Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-10 / 58. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1928 március 10 Szombat 55-ik évfolyam, 58-ik ssém / r BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NáPILAP RlöflscUtó Aljak Hatyben 6t vidékre poattn küldve: Begyedírt* 6 pengi, egy hónapi* 2 penjfl. PfidinyoDKént 1Ű fillér. Fi5nerket«tő: Di. GyjbgyM Jánoa Felelő* ixerkeutfi i FIHpplnyl SámtMl Talafonniám : 7 Sacrkeestóaíg él kiadóhivatal: II. kerfllet Ferenci JósaeMír 20. ifim alatt, Htrdatói dijaiabái ezertnt. Chamberlain érdekes javaslata az optánsperben Genf, mórc. 9. (MTI) A ma dél előtti ülésen Chamberlain, mint az optémper előadója a következő javaslatot teijesztette elő: Hívják fel a magyar és romén kormány képviselőit annak elfogadására, hogy a tanács nevezzen ki négy embert a semleges államok képviselői közül és ezekkel egészítse ki a vegyes döntőbíróságot, a bizottségba Románia küldje be bíróját. A kisajátítást szenvedett magyar birtokosok igényét ez elé a bíróság elé terjesszék, Chamberlain ezt a javaslatot csak mint gondolfctot vetette fel, kérve, hogy kollégái nyilatkozzanak ennek tárgyában és hozzátette, hogy csak akkor fogja formális indítvány gya ránt előterjeszteni, ha a tanácstagok egyhangú helyeslésével találkozik, A tanácstagok sorban felszólaltak és a legnagyobb készséggel járultak hozzá a javaslat' hoz, amelyet Chamberlain formális irditvány alakjában is előterjesztett. A kérdés tárgyalásának folytatását a délutáni ülésre halé sztotték, hogy időt adjanak a két fél képviselőinek válaszuk megfontolósára. A délutáni ülés 4 órakor kezdődik. Tlégy évi és íjat hónapi börtönt kapott Pál fi bankár Budapest, március 9. (MOT) Öt hétig tartó tárgyalás után ma hirdette ki a Szemák tanács Pálfi Sándor és térsai bünügyében az ítéletet. A bíróság Pálfit bűnösnek mondotta ki 71 rendbeli csalás és 4 rendbeli sikkasztás bűntettében és 76 rendbeli sikkasztás vétségében és ezért összbüntetésül 4 évi és 6 hónapi börtönre és 10 évi hivatalvesztesre és politikai jogainak felfüggesztésére ítélte. Kardos Andort, a Pálfi bank főkönyvelőjét egy évi börtönbüntetésre ítélte. Bevezetik az egyenruhát a leányiskolákba Budapest, mérc. 9. (Magyar Kurír) A vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben kimondja, hogy a középiskolai leánytanulók öltözködésében mutatkozó divatkilengések meg szüntetése és a leánytanulóknak az egyszerű és nemesebb ruhaviseléshez való hozzószoktatása végett kívánatosnak tartja a kötelező egyemuhaviselet megvalósítását. Ennek a célnak legjobban az u. n. matrózruha felel meg, gazdasági okokból azonban csak a fokozatos bevezetést kívánja alkalmazni. Ezért e tárgyban a leány középiskolák igazgatói hívjanak össze szülői értekezletet, amelyen kellő tapintattal mutassanak rá az egyeniuhavi8eletnek erkölcsi és nevelő hatására és gazdasági előnyeire, figyelmeztetve a szülőket arra, hogy uj iskolai ruha be szerzésének szüksége esetén már a fenti egyemuhát szerezzék be. Az 1930—31. tanévtől kezdve már minden leány középiskolai tanuló ez iskola által előirt egyenruhát tartozik viselni mind az iskoléban, mind pedig ez iskolai élettel össze függő más alkalmakkor. Tlem kap kölcsöntHománia London, március 9. A Times szerint nincs semmi kilátás arra, hogy Románia megkapja a régóta keresett külföldi kölcsönt, az angol-amerikai pénzcsoportokkal folytatott tárgyalások meghiúsultak és Románia nem tudja elszánni magát arra, hogy a Népszövetségtől kérjen kölcsönt. Bethlen megindokolta a Koronázási jelvényedről szóló javaslatot Szabad Királyválasztás a szent koronát ? esetén Kiadják-e a KoronaöröK fl Képviselőház mai ülése Budapest, máic. 8 A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Zstvay Tibor elnök. Napirend előtt Friedrich István szólalt fel, aki kijelentette, hogy meggyőződött erról, hogy a mult nemzetgyűlés folyamán Mayer János földmivelésügyi minisztertől tett ama nyilatkozata, hogy sógorainak ki viteli engedélyt ad, hamis információn alapul és állitása nem fe leit meg a valóságnak. Férfias kötelességének tartja, hogy ezért a Ház előtt megkövesse a földmivelésügyi minisztert. Következett ezután a Szent Korona és koronázási jelvények gondviseléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Illés József előadó ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségessé telték a törvényjavaslat beterjesztését. Propper Sándor szólalt fel ezután. Beszédeben azt mondotta, hogy nem tudja felfedezni a törvényjavaslat benyújtásának szükségességét, miután nem tart senki attól, hogy a Koronát baj éri. Meskó Zoltán : A Szent Korona 1 Propper: Az előadó is igy mondotta. Meskó : Csakhogy az előadó kijelentésének nem volt tendenciózus éle. Propper beszéde után Bethlen /stván gróf miniszterelnök szólalt fel és a következőket mondotta: Az előttem szóló képviselő ur konkrét kérdéseket intézett hozzám. Mielőtt erre felelnék, néhány megjegyzést kell tennem arra a kijelentésre vonatkozólag, hogy Magyarországon jelenleg bizonytalanság van közjogi tekintetben. Ki kell jelentenem, hogy semmiféle bizonytalanság nincs közjogi tekintetben. Propper: Hol a király? Bethlen: Amikor 1920-ban a nemzetgyűlés összeült, első teendője volt, hogy tőrvényt alkotott, amelyben az összes közjogi kérdéseket rendezte. Az akkori nemzetgyűlés a legszélesebb választójog alapján ült össze, olyan választójog alapján, aminő sohasem volt Magyarországon. Zaj a szociáldemokratáknál. Friedrich István : Ezt nem lehet tagadni. Propper: Agyonverték a jelölteket. Zaj az egyeégespárton. Felkiáltások: Mondjon konkrét esetet. Friedrich: Teljes sajtószabadság mellett volt a választás. Bethlen: Az 1920. évi törvényt kiegeszitelte az 1921. évi XLVII. t -c., amely kimondotta, hogy Magyarország az ősi királyság államformáját tartja meg. (Ugy van I) Az ideiglenes rendezés is azért történt igy, hogy lehetővé tegye az államforma helyreállítását. Propper ajzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy mi lette szükségessé a törvény benyújtását. E tekintetben egy, a parlamenten kivül álló személy, gróf Andrássy Gyula is kérdést intézett a kormányhoz egy lap hasábjain, hogy mi indokolja a javaslat benyújtását és a maga részéről azt mondja, hogy valószínűleg a következő okok indokolják : Az e gyik tán az lehet, hogy szabad királyválasztás esetén fél a kormány attól, hogy a koronát a koronaőrök nem adják ki, hogy a királyt megkoronázhassák. A másik indoka az, hogy a kormány megtámad minden független intézményt. Ezeket az okfejtéseket a képviselő ur nem tette magáévá, ő csak azt kérdezte tőlem, hogy mik azok a veszedelmek, amelyek indokolják és szükségessé teszik a javaslat benyújtását. Ennek két indoka van. Elsősorban összhangba kellett és kell hozni az ősi intézményeket a parlamentáris formával. Ilyen intézmény a régi koronaőri állás is. A kétdés sürgős rendezését az tette szükségessé, hogy ámult évben gróf Ambrózy Gyula, az egyetlen élő koronaőr szóvátette a felsőházban az eddigi gyakorlatot és kifogást emelt agyakorlat ellen, Igy jött létre ez a törvényjavaslat, amelyet gróf Ambrózy hozzájárulásával terjesztettem elő. Elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést és a Ház általánosságban, majd később részleteiben is elfogadja a javaslatot. Egyedül Propper Sándor és Pakots József szavaztak a javaslat ellen. Szakszerű tervek alapján végezzük a fásításokat Rerrich Béla szaKvéleménye az alföldi városoK fásitásánaK nehézségeiről — hogyan fásitsuK Békéscsaba főterét és a Ferenc József-teret? IV. Befejező cikkünkben a főtér és Ferenc József tér fásításának módozatairól szólva, mindenekelőtt két részre kell osztanunk a kérdést. Nevezetesen a Szent Istvántér kövezése már készen áll, mig a Ferenc József-tér kövezésére csak ezután kerül a sor. A Szent Islván-tér kövezését, mint tudjuk, szigetszerű sétányok alkalmazásával oldották meg. Igaz, hogy a szigetek aránylag rövidek s igy kimondottan sétányoknak nem is lehetne őket nevezni, mégis a célnak, amennyiben kiaszfaltoztatnak, mint ahogyan azt tervbe vették, többé- kevésbbé meg fognak felelni, ha széleik árnyékos díszfákkal láttatnak el. Feltétlenül hibás az a felfogás, hogy a szí getekből virágos ágyakat csináljanak, mert a virágos ágyak gondozása, szezononként virágokkal újra telepítése rengeteg költségbe kerülne, aminek még az a haszna sem lenne, hogy a levegőt a portól mentesiti, miként a fasorok. Legföllebb arról lehetne szó, hogy szemre szép, színes foltokkal tarkáznák a főteret. Akár kifogják tehát aszfaltozni a szigeteket, akár nem. azokba semmiesetre virágok, hanem díszfák, díszcserjék telepítendők. Egészen más a helyzet a Ferenc József-tér fásításánál, miután itt a kövezés még nem történt meg, miért is annak gazdaságos és a fásítás szempontjából való kielégítő megoldás felett nem késő gondolkodni. Mint tudjuk, ugyanis a Ferenc József-tér csak valamivel keskenyebb a Szent István-térnél s igy művészi szempontból is igen kedvező megoldásokra alkalmas. Formailag is, higiéniailag éa szépészeti szempontból is leghelyesebb megoldás az lenne, ha a tér két gyalogjáróját egy-egy fasor szegélyezné. A gyalogjáró szélétől kezdődne a jobb és bal-