Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-02 / 51. szám

2 ®f5¥E8!EOTlI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 március 2 hez, amelyben kormányzói fel adatául a jogrend és jogbiztonság megteremtését fűzte ki. Ha 8 esztendő után visszatekintünk arra a sysif husinak látszó munkára, amely a nemzetet uj életre keltette, lehetetlen első sorban is hálával le nem borulni a magyarok Istene előtt, (Helyeslés) aki megengedte, hogy a nemzetben az uj életre, haladásra való erő ismét felgyarapodhaasék. Ma, amikor ennek a nemzetnek vérző sebei gyógyu'ó félben vannak, amikor tagjaiban fokozódik az életerő és visszatérőben van arcán az élet pirja, ünneplés nélkül nem halad* hatunk tul a mai napon. E napnak méltó megünneplése az, hogy munkával ünnepeljük meg, oly munkával, amely további alapot emel a nemzetnek fejlődéséhez és életképességéhez. Négyszáz éves nemzeti törekvés eredményeként törvényjavaslatot terjesztek be, amely Magyarország magánjogi törvénykönyvét tartalmazza. Lelkes éljenzés és taps ugy a jobb, mint a baloldalnn. A továbbiak során az igazságügyminiszter rámutatott arra, hogy a magyar nemzeti génius méltóan bármely más nemzet szelleméhez, mindig megteremtette azokat a nagy alkotásokat, gmelyekre ez a nemzet hivatva volt. Ilyen nagy szellemi produktuma a magyar nemzetnek a magánjog kodifikációja is. Ez épp ugy osztozott a magyar nemzet szomorú sorsá ban, mert 400 esztendő alatt a magyar nemzet nem jutott el odáig, hogy irólt joggá alkothassa. Ez a szerencsétlen ország a Nyu gat és a Kelet összeülkötési vo nalén áll és helyzeti adottsága mellett nem hiszi azt, hogy az elkövetkezendő időben békésebb élete lenne és élete folyása kevesebb küzdelemmel járna, mint a múltban, éppen azért most elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy a magyar nemzet önállóságát is jeientős törvényjavaslatot a Ház elé hozza. Szükséges azon ban, hogy ennél a kérdésnél idebent egy nemzeti egység alakuljon ki, amely e munkát megköny nyiti, ugyanezt kivánja a ma nyilvánosságra került legfelsSbb kézirat is. Isten segítségét kivánja és kéri ahhoz, hogy a törvényjavaslat minél előbb törvénnyé váljék. Hosszantartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán. Az ülést szután áz elnök 5 percre felfüggesztette. — Közgyűlés. A József kir. herceg Szanatórium Egyesület békéscsabai fiókja 1928. évi márciu3 hó 3-án, azaz szombaton délután 4 órakor tartja a városháza kistanácstermében évi rendes közgyűlését, melyre az érdeklődőket s az egyesület tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. fl roKKantaK felülvizsgálata flz uj felülvizsgálat a tavaszszal lesz Nemrégiben megírtuk, hogv rövidesen felülvizsgálják a hadirokkantakat és újra megállapítják az egyes rokkantak járulékait. A népjóléti miniszternek erre vonatkozó' rendeletét most küldték mf?g a hatóságoknak. A rendelet többek között ezeket mondja: Az 1925. évi kormányrendeletben foglalt rendelkezések módot nyújtanak erre, hogy olvan hid/iselt egyének, akik ezideig hadirokkantságuk és járadékigényük megállapításáért ne TI jelentkeztek, rendkívüli és különös mél'ánvlást érdemlő esetekben, ahol a jára dék elmaradása az igénylő létfenntartását veszélyeztetné, és ha a jelentkezés véletlen elmulasztásának esete forog fenn, az igénymegállapitó bizottság javaslatára igényjogosultságuk kivételes tárgyalására engedélyt kaphassanak. A hadirokkantságukat igazolt nagymérvű súlyosbodása esetén pedisr, ha az a legutóbbi vizsgá lat időpontja után következett be — kivételesen felülvizsgálatot is kérhetnek. Felhívja a miniszter a hatóságokat, hogy rendelkezzenek abban az irányban általánosságban és a jövőre vonatkozóan is, hogy utólagos igénymegállapifási tárgyalás, továbbá héromévenkinti ujabb általános vizsgálatok közé eső időben rokkantszázalék felemelésére irányuló kiveteles felülvizsgálat iránt hozzájuk benyújtott kérvényeket a felek igazolása nélkül ne terjesszék fel, mert felesleges munkaszaporulaiot okoznak. Egészen kivételes esetekben, amikor a rokkantszázalék uj megállapításét életveszély indokolja, a kerelmeket fel kell terjeszteni a minisztériumba. A rokkantak uj felülvizsgálata a tavasszal történik meg, a felülvizsgálat pontos idejét a hatóságok idejében közölni fogják. Egy kormáayigéret, mely ngy látszik, es&k igóret marad Gyufáról jelentik: Még 1926. decemberében, a legutóbbi képviselőválasztások kortesideje alatt ígéretet kapott a vármegye arra nézve, hogy a Hódmesővásárhely—Békéssámson es OrosházaTótkomlós—Mezőhegyes közötti országutakat államosítani fogja a kormány. Az ígéret nagy örömet keltelt az illetékes körökben, amelyek éppen akkor foglalkoztak a tótkomlós—békéssámsoni 11 kilométeres útszakasz kiépítésének tervével és ezt a mér elhatározott útépítést a kormányigéret alapján természetesen rögtön el is ejtették. Azóta eltelt ötnegyed esztendő. A vármegye állandóan sürgette a beígért útépítést, de sürgetése nem járt eredménnyel. A miniszter udvarias válaszokat küldött a sürgetésekre a várvavárt intézkedések helyett. Először az volt a baj, hogy meghalt az utak tervezésével megbízott miniszteri hivatalnok. Azután jött egy ujabb ígéret: az utak tervei decemberre elkészülnek és utána nyomban hozzáfognak az építéshez, mihelyt kitavaszodik. De elmúlt a december is és a tervek csak nem akartak leérkezni. Az alispán ujabb sürgetést küldött a minisztériumba, ahonnan ugyan csak meglepő válasz érkezett a legújabb sürgetésre. Azt feleli a miniszter, hogy a tervek még nincsenek készen, de ha el is készülnének, az idén legfeljebb csak 3—4 kilométer fog kiépülni a beigért utakból. Igy fest egy választási kormányigéret öt negyed évvel a diadalmas választósok után. A korona és pajzs aránya a magyar cimerban Irta : Dr. Haaa Albert A Békésmegyei Közlöny olvasóközönsége előtt nem ismeretlen az a vita, melyet a szarvasi Thes sedik intézet szokatlan arányú, vagyis inkább arénytalanságu magyar cimere provokált. Es a lap többizben hangsúlyozta, — amit remélhetőleg már mindenki elfogad — hogy nem kicsinyeskedik, sőt fontos nemzeti érdeket szolgál, aki az ország címerének szabatos ábrázolásét követeli mindenütt. de főleg egy középüieten. Minden nép szerető büszkeséggel tekint hagyományos nemze i címerére, de nekünk, magya roknak még két különös okunk is van rá, hogy a magunkét minden vonatkozásban féltő gonddal őrizzük. Az egyik, hogy hajdan, a ma gyár történelem legragyogóbb idő szakában a magyar zászió telje sen he*onló volt ehhez a címerhez. Ezt a zászlót hordozták őseink annyi dicsőseggel Nápolytól a Balti tengerig. A másik, hogy ez a címer maga is élő tiltakozás a trianoni ország csonkítás ellen: benne van az ezeréves ország egész területének jelképe. Az „orszegos négy fo Ivam" és a Kárpátok jellegzetes hegységeit jelentő hármas halom az apostoli királyság kettős keresztjével. A cimerpajzs felett pedig az országot összetartó erő szimbólumaként a szent korona. Igen, a címer felett van. de nem szélesebb arányokban, mint a cimerpajzs I A magyar állami címer három változatának: a kis, közép és nagy címernek az 1868 iki és 1915 iki idevonatkozó torvé nyek pontos leírását adják s ezekből megállapítható, hogy a pajzsnak szélesebbnek kell lennie, mint a koronának* Ezzel a vita tehát már el is volna döntve. Da nemcsak véletlenségből adja a törvény szélesebb méretűnek a pajzsot, mint a koronát. Melyebben fekvő és természetes oka van ennek. Egy visszapillantás a ci merek eredetére, mindjárt feltárja ezt az okot. A harcosok már a középkor elején megkülönböztető jeleket viseltek pajzsaikon. Szükség is volt rá, mert a leeresztett sisakrostély elfedte az arcot s igy a lovagot csak pajzsa jelvényéről lehetett felismerni. A pajzsjelvény később a lovagi rang kiváltsága lett és azt a királyok mint jutalmat adományozták. Áz írás terjedésével mind gyakrabbakká váltak a lovagi, nemesi pajzsjelvény, vagyis cimeradományozó királyi oklevelek, melyeiken rajta volt ez adományozott címer rajza is, felette egy sisakkal. Igy keletkezett a cimer ábrázolásának egy általános formája: egy pajzs, felette egy sisak, vagy főnemesi, királyi címernél egy koronás sisak, esetleg csak egy korona. A rajzon tehát a cimerpajzsnak ugy kell arénylania a felette levő sisakhoz, v^gy fejdiszhez, mint ahot*y a valóságbwn aránylik egy paj?s és egy fejdísz. Tessék meggyőződni bárkinek : a régi cimerpajzsokon kivétel nélkül mindig ugv is aránylik, vagyis a pajzs a felelte levő fövegnél mindig kétszer szélesebb. A legtermészetesebb tehát, hogy a megyer címernél is igy kell azt ábrázolni. Ezzel szemben csak két ellenvetés érdemli meg a figyelembevételt. Az egyik, hogy a szent korona a valóságban is nagyobb, szélelesebb más koronánál. I^az. De nem szélesebb, mint egy pajzs. A másik, nogy jelentőségét arányának nagyításával is ki kell emelni. Csakhogy ezt mái régebben elintézték. Tessék megnézni a hivatalos lap 1915 iki évfolyamában közölt címerpajzsot: itt szélesebb a cimerfeletli Korona, mint az 1868 iki leírás szerinti, de itt sem éri el a cimerpajzs szélességét 1 Végül szabadjon egy példára utalnom. Mindenki természetesnek találja, hogy a magyar címerben levő folyókat lehetetlen kanyargós vonalakkal ábrázolni, ha egyszer az egyenes vonal az elfogadott. Ehhez hasonloan lehetetlen dolog egy nagy koiona alatt keskenyebb és kisebb címerpajzs ábrázolása. KésiK a Közúti törvény javaslata Gyuláról jelenlik: Az uj közúti törvény tervezete már reg elkészült, anélkül, hogy a javaslat a parlament elé került volna. Pedig mór egyre jobban érezhető a törvény hiánya, mf-rt napról napra jobban szaporodnak azok az okok, amelyek az uj közúti törvény mielőbbi életbeléptetését szükségessé teszik. A törvényjavaslat benyújtásának időpontját mártöbbizben publikálták, anélkül, hogy a benyújtás tényleg megtörtént volna. Dr. Daimel Sándor alispán most feliratban kérdést intézett a belügyminiszterhez arra nézve, hogy mikorra remélhető a törvény életbeléptetése, mert számos égetően sürgős közúti kérdés várja a megoldást ettől a törvénytől. A belügyminiszter válasza elég gyorsan leérkezett az alispán kérdésére, de nincs benne köszönet. Azt közli ugyanis a belügyminiszter, hogy a törvényjavaslat beterjesztésének ideje még most is bizonytalan és szó sem lehet arról, hogy abból a közeljövőben törvény váljék. 1