Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1928-01-04 / 3. szám
2 BÉKÍ8WEGTFI EDZT-OST Békéscsaba, 1928 január 4 Jtumburgi fehér és szines asztalneműek, tjimzett ágyhuzatgarniturák nagy választékban, olcsó árakban ÜLP1M áruház Békéscsaba 2200 P t, négyszobásért 3800—4000 pengő bért kérnek a háztulajdonosok. Á házhelyesek viszont csak most kezdenek építkezni, mindenesetre meg kell tehát várni azt az időt, amikor ezek felépülnek, mert csak akkor lehet megállapítani azt, hogy az általános lakásínségen mennyit segítettek ezek az uj lakások. A felszabadítás lényeges előfeltétele az, hogy a város dolgozzon hi a mai kor követelményeinek megfelelő lakbérleti szabályrendeletet, melyben mindkét felet kielégítően szabályoztassék a háztulajdonos és lakó jogviszonya. Szomorú, hogy bár Békéscsabán köztudomásúan nagyobb a lakásínség, mint a környező városokban, mégis ezokban a lakosságnak még csak eszébe sem jutott hasonló gondolat. Végül különben is csak 43 képviselő hozta a lakosság nagy többségének érdekeit súlyosan sértő és veszélyeztelő határozatot, kérik a törvényhatóságot annak megsemmisítésére. Hisszük, hogy nem hiába. Táiőkeztató birdetmény a házbelyrentieiÉSsel kapcsolatban Minthoty tudomásomra jutott, hogy az eizsebethelyi (jaminai) házhelyierdezéssel kapcsolatban egyesek szándékosan félrevezetik ugy a házhelyhez juttatottakat, mint a csereingatlanokat elnyert házhelymegváltási szenvedőket, szükségesnek tartom a mai kiszállásommal kt pcí-olttben az összes érdekellek tájékoztatása végett a következőket közölni: 1. A csereingatlanok véglegesen és visszavonás né.ktl lettek kiosztva 8 igy téves és rosszakaratú elferdítése a tényeknek az a hi resztelés, mintha a házhelymegváltást szenvedők csak bérben bitnák a részükre kiosztott csereterületeket. Ezért több oldalról hozzám intézett kerdeMe közlóm, hogy a csereingatlanokat elnyeri megváltást szenvedettek a csere ingatlanokon házat és tanyát építhetnek, mert a csereingatlanok közveilenül a házhelyek céljara megváltott területek helyébe adat tak ki a törvény élteimében. 2. Ugyancsak a házhelyhez jut. tatoitak tájékoztatása és megnyugtatása okából közlöm, hogy csupán a beállott kedveződen idő' járás volt az oka annak, hogy az V. kerületi házhelyesek egyrésze még ez ősszel nem lett birtokba helyezve. Ezek az időjárás enyhülésével szintén soron kivül birtokba fognak helyeztetni. Minden ellenkező híresztelés csak alaptalan koholmány. 3. Végül ezúttal is újból fölhívom ez érdekeltek figyelmét a térgyalóbizottségi javaslatomban foglaltakra, amely szerint nemcsak a csereingatlanoknak, hanem a kiosztott házhelyeknek a telekkönyvezésit is javasoltam az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál. Békéscsaba, 1928 január 3. Dr. Szabó István sk., Vözp. kir. járásbiró, a tárgyalóbizottság vezetője1926-ban volt Békéscsabán a legnagyobb természetes szaporulat és 1919-ben kötöttek a legtöbb házasságot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes statisztikát jutaitott hozzánk a város anyakönyvi hivatala az utolsó 30 esztendő népmoz ga'mi adatairól. A statisztika közli a születések, házasságok, halálo zások és a természetes szeporulat számadatait a? 1895 ik évtől egé szen 1927-ig. Érdekesnek tartjuk ezeket a beszédes számokat teljes egészükben leközölni: Év w 5P CM n 03 • M C* ."5 •qi U - 5 3 15 0 3 B C/J 43 ÍC "3 tc „ -aí :0 a :3 1895 344 206 230 1U 1896 1515 350 1027 488 1897 1443 358 859 584 1898 1461 339 1169 292 1899 1514 356 892 612 I9i0 1482 366 949 533 19U1 1425 327 871 554 1902 1494 340 1115 379 19o3 1528 330 10U4 524 19U4 1435 331 1(39 396 19U5 1492 324 1229 263 I9l6 1459 358 1035 424 1907 1479 439 947 532 1908 1525 369 992 533 1909 1590 333 1043 547 1910 1451 371 975 476 1911 1443 376 1032 411 1912 1491 319 8b 9 632 1913 14i 9 327 896 513 1914 1507 212 910 597 1915 938 123 1015 -77 1916 8ul 114 944 -143 1917 711 140 1162 —351 1918 681 237 1225 -544 1919 1(46 591 832 214 1920 1(95 517 818 277 1921 1262 552 994 318 1922 1164 387 920 244 19.3 1097 386 741 356 1924 1(45 374 751 294 1925 11(6 434 658 m 1926 1129 408 620 7U9 1927 1048 399 7t2 346 A statisztikából megtudjuk, hogy a legtöbb volt a születések száma az utolsó 30 esztendőben Békéscsabán 1903-ban, mig a halálozás 1905 ben volt a legnagyobb. A legérdekesebb azonban, hogy a halálozási arányszám a háború óta állandóan csökken, ugy hopy a természetes szaporulat az 1926. évben volt a legnagyobb. Ugyancsak figyelemreméltó, de érthető is, hogy a forradalom zűrzavaros esztendejében, 1919 ben kötötték Bf késcsabán a legtöbb házasságot Beszélgetés Durigó Ilonával (A Közlöny eredeti tudósítása.) Budapesti munkatársunk interjút kért Durigó Ilonától, aki csütörtökön né unk hengversr nyezik. A művésznő a következőket mon doíta munkatársunknak : — Zongora- és énektanulmányaimat a budapesti Országos Zeneakadémián kezdtem mes. A zongoratanéri oklevelet mint Szendy Árpád növtndéke kaptam meg; ez operai tanfolyamot Macecikynénál végeztem. Áiterve azonban a hangversenyérekesnői pályára, további ériektanulás céljából a bécsi Conservatoriumon, majd Frankfurtban Siockhausen. később Belwiels mestereknel fejeztem be tanulmányaimat. 19C6. ota állandóan hangversenyezem a Balkán-országok kivételével Európa minden országában énekeltem. A mult év október havában volt lűG0-ik szereplesem. Legnagyobb sikereim Hollandiébtn, Londonban, Parisban, Svájcban és Né meiorszag nagy városaiban vol tak, hol dalestelyeimen kivül a leghíresebb dirigensek vezetése meliett énekeltem (Nikissh, Mengelberg, Fur wángler, Abendroth, Andrese, Rachmaniniff atb). 1919. óta Svájcban élek és 1921. óta a zürichi Conservatőrium énektanárnője vagyok. — Idehaza, Megyarországon a htboru óta 1925-ben és 1926-ban énekeltem, vidékén csak a háború elolt és alatt. Magyar szerzők müvei mindig vannak műsoromon, ezek között Szendy, Tamay, Dcmény, Kasics és Kcdaly dalait énekeltem külfölden sok helyütt, igen nagy sikerrel; fő.eg a Kodály dalok érdekelték leginkább a sajtót és a közönséget is. (Kodálynak a Psalmus Hungaricussal Hollandiában óriási sikerem volt, ahol az amsterdami kóius magyarul enekelte a szöveget.) — Legkedvesebb zeneszerzőm a dal nagymestere, Schubert, de nagyon szeretem Schumann!, Wolfot, brahmsont és a ma is élő svájci Schoecket, de a dalokon kivül epp oly forró lelkesedéssel énekelem gyönyörű oratorium szerepeimet Bach, Hándel, Hahler, Verdi müveiben, úgyszintén óriási örömöm volt egy pár operai fellépesemben is. Énekeltem Azucenát, Aidát, Cluck O.feumát, ez utóbbit Pesten az Operában, valamint Frankfurt, Krisztiánia, Basel, St. Gallen operák színpadain. — Nagy örömmel jövök újból Magyarország városaiba és azt remélem, hogy fellépésem kölcsönös megelégedéssel a dalművészet dicsőségére a hangverseny élethiveit fogja szaporítani. A közigazgatás ni éve ii. (A Közlöny eredeti tudósítása.)' A jelenlegi csonkaországnak elsősorban minden tekintetben olyan uj közigazgatási tőrvényeket kell alkotni, ho«y azok a Nagymagyarorszagnek is mefcfeleljenek,, tehát a demokratikus s amellett a közhatalom gyakorlásának erejét és tekintelyet minden tekintetben magukban foglalták s az államhatalom által is könnyen ellenőrizhetők legyenek. Ezt csakis egységes szervezettel, az államosítással vélik leginkább elérni a kormány részéről. Ámde a demokratikus közigazgatást épp jgy nem lehet állam áítal kinevezett hivatalnoki apparátussal elérni, amint nem lehet a mai kormányzati autonómiában szervezett függő hivatalnoki kar szolgálatával teljes hatékonysággal működni az államhatalom javáraÉppen ezért épp u&y nem tanácsos a mai kormányze.ti eu'o^ romiérak minden átriienetnélküü nagyobbmérvü megszüntetése az államosítás áltoi, mint az autonómiának olyan mérvű kibővítése, amely a jelenlegi átmeneti népmüvelódési korszakban végzetszerű lehetne. így tehát a jelenlegi kormányzati autonomia fenntartása melktt az önkormányzati tisztviselőket kell állásukban áiiandosiiani és tekintélyüket, amelyet a világháború, forradalom és szanálás alatt részben elvesztettek,,, teljességében visszaszerezni. Ennek elérésénél elsősorban az önkormányzati testületekre kell tekintenünk. Nagy hiba lenne, ha az önkormányzati testületek összeállításé nál a virilisjogot megszüntetnénk és a képviseletek felet a legtöbb adót fizetők maguk választanák, mert ezzel a nagybirtokosok, akik legtöbb adóval és mindenesetreértékes tudással szolgálják a hazát, majdnem teljesen kimaradnának, mert ebben az eseiben a többségben levő kisebb virilisválasztók jönnének be majdnem teljes számban. Ép azért a képviseletek egynegyed részénél fenn kellene tartani átmenetileg a viiilizmust, egynegyed részében a választott virilistákat, a másik felében arányosan választás utján a kereskedő, iparosertelmiségek csoportja és munkásosztály foglalna helyet az önkormányzati testületekben. Valljuk be őszintén, hogy ez alábbi négy társadalmi csoport nincs oly mértékben képviselve, mint ahogy az állam fentartásához adózasával és munkájával hozzájárul. A vérmegyei önkormányzati képviseletnél arra kellene tekintettel lenni, hogy minden csoportba aránylagoson a legkisebb faluból is legyen képviselet, mert jelenben a kisebb falvak úgyszólván képviselet nélkül vannak. (Folytatjuk)
