Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-09 / 57. szám

2 BEKFLSWEGYII EÖZTÖHT Békéscsaba, 1928 március 9 Hi történt a kereskedelmi alkalmazottak februári gyűlésén ? A Körösvidék mai számában a KAOSz helyicsopoiíjának titkára nyilatkozatot tesz, mely szerint azok a kitételek, melyeket a febr. 3 iki gyűlésükön a központi kiküldött a csabai főnökök ellen használt s melyeket én a füszerszakosztály ülésén tolmácsoltam, legjobb tudomása szerint nem történtek meg. Minthogy az általam mondottakról a titkár ur csak hallomásból, közvetve bir tudomással, az ügy tisztázása végett m ndenek előtt szükségesnek tartom a pes'i kiküldött beszédéből azt a részt idézni, melyet a kereskedők joggal sérelmezhetnek és ez a következő : „Nekik (t. i. a főnököknek) nem fontos, hogy az alkalmazott művelődjön, olvasson, ismereteit gyarapítsa, elég, ha megtanulja, hogyan kell a rőfnél a mértékkel egy kicsit elcsúszni, hogyan kell a visszahozott árut kicserélni vagy selejtes^ árut a közönségre rábeszélni 1" Ez egy részlete volt annak az indokolásnak, amellyel az előadó a vasárnapi üzleti zárásnak az alkalmazott szempontjából való szükségességét megvilágította. A kitétel nem kifejezetten a csabai kereskedők ellen, hanem általánosságban a főnökök ellen hangzott el. Ez a kitétel volt az oka annak, amint azt közvetlenül a gyűlés után többek előtt hangoztattam, hogy a gyűlésen nem szólaltam fel. Pedig szándékomban volt a vasárnapi zárás ügyét objektíve megvilágítani és mentesíteni egy pár egyoldalú tévedéstől, mint amilyen pld. az, mintha ebben a kérdésben a főnökök és alkalmazottak között megállapodás vagy pláne — mint mondották — szer ződés állana fenn. Az elhangzott kitételt azonban igyekeztem diszkrété kezelni abból a felfogásból indulva ki, hogy a pesti ur propaganda beszédének elsiklásáért nem felelgetnek a csabai alkalmazottak. Éppen ezért lapomban sem számoltam be a gyülésiől, nehogy az ellentétek kirobbanjanak. A füszerszakosztályban megkérdeztetve zárt ülésen fejtettem ki, hogy az ilyen kijelentések csak az alkalmazottak iránti megértést befolyásolják károsan. Ezzel szemben Neumann Miksa titkár ur szükségesnek tartotta bizonyára jóhiszemű nyilatkozatával hirlapilag tiltakozni. Étre nem lehetett más válasz tásom, mint a nyilvánosság előtt leszögezni ezt, amit mondtam és amit állok. Fieischer urnák pedig, vagy akár a KAOSz helyi csoportjának módjában van ezek után felelősségre vonni s ha ugy tetszik, a bíróság előtt helyet adni a bizonyításnak. Békéscsaba, 1928 március 8, Dr. Gyöngyösi János a Kereskedelmi Csarnok főtitkára. — Tavaszi harisnyakülöniegességek! Gyöngyflór női harisnya dupla talppal párja 2 pengő francia fátyo harisnya párja 3 pengő bembergi selyemharisnya 4'40 pengő az összes divaszinek ben 1 HAUER NAGYBAZÁR. Szakszerű tervek alapján végezzük a fásításokat Rerrich Béla szaKvéleménye az alföldi városoK fásításának, nehézségeiről — Hogyan fásitsuK Békéscsaba főterét és a Ferenc József-teret? III. Az előző két cikkben elmondotluk. hogy Rerrick Bála szerint, melyek azok a szempontok, melyek figyelmen kivül hagyásának következménye az alfö'di községek ki nem elégítő volta fásítás tekintetében. Ezúttal különösen Békésesaba fásítását vizsgáljuk meg, mennyiben felelnek rneg az előző cikkekben lefektetett követeimé nyeknek. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a város nagy terjedelméhez képest kevés ligettel rendelkezik, bár a meglévő három el^g jól gondozott s a bennük lévő fák is igen jól fejlődnek. Egy ilyen nagyteriedelmü, poros városnak legalább 5—6 ligetének kellene lennie. Miután az adott viszonyok kőzött alig lehet számítani arra, hogy a város belterületén ujabb ligeteket lehetne létesíteni, kettőzött gonddal kellene az utcák javítását intézni. Etekintetben különösen az utóbbi időben történtek is számottevő intézkedések, azonban tulsá gosan egyszerű rendszer alapján. Az intéző körök egyizerüen arra az álláspontra helyezkedvén, hogy a város talajának és klímájának leginkább ez akác felel meg, az utcákon kiirtott öreg akác és esetleg egyéb fajta fák helyébe ismét csak akácot telepiteltek. Attól eltekintve, hogy a régi nagy. terebélyes akácok helyett divatba jött az alacsony, úgynevezett nemes akác, mely éppen alacsonysága és aránylag kisebb felületű koronája miatt nem olyan jó porfogó, mint a régi kifejlett, bár nem nemesitett akácfák, már esek azért sem helyeselhe'ő az utcáknak kizárólag akáccal való telepítése, mert ez nagyon egyhangúvá, mond hatni rideggé teszi az utcák külső képéi. Igen nagy hiba pedig ez egész Békéscsabán, melvnek nem lévén tebb század által kinemesedett, — a művészi fejlődést visszatükröző és annak megfelelő rendezése, a város sivár telepszerűségét csak még jobban kiélezik a teljesen egyforma akácok. Békéscsabán a város aránylae kis szivét leszámitve, minden ház, minden utca egyforma Ez az egyformaság különösen sáros őszi és tavaszi, vagy forró nyárban mint nyomasztó teher fekszi meg az ember lelkét, elfÓ9Ítja, mig az utcákon örvénylő por ugyanakkor az ember tüdejét bontja el. A mai kor ideges emberének keresve sem lehelne kevésbbé megfelelő lakóhelyet találni Békéscsabánál. Mindezek után önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy hét tény leg miért is nem fordítanak nagyobb gondot utcáink megfelelő fásítására ? Ugyanakkor azonban mér eleve vissza kell utasítanunk azt a feleletet, hogy városunk talaj és éghajlati viszonyai kizárólag csak ez akácnak megfelelőek. Éppen azért tehát ezt kell mondanunk, hogy ha ebben a városban nem akad olyan szakiékintély, aki ebben a kérdésben bátran merne véleményt nyilvánítani, vagy akinek a szakvéleményét a város közönsége nyugodt lélekkel elfogadhatná, ugy forduljanak Rerricn Béla műépítészhez, az országos kertészeti főiskola igazgatójához, hogy ő adjon utca, tér, stb. fásításainkra tervet és utasításokat, melyeket aztán a városi kitűnően szakképzett kertész hajtana végre. Kétszeresen fontos dolog ez éppen most. amikor főterünk és a Ferenc József tér fásítása felett kell határoznunk. Mindkét teret óriási költséggel burkoltuk, illetőleg fogjuk burkolni s már most meg kell gondolnunk azt is, hogy nem eav pár esztendőre, hanem legalább 50 esztendőre helyesen kell megoldanunk a fásitás kérdését is. Erre nézve több véleménvt hallottunk, melyek közül azt fogjuk jövő számunkban ismertetni, mely a mi speciális viszonyainknak, valamint a Rerrich Béla által lefektetett alapelveknek is legjobban megfelel. (Folytatjuk) Szuggeráló cigányamon yt fogott a esabai rendőrség Sárkánnyal akarta elvitetni éjjel ágyastul egyik „páciensét" (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban irtunk egy kátegyházai kuruzslóasszonyról. kit a gvulai törvényszék kuruzslásért el is itélt. Ennek az asszonynak sokkal veszedelmesebb vetélytársa az a cigányasszony, akit a csabai államrendőrség telt a napokban ártalmatlanná. A csabai rendőrségen ugyanis feljelentést tett Lovas Jtnos békéscsabai kereki tanv 10 szám alatti lakos, valamint Gyurkó Mihálv békéscsabai Vandhát tanya 2355. szám alatli lakos egy cigányasszony ellen, aki tőlük különböző általuk m°fi! nem érthető kuruzslásokkal 60, illetőleg 65 oentíőt. élelmiszereket stb. csalt ki. E'ő adták a feljelentők, hogy a cigányasszonynak különös hatalma volt felettük, sőt Lovasnál ez a hatás még a rendőrségen is észlelhető volt, mert még ott is rosszul érezte magát, szédült és majdnem teljesen akaratnélküli volt. Elmondották, hogy a cigányasszony mindenekelőtt egy pohár vizet kért tőlük, aztán elővett egy spárgát, melyet miután arra kilenc görcsöt kötött, beletett a pohár vizbe és odatartotta a fülükhöz, mondván, hogy ha a viz forrni kezd és a forrást megh állják, ugy megismerhetik jövendőjüket. Mind a ketten világosan hallották a viz forrásának sustorgó hangját. Gyurkónak többek között megígérte, hogy ha mint béres sorsával nincs megelégedve, kocsist csinál belőle. A különös mutatványok után teljesen akaratukat vesztették s mindent, amil a cigányasszony kért tőlük, szó nélkül odaadták neki, bár érezték, hogy csak kénytelenségből és nem önszántukból teszik. Gyurkóné járta meg legjobban a cigányasszonnyal, miután ő férje Anyukám! Jaj de finom és szép ez a kuglóf! Természetes, hisz dr. OETKERféle sütőporral készült. A 172 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OÉTKEE, Budapest VIII, Conti-utca 25. szám utasítását a pénz és élelmiszerek kiadását illetőleg vonakodott teljesíteni. A cigányasszony erre erősen ránézett és szigora hangon rászólt, hogy ha a dolgokat át nem adja éjjel álmában ágyával egy fitt sárkányokkal viteti el. Rövid idő múlva Gyurkóné is a férfiak sorsára jutott s ellenkezés nélkül kiadta a pénzt és élelmiszereket. A rendőrség hamarosan kézre* kerítette a cigány asszonyt Makula Györgvné szül Lakatos Juliánná dobozi cigányasszony személyében. Makuláné beismerte a terhére rótt bűncselekményeket s mesterségének bűbájos 'szerei képen ét is adott egv üveg folyadékot, meg valamiféle kenőcsöt. A rendőrség a kuruzslóügyét áttette a gyulai ügyészségre. Nyolc hold föld árát mulatta el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap az egyik rendőrőrszem botrányos részegségért állította elő a kapitányságra B. Gy. 23 éves sopronyi tanyai lakost. Amikor a fiatalember kijózanodott, szép sorjában elmondotta a következőket : Március 3-*n zsebében 10 pengővel bejött Csabára, hal felkereste M J. nevü ismerősét, akivel eleinte különböző dolgokról beszélgetett. Később M. J. ezt a tanácsot adta neki, hogy adja el nyolc hold földiét, amire B. Gy. rövid gondolkodás után hajlandó is volt. Megkötötték a szerződés! is, melynek értelmében a nyolc hold földet 8)00 pengőért eladja M. J.-nek. Ki is fizették a vételár egyrészéí. B. Gy. a pénzzel beült az egyik csabai vendéglőbe néhány cimborájával és olvan mulatást csapott, hogy a sört 50 üvegjével hozatta. Részegségének egy józan pillanatában 200 pengőt átadott a vendéglősnek, hogy azt másnap adja neki vissza. Innen két autóba ülve, cigányostól elhajtattak a veszeiyi csárdába, ahol tovább folytatták a tivornyázást, majd azt is megunva, vis8zajöltek Csabára, az egyik Barényi-uli kocsmába. Itt azonban már olyan duhaj tempóban folyt a dáridó, hogy végül is az őr-