Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-27 / 96. szám

2 Békéscsaba 1928 április 27 fl tanyabizottság első ülése Gyuláról jelentik : Szerda dél­előtt 9 órakor alakult meg a vár­megyeháza kistermében a Békés­megyei Tanyabizottság, amely első ülésén nagyon sok, a tanyavilá got erősen érdeklő ügyet tárgyalt. Dr. Kovacsics Dezső főispán elnöki megnyitójában vázolta a kormánynak a tanyavilágra kiter­jedő figyelmét és elmondotta, hogy nem lehet csak a községekben előmozdítani a fejlődést, hanem a tanyán is meg kell azt csinálni A kérdés Békésmegyében erősen ak­tuális, mert a községek kiteriedése igen nagy és a községek 25 szá­zaléka jár ki a 15—20 kilométeres távolságban levő tanyákra. A bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a közigazgatási ható­ság figyelmébe ajánlja a tanyai lakosság érdekeinek megfelelő in­tézkedések megtételét. Ezután kimondja a bizottság megalakulását, majd dr. Márky Barna főjegyző ismerteti a minisz­teri rendeletet. Jelenti azután, hogy Kis István és társai csudaballai lakosok el akarnak szakadni Gyo­métól és Turkevéhez akarnak csatlakozni. Az elszakadást kérő kérvényt Jásznagykunszolnok vármegye al­ispánja küldte át a vármegye al­ispánjához azzal, hogy a maga ré­széről erősen támogatja a csuda­ballaiak kérését. Dr, Daimel Sán­dor alispán ezután elmondotta, hogy Gyoma képviselőtestülete egy­hangúan tiltakozik az elszakadási mozgalom ellen és hajlandó Csu­dabaila község érdekében minden indokolt intézkedés megtételére. Indítványozza, hogy a tanyabizott­ság is foglaljon állást az elszaka­dási mozgalom ellen. A bizottság igy is határozott. Ezulán a Pusztaszentetornya és Szabadszentetornya elszakadási mozgalma került a bizottság elé. Szentetornya Orosházához akar csatlakozni és épen ezért Daimel Sándor dr. alispán azt indítvá­nyozza, hogy ne változtasson a tanyabizoltség a jelenlegi helyze ten semmit, mert hiszen ez a nagy tanyavilág ugy is Orosházához fog csatlakozni, tehát várják meg az egész mozgalomnak a befejezését. A Nagyszénáshoz tartozó Csi­szár János és társai ujpusztai lakosok kiscsákói községhez akar­nak csatlakozni. A tanyabizottság nem járult hozzá az ujpusztaiak elszakadási kérelméhez. Néhány apró, a tanyavilágot közelről érintő ügynek a letárgya­lása után Kovacsics Dezső dr. főispán megköszönte a bizottsági tagoknak a megjelenését és az ülést bezárta. Szerdán este a Kör­gátnál rálőtteK egy autóra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben nagyon elsza­porodtak az utcai lövöldözések. Különösen sok azoknak a fiatal­koruaknak a száma, akik részben légnyomású, részben robbanó lö­vedékű flóberlekkel, pisztolyokkal igen gyakran veszélyeztetik a járó­kelők testi épségét. Ez alkalommal egészen komoly garázdálkodásról számolunk be, melynek azonban szerencsére nem lettek súlyosabb következményei. Dénes Imre Andrássy ut 18. sz. alatti kereskedő szerdán este nyolc óra tájban Gyula felől autón érke­zett a városba. Amikor autója a kcrgátat elhagyta, tehát már tulaj­donképen a városban járt, egy eddig még ismeretlen egyén való­színűleg revolverből rálőtt az autóra. A lövedék szerencsére nem ta­lálta el a bennülőket, hanem csak az autó bal ablakát lyukasztotta keresztül. Az eset után Dénes azonnal a rendőrségre sietett, ahol feljelen­tette az ismeretlen lövöldözőt, ki­nek kézrekeritése céljából a rendőr­ség széleskörű nyomozást indított. Ezzel az esettel kapcsolatban felhívjuk a rendőrség figyelmét azokra a fiatalkoruakra is, akik különböző fegyverekkel lövöldöz­nek célba, verébre, galambra stb. olyan helyeken is, ehol nagyon könnyen embert is veszélyeztet­nek. Semmi szükség arra, hogy egyesek akár alkalomszerűen, akár rendszeresen lövöldözzenek akár csak célba is. A leventék, cser­készek és a lövészegyesület tré­ningjei részére pedig jelöljön ki a rendőrség állandó területet s akit azon kivül lövöldözve találnak, azoktól minden további nélkül ko­bozza el a fegyvert, akár van iga­zolványa, akár nincs. Magyar, francia, indus, görög kiállítók és az utazási kedvezmények hossza sora várja a Budapesti Nemzet­közi vásár látogatóit tóvárosi Flscber Emil, a vásár ügyvezető elnökének nyilatkozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Huszonhárom éve van Budapes­ten minden év tavaszán Nemzet­közi Vásár. A közönség, főkép pedig a kereskedők megkedvelték már nálunk is régóta ezt az intéz­ményt, mely évről-ívre újra egy­begyüjli mindazon iparcikkeket, melyek a város és vidék közön­ségének szükségletét, a technika mindenkor legújabb állása szerint, kielégítik. Ezidén már április hó 28-án nyílik meg a budapesti vásár. Lapunk munkatársa meg­kérdezte ezért tóvárosi Fischer Emil kormányfőtanácsost, a vásár ügyvezető elnökét, mit várhat a közönség az id^i vásártól: — Az idei Nemzetközi Vásár — mondja az elnök — az előző évivel szemben nemcsak közel háromszorosára megnőtt területé­nél fogva, hanem főkép tartalmas­sága miatt is ismét jelentékeny fejlődésről tesz tanúságot. Jellem­ző erre, hogy az idén a kiállítók száma több, mint 50 százalékkal növekedett az előző évvel szem­ben és hogy még igy is közel 150 céget helyszűke miatt vissza kellett utasítanunk. — Közel 200 szakma vonul fel az idén a magyar ipari be­mutatóra. Köztük a vásár ut- és járdaépítési csoportja, nemkülön­ben a közlekedési pavillon ren­getege is meglepetésszámba fog menni. A „Polgári bútor" csarnokai és a rádióipar és kereskedelem­nek a Műcsarnokban elhelyezkedő szokatlanul nagy kiállítása már szinte szenzációszámba vehető. Uj működési területet jelent a vásárnak a Mezőgazdasági Mu­zeumban elhelyezkedő agrárexport és tejipari csoportja. — A magyar és külföldi ipar ez évben a legnagyobb mértékben készült fel tenát arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár lá­togatóinak a termelés minden ága­zatával méltóképpen bemutatkoz­zék. M * * Féláru utazásra jogosító igazol­ványok a vásár tb. képviselőjénél, dr. Gyöngyösi Jánosnál (Békés­csaba, Szent István-tér) kaphatók. Ara 3 pengő 20 fillér, mely összeg vidékről bélyegekben előre be­küldendő. Európa legmodernebb hídját épitik meg Budapesten Az uj öld építését 1930-ban kezdik meg Budapestről jelentik; A parla­ment egyik legutóbbi ülésén a költségvetési vitával kapcsolatban határozatiig kimondották a Hun­gáriául—Óbuda közötti hid meg­építésének sürgősségét. Ezzel a határozattal a megvalósulás ko­moly stádiumba lépett a terv s rövidesen megelevenedik Buda­pest s talán Európa legmodernebb hídjának képében. A mult hét végén a kereske­delmi minisztériumban szakértők s az illetékes hatóságok bevoná­sával már beható tárgyalás is folyt, melyen megállapították azo­kat a módozatokat, melyek alap ján épül meg a főváros legújabb hidja. Ennél az építkezésnél már nemcsak a jelen, de a jövő for galmi igények fejlődésével is szá­molnak. Épp ezért a hid ugy lesz megkonstruálva, hogy azon mindenféle és minden tömegű közlekedési eszköz akadálylala nul haladhasson át. A villamosok a hid közepén fognak közlekedni, az autók az úttest két oldalán. Ez a hid lesz a főváros legszéle­sebb hidja. Az úttest szélessége 16 méter lesz, a kétoldali gyalog­járdáké 3—3 méter, az egész hid szélessége 22 méter. Különös ér­dekessége lesz az óbudai hídnak, hogy tetején fog haladni a maj dan megépítendő gyorsvasút. Ami ez uj hid alakját illeti, az ugyanolyan tompaszögben fogja átszelni a Dunát, mint a Margit­hid. A hid közepéről hasonló le­jártt lesz a Margitsziget felső vé­gére, mint a Margithidról. A gya­logjárók részére azonban külön lépcsős lejárót is építenek. Maga a h: d képe külső formájában még nem bonlakozolt ki, az csak ké sőbb fog eldőlni, mert a hid meg­építésére nyilvános tervpályázatot hirdet az állam. Még nem dön­töttek, hogy a tervpályázaton csak magyar mérnökök vehetnek-e részt, vagy pedig nemzetközi pá­lyázat utján készíttetik el a leg­újabb budapesti hid terveit. Egyébként ez lesz a főváros Májusban jelenik meg a TECHNIKAI LEXIKON 2 kötet diszkötésben. Ára 38 P. Mérnökök, építészek, kémikusok, műszerészek, gyári- és ipari fog­lalkozást űzők számára nélkülöz­hetetlen. Részletfizetésre is kapható Dr. Gyöngyösi János könyvkeres­kedésében, Békéscsaba. Vidékre poitómentesen. nemcsak legszélesebb, legmoder­nebb, de leghosszabb hidji is, miután ott a legszélesebb a Duna. Most a Margithid a leghosszabb, mely 607 méter és legrövidebb az Erzsébethid. mely 290 m hosszú. Az uj óbudai hid közel 800 mé­teres lesz. Természetesen a hidat az utolsó szegig magyar munká­sok, magyar gyárak állítják majd elő. A kereskedelmi minisztérium hidf'pitési osztályénak számítása szerint az uj hatalmas hid költsé • gei hozzávetőleges számítás sze­rint 30—33 millió pengőt igényel­nek. Az építkezést legkorábban 1930-ban kezdenék meg s leg­alább két évig tartana. A gézinrdö ma nőknek (délután zóna), a kád és vizgyógy-osztályok mindkét nem­belieknek nyitva. MIE1M Tíz ifjúság vette kezébe a tani; a kérdést A minden szépért, jóért lelke­sülni tudó magyar ifjúság ha­zafias, nemes gondolkozásának ujabb tanújelét adta azzal, hogy a tanya megmentésének, a tanya fejlesztésének kérdésével behatóan kezd foglalkozni. A lelkes moz­galom a szegedi egyetemi ifjúság köréből indult ki. Mi idősebbek, kik a sivár politikai, társadalmi és gazdasági életet a maga ínsé­ges mezítelenségében figyelhetjük meg s mi, akik szomorúan ta­pasztaljuk hogy szegény hazánk évek hosszú sora óta radikális újjáépítő munka helyett a frázisok üres emlőin tengődik, szánakozó, keserű mosollyal nézzük az ifjú­ság eme jóhiszemű nagyotakará­sát. Ugyanis micsoda egetverő optimizmus kell ahhoz, azt hinni, hogy az ilyen nagy horderejű kérdést puszta tanácskozásokkal, vitaestélyekkel oldhatjuk meg 7 De igy vagyunk mi más téren is. Az ipar és kereskedelem régóta ago­nizál. Jönnek a honmentők. Ösz­szeülnek. tanácskoznak csillo­góbbnál-csillog óbb ötletek, tervekr szanálási elméletek születnek. Te­lik a papiros, ömlik a beszéd, sőt a végén a fehér abrosznál nem hiányz k a „magnum áldumás" sem A mentéshez minden készen van, csupán a pénz hiányzik. Mi még abban a rettenetes, csecsemő­kori naivitásban leledzünk, hogy gazdasági, kulturális és társadalmi kérdések pénz nélkül, pusztán tanácskozásokkal s fantasztikus tervezetekkel is megoldhatók. Mert elegendő pénzünk ilyenre aoh' sincsen. (K. E.) Ezen a héten a Debreczeny és Lörinczy gyógyszertárak tarta­nak éjjeli szolgálatot. — Tisztelgések a polgármes­ternél. Ma délelőtt a Kereske­delmi Csarnok küldöttsége tisztel­gett Tardos Dezső dr. elnök ve­zetésével a polgármester előtt, hogy kormányfőtanácsosi kineve­zése alkalmából az egyesület jó­kivánatait tolmácsolja. Utána a polgármester a Hadröá küldöttsé­gét fogadta, akik nevében Korniss Géza dr. elnök köszöntötte a pol­gármestert. — Időprognózis: Egyelőre még inkább felhős és esőre hajló idő várható, némi hősüllyedéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom