Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-05 / 102. szám

2 BfKÜSMEOTEI KOZL0MY Békéscsaba, 1928 máius 5 azonban a pénzek felhasználásá­nál a legnagyobb fokú takarékos­ságot fejtette ki. A takarékosságot pedig nem a „kevesebb iakola kevesebb tanitó" irányában kell gyakorolni, hanem a kevesebb adminisztráció terén. Ezért az ok­tató személyzet létszámában csak csekélyebb csökkentést hajlott végre a B-listázások során, ez a létszám 48.700 ról 46.700-ra csök­kent, annál erősebben apasztotta azonban az adminisztráció sze­mélyzetét, melynek létszáma 1106-ról 615 re csökkent. A központi személyzet e nagy apasztését csak azért érhette el, mert a kul­tuszminisztérium tisztviselői kara a kötelességteljesítés határainmesz­sze túlmenően vállalta feladata megoldásét. Nagyon fontos az, hogy a kormányzat a legkitűnőbb munkatársakat nyerje meg a maga számára. E téren a legkiválóbb egyéniségek állanak a tárca ügy­osztályai élén. (Éljenzés.) Az el­múlt 6 esztendő fele a szanálás időszakéba esett és a papírkorona korszakában csupán az injekciózó orvos szerepét vállalhatta, a kul­turát fenyegető katasztrófák elhá­rításán dolgozott, nagyobb össze­get juttatott az Akadémiának, hogy a tudományos munka folytatását {ehetővé tegye, ugyancsak ilyen célból alkotta meg a gyűjtemény­egyetemet is. Akkor még nem le­hetett hozzányúlni a népiskolák kérdéséhez, mert ezekhez sokkal nagyobb összegekre volt szükség. A népiskolákról csak akkor kez­dett beszélni, amikor meg tudta szerezni azokat az összegeket, amelyek az ötezer uj népiskola fel­állításához kelletlek, mert mindig azt tartotta, hogy a miniszteri szó rövid lejáratú váltó, amelyet tet­teknek kell mielőbb követniök. MMWWMrtMVMMMMMMMAAM A legközelebbi képviselő­testület ele kerül a doboz­megyeri müut ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már a napokban, hogy Dobozmegyer községnek most legnagyobb gondja a Békéscsaba és község közötti ut kikövezésé­sének ügye. A vármegye alispán­jának javaslatéra a törvényható­sági bizottsága felajánlotta a kö­vezési költségek 50 százalékát. A gyulai járás főszolgabírója, Vangyel Endre dr., mint az ut­bizottság elnöke, most kérvénnyel fordult Békéscsaba város képvi­selőtestületéhez. A kérvényben kifejti, hogy Dobozmegyer lakos­ságának tekintélyes része Békés­csabáról származik, ezidőszerint is szoros összeköttetést tart fenn Békéscsabával; Békéscsabán vá­sárolják be szükségleteikel, nyers­terményeiket viszont Békéscsabán értékesitik s a községgé alakulás után villanyvilágítását is a békés­csabai áramfejlesztőtelep szolgál­tatja. Ezidőszerint a község nagy­szabású járdaépítési program vég­rehajtását kezdte meg, egyszóval biztosítani igyekszik mindazon előfeltételeket, melyeket a községi élet megkövetel. Dobozmegyer község a közte Női-, férfi- és gyermekcipő újdonságok megérkeztek válasz- Nyilas és Fried ték cipőárú házába Andrássy-út 5. szám alatt Olcsó árak ISHllBHHIIBSHHMlBHHIBiiHI és Békéscsaba város között levő ut kiépítéséhez szegénysége miatt csak 10 százalékkal tud hozzá­járulni, miért is Vangyel főszolga­bíró, mint az utbízottság elnöke, most azzal a kéréssel fordul a város képviselőtestületéhez, hogy a hiányzó 40 százalékot Békés­csaba város viselje, mint amely város esryenlő mértékben fogja élvezni Dobozmegyer községgel a müut előnyeit is. Kifejti a főszolgabíró, hogy a város költségvetésében már csak azért sem jelenthetnek ezek a költségek nagyobb összegeket, miután a vármegye alispánja ki­látásba helyezte a 2—3 évre szóló részletfizetési kedvezményt. Biztosra vesszük, hoav kép­viselőtestületünk a kért 40 száza­lékot minden nagyobb vita nélkül meg fogja szavazni. Gyógyszerészgyülés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésmegye gyógyszerészei teg­nap tartották meg Békéscsabán ez évi rendes közgyűlésüket, Réthy Béla elnöklete alatt. A tanácskozás legfontosabb tár­gya a gyógyszerészi pályára lépők túlságos nagy számának korláto­zása volt. Több kisebb nagyobb jelentő­ségű szakmabeli ügy letárgyalása után tisztújítás volt, melynek során 3 évre a következő tisztikar lett megválasztva i Elnök : R«thy Bíla Békéscsaba, társelnök : Debreczeny Károly Bé­késcsaba. ügyvezető elnök: Adler Miksa dr. Orosháza, titkárok: Darányi Árpád dr. Orosháza, ifjú Réthy Béla Békéscsaba, választ­mányi tacrok: Benedicty Gyula Békés, Wieland Dénes Gyula, Winkler Ferenc Gyula. Badics Elek Békéscsaba. Südy István dr. Békéscsaba. Radó Miklós Békés­csaba, Teffert Károly Szarvas, Korossi Károly Kétegyháza, Be­reczky Péter Mezőberény, Petry Zoltán Öcsöd, Sterczula Jenő Endrőd, Holdy Kálmán Doboz. helyen 3 korábbi üzletnyitás érdekében Vásárhelyről jelentik : A férfi-és női fodrászok s a borbélyok sérelmesnek tartják magukranézve azt a rendelkezést, hogy üzletei­ket vasárnaponként nyáron is csak reggel 7 órakor nyithatjék ki. En­nek a rendeletnek a megváltozta­tására és a májustól szeptemberig legalább reggel 4—5 óra között való engedélyezésére a vásárhelyi férfi- és női fodrász szakosztály már lépéseket felt a kereskedelmi miniszternél, aki a kérelmet azzal utasította el, hogy Vásárhellyel ki­vételt nem tehet. A fodrászok helybeli szakosz­tálya most egyöntetű állásfoglalás végett az Alföld Ö3szes városai­nak és községeinek fodrászait és borbélyait egy Vásárhelyen tar­tandó nagygyűlésre hivja össze olyan határozat meghozatala vé­gett, amely a mostani rend meg­változtatásának alapja lehet. A nagygyűlés május 7 én, hétfőn délelőtt 9 órakor lesz az Iparegy­let Székházának nagytermében. A vidékről érkező kiküldöttek elhelyezéséről a helybeli fodrász­iparosok gondoskodnak. Sok segély kérelem lesz a tavaszi megyegyülés tárgysorozatán Pünkösd előtt lesz a tavaszi megyegyülés Gyuláról jelentik: A május havi megyegyülés előkészületei erősen folynak a vármegyeházán, A me­gyegyülés időpontja nincs még véglegesen megállapítva, de fel­tétlenül pünkösd előtt fogják meg­tartani. £ rtesülés szerint vagy -május 18 án és 19 én, vagy pedig máju3 23 án és 24 én tartják meg. A községi elöljáróságok minden­esetre terjesszék legsürgősebben az alispán elé azokat az ügyeket, amelyeket a megyei közgyűlésen letérgyaltatni óhajtanak, mert kü­lönben ezek kimaradnak a me­gyegyülés tárgysorozatából. Egyelőre semmi olyan ügy nincs felvéve a közgyűlés tárgysoroza­tára. ami különösebb érdeklő­désre tarlhat számot. Ellenben igen sok kérelem szerepel majd a tárgysorozaton, amelyeket ha változatlanul teljesít a törvény­hatósági bizottság, több mint 7C0 millió koronát kell e célokra meg­szavaznia. Nagyobb tétel meg­szavazását igénvli a Tisza szobor, segélyt kér a Nemzeti Muzeum, valamint a Revíziós Liga, jelen­tősebb segélyösszeget kell meg­szavazni a bolgár földrengés ál­dozatai száméra, hozzájárulási kér a vármegyétől a Gyulán léte­sítendő nyári festőmüvésztelep, lovábbá a békéscsabai katonai zenekar és a protestáns menza is. A Stefánia Szövetség a Gyu­lán létesítendő ingyen tejakciója támogatását kéri és ezenkívül még számos egyéb, kisebb jelen­tőségű segélykérelem kerül a má­jusi megyegyülés elé. Szóval lesz mit megszavaznia a törvényhatósági bizottságnak, csak fedezetet találjanak ezekre a tömeges kiadásokra a mai pénzszük világban. — Miniszteri jóváhagyások. A kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyta Békéscsaba r. t. város or­szágos- és hetivásárjainak rend­tartási szabályzatát. — A belügy­miniszter jóváhagyta a békéscsa­bai soffőrök önképzőkörének alap­szabályait. Óriási tömegek ntaznak fel a Budapesti Nemzetközi Vásárra Május 7-lg tart a vásár, a ked­vezményes jeggyel május 12-ig lehet visszautazni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Budapesti Nemzetközi Vásár szombati impozáns megnyitása után napról-napra nagyobb szám­ban jelentkeznek a vásár meg­tekintésére a belföldi és külföldi vendégek, Már eddig is meg lehet állapítani azt, hogy az ezidei vá­sár látogatottsága már az első ne pókban körülbelül 200 száza­lékkal haladta tul a mult évi látogatottságot és hogyha a bel­földi és külföldi vendégek — amire minden kilátás megvan — ebben az arányban látogatják május 7-ig a vásárt, akkor számítani lehet arra, hogy közel 400.000 lá­togatója lesz a vásárnak. Maguk a számok beszélnek te­hát a vásár sikeréről. Mindenki ei van ragadtatva a budapesti vásárváros grandiózus arányaitól, mert minden ember megtalálja azt, amit keres, amire kíváncsi. A technika uj csodái, a magyar és a külföldi ipari termelés eredmé­nyeinek gyakorlati bemutatása ez a vásér. Látványos és tanulságos. A látványosságok közül külön ki kell emelni az indiai pavillont, amely ennek a gazdag és csodás országnak minden exotikumát ma­gában foglalja. A francia pavillon a párisi ízlésnek és a francia gyönyörű luxus iparnak gazdag tárháza. A japán kiállítás tüne­ményes és kápráztató, amelyben Japán minden gazdagsága össz­pontosul. A görög és a jugoszláv pavillonban gyönyörű csipkék, házi ipari munkák, az ottani do­hánytermelés nagyszerű cikkei so­rakoznak egymás mellett. A svájci pavillon is egyike a kiállítás látni­valóinak. Ezt a látványos keretet méltóan tölti be a hasznos és gyakorlati dolgok egész sorozata. A Buda­pesti Nemzetközi Vásárra felrán­duló vidéki közönség, ha csak egy rövid körsétát tesz a budapesti vásárvárosban, bizonyéra gazdag tapasztalatokkal fog innen távozni. A vidéki közönséget fölöttébb le fogja kötni a városokban és köz­ségekben mindenütt folyamatban levő beruházási munkálatokkal kapcsolatban, az útépítési csoport anyaga, a vásáron összegyűjtött községfejlesztési anyag, a tüzelés technikai dolgok, mezőgazdasági gépek, bútorok a legegyszerűbb kiviteltől a legfinomabb márkáig. Bi­zonyára örömmel fogják üdvözölni a mezőgazdasági foglalkozáshoz tartozó vendégek az agrár- és a tejipari csoportot is, amelyben a mezőgazdasági termelés minden ágának fejlődése szemléltetően tá­rul a néző elé. A vásár egyik érdekessége a Vármegyék és Vá­rosok Országos Egyesületének pa­villonja, amelyben bemutatja azo­kat a cikkeket, amelyek főleg a mentési munkálatokhoz szüksé­gesek, igy pl. mentőautókat, mentő­kerékpárokat, magyar találmányú hordágyakat, mentőszekrényeket stb. De maga az egész hatalmas vásárváros is egy nagy tarka és változatos világbazár egyöntetű képét adja színes pavillonjaival, amelyekben a drágábbnál drágább áru ezerféle változatban ponv­pázik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom