­karják a hatalmat Bratianuék ke­zéből. Ugy látszik, hogy erre se­gítőtársul nyerték meg a fellovalt és Gyulafehérvárra csődített nép­tömegeken kivül az emigrációban levő Carol exrónörököst is. Épp most értesültünk, hogy Carol kiált­ványt bocsátott ki a romén nép­hez, melyben programot is ad­ván, körülbelül azonosítja magát Maniuék céljaival és politikájával, sőt visszatérését is kilátásba he­lyezte. Ha ez az uj rezsim kerül uralomia, talán csökkenni fog a korrupció, talán több konchoz jut­nak az eddig mellőzött erdélyi román vezetőpolitikusok, a ma­gyarság azonban mostohagyerek marad továbbra is Erdélyben. Már pedig nekünk ez a szempont a legfontosabb. A gyulafehérvári gyűlés voliaképen ügyesen meg­szervezett nagyarányú marakodás a hatalom koncaiért, az ádáz bel­politikai küzdelmek dacára bizo­nyos az, hogy a magyar kisebb­ség éhesen marad. flz igazságügyminiszter szerint az ügyvédeK nagyszámát nem birjael az ország fl Képviselőház mai ülése Budapest, május 10. A Képvi­selőház mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elr.ök. Az igazságügyi tárca rész­letes tárgyalása előtt Pesthy Pál igezságügyminiszter emelkedett szólásra. Megemlítette és ismer­tette azt az alapvető irányt, amely­ben eddig vezette és amely sze^ rint ezután is fogja vezetni ( tár­cáját. Megemlítette, hogy az a? együttérzés és támogatás, amelyet minden pártkülönbség nélkül majd­nem mindenkitől tapasztalt öröm­mel tölti el és nyújt neki további munkájához bázist és erőt. Beszélt a bűnözésről, jogbiztonságról, jog­rendről és Trianon által előállott uj feladatok megoldásáról. Kije­lentette, hogy nem enged meg semmi olyan tendenciát, amely a tárca ügyeibe politikai vonatko­zást akar belevinni. Felvette pro­gramjába az ügyvédi kérdést is. Megemlítette, hogy az ügyvédek száma oly nagy, hogy azt Csonka-Magyarország nem birja el. A sajtótörvényről egyelőre nem tehet közléseket, de kijelentette, hogy még az ősz folyamán e Ház elé terjeszti a sajtónovellát. Majd em­iitette, hogy a Ház tegnapi ülésén egyes felszólalók, szóvátették a Hatvany-pert is. Ő az ügyről nem beszélhet, az ügy még különben is folyamatban van, mindenki be­szélhet róla, csak ő nem, de tör­tént az üggyel kapcsolatban olyan elhangzás, melyre reflektálnia kell. Rathenau a maga népe és nem­zete előtt nagy férfiú volt. Vele kapcsolatban elhangzottak érzé­kenységet kelthetnek országában. Sajnálaltal tapasztalja, hogy ezek a megjegyzések megtörténtek. Károly herceg nem tudja, mit cseleKedjen fl francia Kormány Kedvetlenül fogadta Károly visszatéréséneK hirét ! portugál király nem bocsájtott-e ki proklaméciót Angliában. Egyéb­ként a herceg írországi barátaitól meghívást kapott ottani letelepe­désre, azonban ezt a meghívást nem fogadja el, valamint Francia­országba sem megy szívesen, mert London, május 10. Károly her­aeg iránti érdeklődés szünőfélben van. A Daily Mail szerint Károly herceg nem akar belenyugodni abba. hogy Angiiét el kell hagy­nia és lázasan kutat az ő eseté­vel hasonlóra és hogy Mánuel a kormány nyilatkozatot kiván tőle venni. Legvalószínűbb, hogy vagy Belgiumot, vagy Monacot fogja tartózkodási helyéül választani. London, május 10. A lapok köz­lik, hogy amennyiben Károly her­ceg a kiutasító határozatnak pár napon belül nem tenne eleget, ugy a hatóságok detektivekkel fog­ják yalamely kikötőbe kisértetni és kényszeríteni Anglia területé­nek elhagyására. Paris, május 10. A Matin lon­doni jelentése szerint Károly her­ceg a kiutasitási parancs óta sen­kivel sem érintkezik és senkit sem fogad. A Petit Journal irja, hogy az angol parlamentben a belügy­miniszter ma fogja Károly herceg levelét felolvasni, amelyben a meg­érkezése utón történt eseményeket közli. Páris, május 10. A francia kor­mány kedvetlenül fogadta azokat a híreket, hogy Károly romén herceg Franciaországban akar le­telepedni. Visszatérését nem fogja ugyan megtagadni, azonban a her­cegtől nyilatkozatot fog kérni, hogy semmiféle politikai akcióban nem vesz részt. Hz OJTIGE feliratot intéz a miniszterelnökhöz Budapest, méjus 10. (MOT) Az OMGE igazgató választmányi ülése Budai Barna indítványára feliratot intézett a miniszterelnökhöz a sérelmek orvoslása érdekében. Kérik, hogy a mezőgazdasági akadémiák reformját ugy hajtsák végre, hogy az akadémiák főiskolai jellege külsőleg is kidomborodjék. Muisenbacher Emil ezután áttért a mezőgazdasági vonatkozású törvényhozás és kormányintézke­dés ismertetésére. Wolf osztrák ezredes afférje Bécs, május 10. Egyes lapok a letartóztaiott Wolf ezredes maga­viseletét zavarosnak mondják. A Tag ugy véli, hogy Wolf ezredes elmeállapotát meg kellene vizs­gálni. A lap közli, hogy kevéssel letartóztatása előtt a bécsi mexikói követséghez levelet küldött, mely­ben felkéri a követséget, hogy hasson oda, hogy Mexikóban szüntessék be a katolikus üldö­zéseket, ellen esetben hagyja el a követség Ausztriát, mert súlyos kimenetelű tüntetések történhetnek a követség ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom