Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-15 / 37. szám

mm 2 Békéscsaba, 1928 február 15 és statisztikai adatokkal, nyilat­kozatokkal alátámasztott beszé­dében utal arra, hogy csakis kö­telező munkásbiztosiíással lehet enyhíteni a földmunkások helyze­tén. Adatokat ismertet, melyek szerint megállapítható, hogy a tu­berkulotikus megbetegedések és idő előtti elhalálozősok terén Ma­gyarország vezet az európai álla­mok között. A földmunkások ré szére követeli a kötelező munkás biztosítást. Kállay Sándor kéri, hogy a kö­telező munkás beteg- és baleset­biztosítás ügyét ne a földműve­lésügyi, hanem a népjóléti tárca intézze s hogy a munkásbiztosi­tási dijakat egyharmad részben a biztosított, egyharmad részben a munkaadó és egyharmad részben az álíam viselje. Domonkos Rókus (Csongrád), Turi István (Csongrád), Kovács János (Tótkomlós) Rady Bálint Szentes, Tóth Ferenc (Szolnok) járultak még hozzá a határozati javaslathoz. Polonyi Márton (End­rőd) szomorúan színes szavakkal vézólja a földmunkások tartha­tatlan helyzetét, elfogedja a ha­tározati javaslatot és felolvassa az általa elfogadásra kért határozati javaslatot, mely pontosan, pontról­pontra kéri a földmunkások kö­telező biztosításának módozatait. Ezután az elnök délutánig fel­függeszti a kongresszust. y Délután az elnöklést Szeder Ferenc veszi ét. A következő/fel­szólaló Takács József, aki (kije­lenti, hogy az 1920. évi XVIÍJ. törvénycikk alapján létesített me­zőgazdasági törvényes érdekkép­viseleti intézmény jelenlegi szel­leme nem alkalmas arre, hogy a földmivelő munkásság érdekeit megvédje, viszont megállapítható tény az is, hogy ezt az érdek-, képviseleti intézményt a törvény olyan hatáskörrel ruházta fel, amely jogot ad arra, hogy a,­munkabérviszonyok alakulásába^ a munkás és munkaadó közötti jogviszonyból származó ügyekben véleményt mondjon és javasato­kat tegyep. Ezért a földmuhkás­ság érdekében szükségesnek tartia, hogy a földmunkásság kapcso­lódjék bele a mezőgazdasági bizottságok működésébe ás kéri a kongresszus tagjait, hc&y a leg­közelebbi mezőgazdasági bizott­sági tárgyalásra már mo3t készül­jenek, hogy majdan oda megfe­lelő embert válasszanak. Hosszas vita indul meg, mely­nek végeredményeként a kongresz­szus a központ erre vonatkozó határozati javaslatát magáéyá teszi. Szeder Ferenc buzdító szavak keretében zárta be a kongresszust, mely rendben szétoszlott. Legkényesebb íz'ést is kielégítő késs lehérnemüekből ugy színesbe, mint fehérbe dns választék a CS1P­KEÁRUHÁZBAN, Andrássy-ut 6. Ma is üresek voltaK az egyetemek tantermei flz üres egyetemein „csend és rend uralKodiK" Budapest, február 14. A diák­sztrájkot ma folytatták az egye­temeken. A központi egyetem épü­letében csupán a vizsgázók jelen­tek meg, mindössze két tanár jött elősdást tartani, de ezeknek sem akadt egyetlen hallgatójuk sem. A közgazdasági egyetem tanárai közQl senki sem jelent meg elő­adást tartani. A bölcsészeti karon inkább csak a leányhallgatók sé­táltak a folyosókon. Az orvosi karon ma amúgy is szüneteltek volna s21 előadások. A műegye­temen szintén nem voltak elő­adások, csupán a rajzteremben folyt a munka. Az állatorvosi egyetemen is csupán a laborato­riumok teltek meg. Minden egye­temen a legnagyobb csend és rend uralkodik. A vidéki egyete­mek közül Debrecenben, úgyszin­tén Szegeden az ifjúság folytatta a sztrájkot, Pécsett azonban ma reggel megkezdődtek az előadá­sok, csak kisebb hallgatóság I előtt. h Békésmegyei Kereskedelmi Bank magába olvasztotta a Gyulavidéki Takarék­pénztárt s alaptőkéjét félmillió pengőre emelte fl BéRésmeg^ei KeresKedelmi Bank példátlan fejlődése — flz alaptö^eemeléssel az intézet saját tőKéje meg­haladja az/egymillió pengőt, Kihelyezési állománya pedig eléri a 10 millió pengőt A bemutatott zárszámadás sze­rint az évi nyereség 71,900 pangő, amelyből a közgyűlés határoza'a alapján a 100 pengő névértékű részvények után husz pengő osz­talékot fizetnek a részvényesek­nek, mis 11 ezer pengőt tartalékra, 10 ezer pengőt nyugdijalapra for­dítanék. Zsabka István felügyelőbizott­sági elnök a feiügyelőbizottsíg je­lentését terjesztette elő. Minőkét jelentést a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Uiánifl következett a közgyűlés legkiemelkedőbb pontja, a Gyula­vidék Takarékpénztárral való fú­zió és az alaptőkeemelés. Az in difványt Wiesner Jenő igazgató ter­jesztette elő. Abból a gazdasági­lag helyes felfogásból indultak ki, hogy az országnak kevesebb, de annál tőkeerősebb pénzintézete van szükség. A fúzió céljából az eddigi 200 ezer pengő alap­tőkét 3000 darab egyenkint 100 pengős névértékű részvény kibo­csátásával 500 ezer pengőre emelték fel, ugy hogy az intézet saját tőkéje meg fogja haladni az" 1 millió pengőt, kihelyezési állománya pedig a 10 millió pen­gőt fogja elérni. Örömmel állapithatom meg — folytatta előterjesztését Wiesner igazgató —, hogy a javaslat el­fogadása esetén intézetünk a me­gye második legnagyobb pénz­intézete lesz és egyben olyan pozíciót fog elfoglalni vármegyénk közgazdasági életében, mely azt mint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leőnyintézete —merem állí­tani — egyenesen predesztinálja arra, hogy a közel jövőben a vi­déki pénzintézetek első soraiban foglaljon helyet. Alig egy eszten­y (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a részvényesek foko­zott érdeklődése mellett a Békés­tnegyei Kereskedelmi Bank. Ezt az érdeklődést a bank fúziója váltotta ki a Gyulavidéki Taka­rékpénztárral s ezzel kapcsolat­ban az a negvarányu tőkeeme­lés, amely mindössze a hat éve fennálló s a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank halhatós támoga­tása mellett dolgozó intézetet a vidék legszámottsvőbb bankjai so­rába emeli. A közgyűlésen ifjú gróf Merán János elnökölt. Megnyitójában fog­lalkozott a PesSi Magyar Keres­kedelmi Banknak, az intézet pat­rónusának azzal a nagy nemzet­gazdasági érdemével, hogy jelen­tős külföldi tőkét szerzett a ma­gyar gazdasági életnek. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pá­ratlan értékű támogatása tette lehetővé azt a példátlan fejlődést, amelyet a mindössze 6 év óta fennálló Bíkésmegyei Kereske­delmi Bank felmutat. Majd üdvö­zölte a közgyűlésen megjelent Pavlovits Istvánt, a Nemzeti Bank helyi fiókjának elnökét, a Gyula­vidéki Takarékpénztár igazgatóit, a részvényeseket s a közgyűlést megnyitotta. EUőnek Wiesner Jenő igazgató terjesztette elő az igazgatóság je­lentését. A lefolyt üzletévben a Békéscsaba-Városi Takarékpénz­tárral való egyesülés befejezést nyert. A kihelyezési állomány az előző évinek kétszeresére emelke­dett. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bahk hitelnyújtása lehetővé telte» hogy a város és környékének ott jelentkező hiteligényei maradékta­lanul kielégíttessenek. deje annak, hogy a Békéscsaba­városi Takarékpénztár R T-t ol­vasztotta magába intézetünk és amidőn sikerült a Gyulavidéki Takarékpénztár R-T-gal- a vidék eme elit, régi és jóhirnevü pénz­intézetével való faziós tárgyalá­sunk befejezésének eredménye­képen a fúzióval kapcsolatos tőke­emelésre előterjeszteni az igaz­gatósőg javaslatát, mindenképen tanújelét adja az igazgatóság an­nak, hogy részvényeseinek érds­keit ugy mint a múltban, a jövő­ben is szivén viseli. Az alaptökeemeléssel kapcso­latos alapezabálymódositás után megválasztották az uj igazgató­ságot, amelynek tagjai lettek : ifj. gróf Merán János, dr. Debrecseny Lajos, Conrad 0 tó. dr. Biró Béla, Klein Gusfctáv, dr. Podovszky Jó­zsef, Réthy Károly, Sfeinberger Imre, Wiesner Jenő, Reianer Ede, K. Schriffert József, dr. Fischbein Soma és dr. Varga Gyula. A fel­ügyelőbizottság tagjai lettek: dr. Eisenberg Bertalan, Zsabka litván, Barta István, Horváth István, dr. Rell Lajos, Uhrin Károly, Faragó Andor, dr. Sztojanovits Szilárd, dr. sarkadi Márky Barna, Braun Vilmos. Tehát Wiesner Jenőt, az intézet ügyvezető igazgatóját az igazgató­ság tagjai sorába beválasztották. Ezzel az elnök a közgyűlést be­rekesztette. Eredeti „LEÓ BEMBERG" védjegy­gyei ellátott selyem harisnya, vala­mint garantáltan hibátlan príma se­lyem'barisnyák 2 pengőtől kaphatók a CSDPKEÁRUEÁZBAN, Andráisy­nt 6. MMMMAMMAAMWMMfMMMfMTO 7T1 sg alakul a tengerentúli magyarok világszövetsége Newyork, febr. 14. Március hó 16-én, a Kossuth ünnepségek ke­retében megalakul a tengerentúli magyarok világszövetségének new­yorki közpon?i intézete. A szö­vetség felh'vással fordul az Ame­rikában szétszórtan élő magya­rokhoz, melyben egyesülésre és csatlakozásra szólítja fel őket. A szövetség egyedüli célja a Trianon elleni propaganda lesz. Tllkobotcsempész román diplomata Newyork február 14. (Daily Te­legraph) Newyorki jelentés szerint ott nagy port vert fel egy román diplomata és családjának alko­holcsempészet miatt tortént letar­tóztatása. A letartóztatott román diplomata neve Álegra, kit apó­sának házában tartóztattak le nagy botrány közepette. Az ame­rikai rendőrségről azonban kény­telenek voltak a diplomatát terü­letenkívüliség miatt elbocsájtani. A washingtoni román követ a ro­mán kormánnyal ebben az ügy­ben történt érintkezése alkalmá­val azt állította, hogy az amerikai rendőrség brutalitása elhomályo­sítja a szovjet összes borzalmait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom