Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-02 / 51. szám

«taafca f 1928 márcins 2 Péntek 55-t éMim, ől-ik «á® PÜLITIIJI NáPILáP m/ má m********* ******** ** ****** aOttfimtéBl díjak . Katybra és vidékre postán ktkldve: ivt« 6 pangó, egy bónapts 2 pengő, uyonként 10 fillér ed­Pélöá­FőiMrkesxtő: Dr. CyfaxMrm Fwalí* swirkesitíí i ftlHpplayl Siatoai Xsileftiiionfciii: 7 S»rk«wlő*ág é* kiadóhivatal: Békét nsr bar. II. kesfilot Ferenci Jóaasí-tér 20. iáim alatt, Hirdeiés dljaiabés nerint. Jládosi/ és Beniczky is kegyelemben részesül Budapest, mérc. 1. Az amnesztia rendelet következtében Nádosy és a frankper elitéltjei, továbbá Beniczky Ödön is kegyelemben részesülnek és a Népszavának csaknem valamennyi nemzetgya­lázási és tiltott közlési pere Í3 amnesztia alá esik. Elfogadhatatlan a román javastat Budapest, mérc. 1. Gróf Beihlen István miniszterelnök ma délelőtt a képviselőház folyosóján ugy nyilatkozott, hogy semmi szin alatt sem fogadható el tárgyalási alapul a romén kormáy javaslata a magyar—romén optáns perben. A javaslatról máskülönben más­ként, mint elilélőleg nem is lehet nyilatkozni, egyébként majd Ap­ponyi fog róla beszélni Genfben. Életmentő irodát állítanak fel Budapesten Budapest, márc. 1. Megtörtén­tek az előkészületek a rendőrsé­gen az életmentő iroda felállítá­sára. Az iroda hivatása lesz az életuntak anyagi támogatása, ál láshoz, foglalkozáshoz juttatása és a betegeknek kórházi elhe­lyezése, stb. Egy évi és 6 havi börtönt kapott a Ijalálgyár tulajdonosa Budapest, mérc. 1. (MOT) Ezer­kilencszázhuszonhárom évi április hó 19 én a Fecske-utca 45. számú házban Schneller Mór celluloid fésügyárában az ott felhalmozott celluloid lángreborult és robbanás szerű detonációval lángbaboritotta az egész műhely helyiséget. A mun­kások menekülni igyekeztek, de a gyilkos gázoktól elveszítették esz­méletüket és tizenöten részint az elszenszenvedett súlyos égési se­bekbe, részint gózmérgezésbe be­lehaltak. Az ügyészség Schneller ellen gondatlanságból okozott 15 rendbeli emberölés vétsége és 4 rendbeli súlyos testisértés vétsége cimén indított eljárást. Schneller azzal védekezett, hogy a szeren­csétlenséget maguk a munkások okozták, mert a le^szigo'ubb tila­lom ellenére is dohányoztak. A törvényszék Schnellert 3 évi fog­házra ítélte. Felebbezés folytán a tábla ma foglalkozott az üggyel és Schnellert 1 évi és 6 hónapi bőrtönre ítélte. Beterjesztettél^ a magyar magánjogi Kódex törvényjavaslatát fl megalKotandó törvényneK messze századoKra Kiható jelentősége van a birtokjoggal, a telki és szemé­lyes szolgalmakkal, a jelzálog­joggal és zálogjoggal. A 820. § ra terjedő kötelmi jogi rész néhány bevezető szabály után a szerző­désekkel, a kötelmek tartalmával, a követelések és tartozások át­szállásával, megszűntével és el­évülésével foglalkozik és meg­állapítja a tiltott cselekvényeket. A törvény befejező része 406. §• ban az öröklési jogot szabályozza. A záró rendelkezések kimondják, hogy az életbeléptetésről külön törvény fog rendelkezni, azért hogy az átmeneti szabályokkal összhangzásba lehessen hozni. A törvény megalkotásánakmessze év­századokra kiható jelentősége van. Budapest, márci JS 1. Pesthy Pál igazságügy miniszter a képviselő ház mai ülésén beterjesztette a magyar magánjogi kódexet tartal mazó magyar polgári törvénykönyv törvényjavaslatát, amely 2671 § terjedelemben felöleli az általános magánjog egész jogterületét. Ed­dig ezen a téren irott jogszabá lyaink csak egyes részletek tekin­tetében vanr.ak. A jogszabályo­kat rendszeresen összefoglaló kó­dex hiányában eddig bíróságaink Verbőczy István Hármaskönyvé­nek, az évszázadok folyamán ki jegecesedett magyar szokásjognak, részben a XIX. század elején ke letkezett Osztrák Polgári Törvény­könynek alapján ítélkeztek, amely £Z abszolutizmus idején volt ha­tályban és amely rendelkezései­nek egyrészét az Országbírói Ér­tekezlet kifejezetten is fenntar­totta, kiegészítve a régi magyar jogból vett szabályokkal. Az egy­séges magyar polgári törvény­könyv hiánya mindazonáltal igen erősen érezhető volt, mert igen sok esetben jogbizonytalanságot okozott és megnehezítette a nem­zetközi kapcsolatok létesítését. E kódex megalkotására vonatkozó törekvéseknek négy évszázadot meghaladó múltja van. Legutóbb 1895 ben I. Ferenc József ren delte ei a magánjog kodifikálását. Szerkesztőbizottság alakult meg, melyek munkájának eredménye 1913 ban a törvényhozás elé ke­rült. A javaslat törvényerőre emel­kedését azonban a háború és az azt követő események meggátol­ták. Az alkotmány helyreállítása után 1922-ben a kódex előkészítő munkálatai újból megindullak és Szászy Béla igazságügyi államtit­kár vezetésével több, mint 4 éven át átdolgozták az 1913 as javas­latot, melynek szövegét magyaro­sabbá, világosabbá, könnyen ért­hetővé tették. A törvényjavaslat első 7. §*a általános bevezető szabályokat tartalmaz, melyek után a törvény­könyv négy részre tagolva szabá lyozza a magánjog egész rend­szerét. Az első rész 423. § ban a személyi, családi és házassági vagyonjogot szabályozza, intéz kedik a szülői hatalomról, gyám­ságról, gondnokságról, felöleli az egyesületi és alapítványi magán­jogot is, de érintetlenül hagyja ez eljegyzésre, házasság meg­kötésére és megszüntetésére vo­natkozó eddigi rendelkezéseket. Az 514 § ból álló második rész a dologi jogot tartalmazza és a tulajdonjogra vonatkozó szabá lyoktt foglalja egybe. Foglalkozik fl képviselőház ünnepelte a Kormányzót Zsitvay Tibor és Pesihy Pál beszéde — flz igazságügy­miniszter beterjesztette a magyar magánjogi Kódex törvényjavaslatát Budapest, mérc. 1. A képviselő ház mai ülését ünnepi enunciá­cióval nyitotta meg Zsitvay Tbor elnök abból az alkalomból, hogy ma ven nyolcadik évfordulója an­nak, hogy az ország nagybányai vitéz Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. Fél 11 után szólaltak meg a gyűlésterembe hivó csen­gők és a jobboldal és a közép padsorai csakhamar benépesültek. Amikor Beth'en István gróf mi niszíerelnök vezetésével a kor­tagjai is elfoglalták helyeiket, Zsit­vay Tibor elnök a következő be­széddel nyitotta meg az ülést: Tisztelt Képviselőház I Fárad­hatatlanul munkás napjaink so­rozatában megállunk ma egy pil­lanatra, a nemzet napszámosai, hogy hódolattal, hűséggel és lel­kesedéssel tekintsünk fel a magyar jövő legelső munkásának, Magyar­ország kormányzójának magas személye felé. A képviselőház tagjai e szavaknál felállottak és hosszasan tapsolták és éljenezték a kormányzót, majd Zsitvay Tibor elnök igy folytatta beszédét: Ma nyolc éve, hogy a magyar nép legszélesebb rétegei választotta első nemzetgyűlés szuverén elha­tározása az ősök hagyományos péidéja nyomán Hunyadi János és Kossuth Lajos kormányzói szé­kébe emelte nagybányai vitéz Horthy Miklós fővezér urat, aki­ben az ország bizo reménysége eleddig ismeretlen egységben for­rott össze és a viszálykodásban gyakorlott magyar végre egyszer tapasztalhatta, hogy a pártpolitika fölé emelkedő egység olyan erő, amely egy halálraszánt nemzetet is képes uj élet felfelé törő útjaira emelni. (Ugy van. ugy van 1 He­lyeslés minden oldalon.) Jött a nemzet hívására a kormányzó, hogy a káoszból rendet teremt­sen. (Élénk tetszés és taps.) Ma munkaközben egy ünnepi pil­lanat megszentelt fohászával és örökös hálával gondol a nemzet legelső választottjára, hogy azután az ő példája nyomén el nem lan­kadó munkával és hittel küzdje át a dolgos hétköznapokat. Tör­vényhozás és nemzet egyesül ab­ban a kívánságban, hogy adjon a magyarok Istene Őfőméltóságá­nak egészséget, a nemzetnek pedig egységet és kitartást. Hosszantartó éljenzés és taps. Az elnök ezután felhatalmazást kért a Háztól, hogy a mai évforduló alkalmából a Ház érzelmeit és jókívánságait a kormányzó előtt tolmácsolhassa. A Ház a felhatalmazást megadta. Majd Pesthy Pál igazságügy­miniszter állott fel szólásra és a következőket mondotta: Ma 8 éve annak, hogy a kormányzó kormányzói székét elfoglalta és proklaméciót intézett a nemzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom