Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1928-03-17 / 63. szám
Békéscsaba, 1118 minim 17 Szombat 55-11 éflolfm §3-ik u*m wwiit iiii wiiwninm POLITIKAI NIPILAP Klöíisetécd Aljak : Hííyben éi ifidébe psitáa kflldva: umdfm 0 psugS, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 10 fillér. Telafoaüxfcm: 7 SEMktxstöiiés éi kiadóhivatal: BiktacKsb&n, II. kerfilet Pereces Jéíneí-té* 80. Mára slall Hirdetés dijaaácás is«rint. Főíswk»*atő: Dr. ©y^MgySuS J&aom Felelőt iMtkeixtő t FítípployS Mi van a kézmiwes2 Tonelll Sándor dr. kamarai főtitkár nyilatkozata Szombaton résziveiíem azon az ankéton, melyet Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter hivott össze az ipariestületek reformja és az országos kézműves testület ügyében. Ez alkalommal módomban volt, hogy a kérdéssel kapcsolatban véleményemet kifejtsem, amely ebban éli, hogy meg kell csmálni az ipartestületek reformját és ennek betetőzése gyanánt az országos kézműves testületet. Epen az iparosság szempontjából veszedelmesnek látom azonban az olyan jelszavakat, hogy a kézmű iparosság váljék Isi a jelenlegi ke reskedelmi és iparkamarákból és országos kézmüveskemara néven egy kizárólagos jellegű szervezetet alkosson magának Budapesten. Hogy miért helyezkedtem erre az álláspontra, azt negyon könnyű megindokolni. Arra. hogy annyi kézmüveskamarát alkosson, ahány kereskedelmi és iparkamara ma van, a kézműiparos ág nem elég erős, egy kézmüveskamara pedig nem elég és csak rontana az iparosok mai helyzetén. Nagyon tevednek ugyanis, akik azt hiszik, hogy a kamara egyszerű gyülekezete a kereskedőknek és iparosoknak, amely határozatokat hoz és ezeket a kormánynak tudomására adja. Ha ez igy volna, bizonyára egy kézmüveskamera is megfelelne a céljának. A kamarák azonban az ipari közigazgatásnak is szervei; a legszorosabb összeköttetésben állarak a törvényhatóságokkal, pénzügyigazgafóságokka!; véleményező szervek szabályrendeletek alkotásénál, ipari kihágásoknál és adóügyekben : intézik a védjegyügyeket, származási, széllifóképességi bizonyítványokat és mindenféle igazolásokat állítanak ki, eljárnak az egyes iparosok ügyeiben is mindenféle hatóságoknál. Vájjon képzelhető e, hogy ezt a munkát, amely a helyi viszonyok és egyéni körülmények ismeretén alapul, a Budapesten székelő centrális szerv el tudja végezni? Ha az iparosság kiválik a kamarából, hova fog a püspökladányi vagy szőregi iparos adóügyben vagy közszállilési ügyben fordulni? Ki fog a segéd nélkül dolgozó iparosok forgalmi adó átalányozásának vagy haszonkulcs százalékának megállapítása ügyében a szegedi vagy makói pénzügyigazgatósággal tárgyalni ? Az Országos Kézműves Kamara? Ilyent csak a viszonyok teljes nemismerése alapján lehet állítani. Es célszerű-e, mikor az egész kormányzati politika a decentralizáció szükségességét hangoztatje, a jelenleginél jóval nagyobb teherrel egy olyan intézményt alkotni, amely bizonyos vonathozásokban a vidéki érdekeltséget egyszerűen felszippantja 1 Nem ez a?, amire az iparosságnak szüksége van. Ha már intézményes reforrrot akarunk csinálni, akkor a reformot a kisiparosság legsajátabb intézményeire az ipartestületekre kell alapítani. Ezeket kell jövedelrreik emelésével ugy átszervezni, hogy a kisipari ügyek intézésére tényleg alkalmas szervekké alakuljanak ét. Ezeknek a iefejébe pedig fel keli állítani ez ipartestületek hozzájárulására alapított iperlesiületi központot, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium által elkészített törvénytervezet országos kézműves testületnek nevez. Enr.ek feladata volna az ipartestületek irányítása, ellet őrzése, országos ipercskongresszusok rendezése és állásfoglalás olyan kérdésekben, melyek az egész kézműves iparosságot egyetemlegesen érdeklik. Es az intézmény arónyiag csekély kölíséggel megalkotható volna. Igaz, volna egy nagy hibája, titkos ambíciók számára nem nyújtana elhelyez kedesi lehetőségeket. Magam részéről lelkiismereti kérdésnek tekintettem, hogy ezt nyíltan elmondjam. Egyénileg a kézműves kamera felállítása engem nem érintene, legfeljebb utána kevesebb voina a munkám. De épen ezért elhiheti nekem minden iparos, hogy feltétlenül éidektelenül és őszintén beszélek, mikor azt mondom, hogy a kisiparosságnak a kamarákból való kivonása a kisiparosokra járna a legsúlyosabb következményekkel. 120000ember jelenlétében lepleztéK le a newyorKi Kossuth-szobrot fl leleplezés pillanatában 21 ágyúlövés hangzott el — Nem sikerült a Kommunisták ellentüntetése Newyork, március 16. (Reuter) Ma voit Ntwyork magyar napja, melyre sok ezer megyar gyűlt össze Amerika minden részéből. A magyarok — élükön a delegációval — ünnepélyes menetben vonultak végig a City főútvonalán a Hudson partjára, melyen a le- | leplezendő Kossuth szobor áll. Az útvonal mentén gyülekezett embertömeg hangos üdvözlésekkel köszöntötte a menetet. A zenekar a Kossuth nótát és más magyar nemzeti dalokat játszott. A szobor körüli emelvényeken többszáz newyorki előkelőség foglalt helyet, A menet élén rendőrség lovagolt s az útvonal mentén rendőrkordon állott, ezúttal azonban a tüntetőkkel nem volt dolga a rendőrségnek s igy minden erejét arra fordíthatta, hogy visszatartsa a lelkesedő tömeget. A szobor körül, Walker polgármester, Perényi Zsigmond báró, Sipőcz Jenő polgármester, Czukor Adolf nagyiparos, Berkó Gézáné, az Amerikai Magyar Népszava kiadója foglaltak helyet. Százakramenő koszorúk díszítették a szobor talapzatát, közöttük Széchenyi gróf, a magyar kormány, Perényi Zsigmond báró, a képviaelőház, a felsőház, a felekezetek és társadalmi egyesületek koszorúi, Az ünnepségnek érdekes jelleget adott, hogy a szobor talapzatára a zempléni Monok községnek (Kossuth szülőfalujának) a 14 magyar vérmegyének és a 25 amerikai államnak földjéből helyeztek, melyeket előzőleg a különböző felekezetek papjai megáldottak. Ezt a földet részben a szobor alatt helyezik ei részben pedig vissza fogják hozni Magyarországba. A szobor leleplezési ünnepsége mintegy 1200CÍ) néző jelenlétében folyt le. I yen nagyszámú embertömeg Newyorkban még egyetlen szoborlelepiezésen sem vett részt. A nézők sorait az amerikai magyarság magyar ruhái tették szi nesse. A leleplezés pillanatában 21 ágyúlövés dördült el. A lömeg egetverő éljenzésbe tört ki. Az ünnepség első szónoka Perényi Zsigmond báró voit, ezután Wál ker newyorki polgármester, Szé chenyi László washingtoni magyar követ, Owen szenátor és végül Sipőcz Jenő polgármester mondott beszédet. Az ünnepség tartama alatt két fiatal hölgy régi nemzeti viseletben állott a szobor két oldalán, még pedig egyik mint miss Amerika, másik mint miss Hungaria. Megállapítható, hogy az ellentüntetés egészen jelentéktelen volt és a néhány kommunista csúfos kudarcot vallott azzal a szándékával, hogy zavart keltsen. Az amerikai lakosság tömegei mindenütt meleg szimpátiával fogadták a magyar zarándokokat, ahol csak találkoztak velük. Elavult tipusuak voltak a szentgotthárdi gépfegyverek Párizs, márc. 16. Briand a minisztertenécsban U£y nyilatkozott, hogy a Szentgotthárdon lefoglalt gépfegyverek nem uj, hanem régi és elavult tipusu gépfegyverek s hogy eddig még semmi pozitív tény nem merült fei arranézve, hogy a szállítmányt tényleg Magyarországnak szánták. Az optáns perre vonatkozólag kijelentette, hogy annak, hogy az ügyet Romániára nézve kedvezőtlenül intézték el, tisztán Titulescu magatartása az oka, kinek nem sikerült megnyerni Olaszország támogatását. Carot Romániába utazott? Párizs, márc. 16. A Petit Journal szerint a Daily Mail levelezője jó forrásból arról értesült, hogy a genfi események hatása alatt Károly herceg teljesen kibékült anyjával és senkit sem lep meg, ha a herceg Románia felé kelt titokban útra. A herceg ugyanis most hagyta el Nizzát. Március 15-ike Békéscsabán Valamennyi társadalmi egyesület I^IKesen ünnepelte meg a szabadság napját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szokatlanul nagy tömeg jelent meg az idei március tizenötödikén a Kossuth szobor előtt, amelynek talapzatéi ól Kohut Pál polg. iskolai tanár tartott lelkesítő beszédet, majd dr. Medovarszky Mátyás helyettes polgármester helyezte el a város koszorúját, mig a többiek a helyi testületek, leányegyesületek, társadalmi egyesületek nevében adtak kifejezést a márciusi ifjak emléke iránt való hódolatuknak. Este a csabai ifjúság és a leventék, cserkészek sorfala között katonazenés lampionos menetben vonultak végig az Andrássy uton és a Fő téren, ahol a Kaszinóépület erkélyéről Horváth Jenő tanár tartott hozzájuk gyújtó beszédet, mig az ipartestületnél Rom~ váry Ivándr., a Polgári Olvasókörnél pedig Kimer Gusztáv. Este a leg'öbb társadalmi egyesületben ünnepi vacsora voit. A Kaszinóban dr. Banner Benedek volt az ünnepi szónok, aki rendkívüli figyelem közepette érdekesen fejtegette március tizenöt nemzeti ünneppé avatásának a jelentőségét. A beszéd végén javaslatára elhatározták, hogy a Kaszinó megkeresi a város képviselőjét, dr, Bud János minisztert, tegyen indítványt a parlamentben március 15-én a kötelező munkaszünet elrendelése végett. Az Ipartestületben 100 teritékes vacsora keretében mondotta el ünnepi beszédét Rell Lajos dr, kinek klasszikus veretű beszédét Kovács Mihály ipartetületi elnök köszönte meg. Féltizenegy órakor az Iparos Dalárda Karátsony Józsel elnök vezetésével kereste fel az Ipartestületet, hol Horváth Mihály üdvözlésére Kovács Mihály válaszolt. A Polgári Olvasókörben az idén is nagyméretű bankett keretében ünnepelték meg március 15-ikét. Az ünnepi vacsorát az Iparos Dalkör „ Hiszekegy " e vezette be*
