Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-01-15 / 12. szám

2 B£K£8KE«YE1 KOZÍM Békéscsaba, 1928 január 15 Báli rnhaselymek a legújabb színekben, selyemcsipkék minden szélességben KÜLPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA tudományban, akár iskola, akár gazdasági előadások, akár pedig szakkönyvek és folyóiratok segítségével. Tanuljunk az eddiginél többet és akkor lelkünk fogékony lesz minden ujitás iránt, akkor megértjük azt, hogy az olcsóbb és jobb termelés nemcsak önmagunk jólétét, de az egész ország boldogulását jelenti. fl szarvasi kjsgazdáK a BéKésmegyei Közlönyhöz CA Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny január 8-iki száméban mTársadalmi és felekezeti villongások Szarvason" cimmel egy cikk jelent meg szaivasi tudósítónk teliéből. A cikk a Tessedik intézet felavatásával kapcsolatban szóvátette azt a kis* gazda sérelmet, hogy a par excellent kisgazda érdekeket szolgáló intézet felavatási ünnepségéről éppen a kisgazdákat zárták ki. Félreérthetetlen ül állapttja meg a cikkiró ezt a kisgazdák cn esett méltánytalanságot. Csodálatosképen a szarvasi kisgazdakor vezetősége ebbe a cikkbe mégis az ellenkezőt igyekszik belemagyarázni. Nem tudjuk ez a tény sEándékos-e és valamely célt takar, vagy pedig egyszerűen csak felületesség ? A mai postával érkezett ugyanis Kresnyák Pál levele, melyet a szarvasi kisgazdakör vezetősége nevében irt a Békésmegyei Közlönyhöz, melyben meglehetős elkeseredett hangon hadakozik olyan állítások ellen, melyeknek a kérdéses cikkben éppen az ellenkezője ven. Miután nevetséges dolot elkövetni nem akarunk, épen azért a sorokat nem is közöljük, de leszögezzük a következőket: A szarvasi kisgazdakör vegye elő a kérdéses cikkei és kezdje el figyelmesen olvasni. Első bekezdésében arrcl szól, hogy a szarvasi társadalom régi bölcs vezetői mindig meg tudták védeni a társedalmi osztályok és felekezetek közötti békét. Világos célzást tesz arra, hogy ezt a bölcs vezetést fiatalos, túlfűtött ambíció váltotta fel s ennek következménye lett a szarvasi kisgazdákat ért sérelem. Hogy a cikkírónak tényleg ez volt a gondolatmenete, világosan bizonyítja a cikk második bekezdése, melyben meg is megyalázza ezzal, hogy a Tessedik intézet felavató ünnepségéről a kisgazdákat kuőrt® k, mert azon mindössze néhányat engedtek résztvenni. Tehát épen ellenkezőleg áll a dolog, mint ahogyan a szarvasi kisgazdakör értelmezi: Nem a kisgazdák szítottak a társadalmi ellentéteket, hanem épen azok, akik őket az Ünnepségről jogosulatlanul és méltánytalanul kizárták. Ne vegyék tehát a szarvasi kisgazdák rossz néven, ha kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy cikkünket nagyon felületesen olvasták ét és teljesen helytelenül értelmezték. Ami Kresnyák Pál levelében a megyebálra vonatkozik, szintén nem helytálló megállapítás, amiről épen a szarvasi kisgazdák lehetnek legjobban meggyőződve, akik ép oly élénken átérezhetik egy társadalmi ünnepségről való kizá rés feletti keserűséget, mint izraelita vallású polgártársaik. Ámde Kreunyák Pál levelének azon passzusából világlik ki leginkább a tévedés, amikor azt állítja, hogy a cikk a kisgazdakor vezetőiről mond kedvezőben kritikát. így mér érthető a többi tévedés is, mert valamennyinek ez a tévedés a forrása. Megnyugtathatjuk a szarvasi kisgazdákat és Kresnyák Pált is, hogy amikor a régi bölcs vezetők hiányáról beszéltünk, nem a szarvasi kisgazdakör vezetőségére gondoltunk, hanem a szarvasi társadalom vezetőire. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a szarvasi kisgazdakör vezetősége valóban áldásos és eredményes tevékenységet fejt ki s olyan abszurdumot nem is állíthattunk, hogy a Tessedik-intézet ünnepségeiről a kisgazdákat épen a kör vezetősége zárta volna ki. Legyenek végül a szarvasi kisgazdák meggyőződve, hogy a Békésmegyei Közlöny a jövőben is mindenkor bátren sikra fog szállani az ő minden jogos érdekeikért. F. AVoldoványi János főszolgabíró Képviseli Békést í newyorkj Kossuth-ünnepségen Békés nagyközség képviselőtestületi ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békés község képviselőtestülete e hó 12-én tartott közgyűlésének 37 pontból álló tárgysorozatából kiemeljük a következőket: Községi főjegyző bejelenti, hogy dr. Török Gábor ügyvéd, községi képviselő öszszes viselt bizottsági tagságáról — betegségére hivatkozva — lemondott. Javasolja, hogy nevezett érdemeinek elismeréseképpen — ki több évtizedet meghaladott időn át dolgozott Békés közügyeiért — rendezzen a község egy megfelelő ünnepélyt. A közgyűlés 5 tagot választ az ünnepély rendezésére. Az amerikai Kossuth Lajos szobor leleplezési ünnepélyre, a békési járás képviselőjéül Moldoványi János járási főszolgabírót kéri fel és küldi ki. Az utazási költségek fedezése cimen Békés község 1800, Mezőberény 800 és Köröstarcsa 400 pengőt szavazott meg. Az újonnan szervezett s részben már fel is épített 5 tanyai tanitói állás helyi javadalmát egyenként az összes fizetés 50 százalékában állapította meg. A községi jegyzői kar és tanszemélyzet ama kérelmét, hogy a MÁV arcképes igazolványok megújításához szükséges 16 pengő térítési dijat térítse meg — teljesítette s fenti tisztviselők saját személye és a feleség után esedékes térítési összegeket folyósítja. Polgári leányiskola építési tervének tárgyalásához ujabb építési terv készítésére hivta fel a községi mérnököt. A helybeli Stefánia Egyesület fiókjának azon kérelmét, hogy az eddigi segélynél nagyobb összegű segélyt szavazzon meg — nem teljesítette. Tanácsülés A folyó évi január hó 13 ón tartott tanácsülésben a következő ügyeket intézték el: Iparigazolvéryt kaptak: Lipték Andrásné baromfikereskedés, Sárközi Teréz baromfi-, tojéskereskedő.Csepregi László fogtechnikus, Jendrejcsik János bádogos, Gesztes Árpád kenőanyagkereskedés iparra. Telepengedélyt kapott Leelőssy Albert. Bontási engedélyt kapott Zsilák Mihály. Ezen kívül több, a hétfői közgyűlés tárgysorozatába tartozó ügy nyert előkészítést. Lesz-e Bókésesabán meteorologiai állomás? Az időjárás jelenségei állandóan közbeszéd tárgyát képezik, anélkül, hogy a nagyközönség erről többet tudna, mint amennyit a fővárosi lapok közölni szoktak és amely tudósítás főképpen csak a levegő hőmérsékletére és a. csapadekra vonatkozik. Ma azonban a meteorologia

r, vagyis az időjárás jelenségeinek megfigyelése és az ebből vont következtetés nemcsak a kíváncsiság kielégítésére való, hanem, fontos tényezője ugy a tudománynak, mint a termelésnek, alapja a mezőgazdaságnak, mint például a természetrajz és kémia?, annyira, hogy nélküle modern gazdálkodást nem is lehet folytatni. Hogy mikor vessük el a vetőmagot, az nemcsak a megszokott időponttól, hanem a talaj hőmérséklettől is függ. Ha például a kukoricavetés idejében a talaj olyan hideg volna, hogy a csírázás és fejlődés nem indulhat meg

r jobb, ha várunk és a vetőmagot szárazon a padláson hagyjuk, mint ha elvetjük. A gyapot-* rizstermelési és egyéb kísérletekhez akkor fo& hatunk biztosan, ha ismerjük a napsütés tartamát,, hozzávetőleg kiszámíthatjuk a napnak a földrebocsátott hőmenynyiségét és ez a kalóriamennyiség elegendőnek mutatkozik a gyapot vagy rizs megérielésthez. Békéscsaba, mint az Alföld egyik mezőgazdasági gócpontja,, a meteorologiá terén alig szerepel és nagyon elmarad például a közeli Orosházától, melynek napijelentései a budapesti főintézeí: jelentéseivel vetekednek. Álljon, itt egyik nepijelentés, mint amilyen az ottani összes napilapokéban szokott megjelenni: Időjárás. Az orosházi meteorológiai meg* figyelő állomás jelentése. 1928. január 4. Hőminimum — 21 6 C° Hőm8ximum — ÍO'O C° A föld felszínén — 5 0 C° 20 cm. a földben délben — 1"4 C 30 cm. , + 04 C° 50 cm. „ „ + 2 0 C® lm. „ „ +38 C 2 m. „ + 7 0 C Légnyomás reggel 774.0 mm. este 7732 mm. Napsütés 8 óra Borultság 10% Levegő nedvessége 93% Csapadék 0 0 mm. Szélirány északkelet Időjóslat. Növekedő felhőzettel, kisebb lecsapódásokkal lassú enyhülés. Ezen jelentés nem meríti ki ugyan az összes időjárási jelen«