Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-01-01 / 1. szám

Békéscsaba, 1928 január 1 BfttEBMKem KWMm Tm k. Báli ruhaselymek a legújabb színekben, seiyeracsipkék minden szélességben RULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA Sik lettek a Mnnkásbutositá Pénztár orvosai ? A népjóléti miniszter a gyulai kerületi pénztárnál kezelőorvosokká kinevezte Takác^v L^joit, Friedrnann Bernátot, Gombkötő Ferencet, ífj. Follmann j4nost <Gyula). Gáliná Egrereich Mária Gyulai József szanntóriumj«Zimmer Jenőt Gyulavár. Godán Ferencet Doboz, Timár Károlyt Kétecyháza, Tits Józsefet UjkicrvÓP. Vas Vilmost. Donner Lászlót, Győrfi Györgyöt, Kultsár Sándort. Komássy Mihályt, Wagner Dánielt. SzeberényiJánost, Jeszenszky Pált, Fran• cisci Dánielt Békéscsaba, Benedek Bélát Gerendás, HUzai Samut, Jarolin Nándort, Zel^nka Lajost Orosháza. Földessy Zoltánt Szentetornva, Túri Györgyöt Tótkomlós, Pokorny Lajost Csorvás, Huják Lisslót Gádoros, Lánc Jenőt Nagyszénás, Faragó Mórt. Takács Gusztávot Szarvas, Szerényi M. Ivánt Békéssztandrás, P^p Andrást Öcsöd, Deseő Antalt Kondoros, Mezei Lajost és Sarkadi Mórt Békés, Berényi Károlyt és Karay Gusztávot Mezőberény, Nuszbaum Károlyt Szeghalom. Salzmann Aladárt Körösiadány, Domokos Kálmánt Füzesgvarmat. Katona Gábort Vésztő. Nagy Pált és Bartha Gusztávot Gyoma, Kovács Pétert Endrőd. Noll Viktort Elek, Manriheim Zsigmondot Meggyesegyháza, Balog Imrét Nagykamarás. Márczy Róbertet Zsáka, Herbs Bélát Báránd, Fekete Pétert Biharnagy bajom. Törő Istvánt Szerep, Izsóf Ferencet Bihartorda, Braun II^sí Biharkere-iztes, Balogh Lajost Baregboszörmény, Szőke Gyulát Kornádi. Baranvai Jenőt Okáhy, Sán dor Dezsőt Zsadány, Schra ?ibek Károlyt Kötegyán, Reichenb^ch Józsefet Biharugra, Mayer Vilmost Geszt, Szilvásy Bélét és SDitzer Sándort Sarkad, Nagy Belát Meggyesbodzás. Bournál Jánost Kőröstarcsa. Tudományos megvitatás tárgya lesz a szarvasi hibás cimer (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szegény megboldogult Tes3edik nek sehogy sincs szerencséje. Emlékének méltó megőrzője lenne a szervasi gazdasági tanintézet, mely büszkén viseli nevét, az épület homlokzatán azonban kellemetlenül hat a hibás nemzeti cimer, melynek hire. sajnos, egész Debrecenig elhat. A hires magyar város szellemi kiválóságai, főleg egyetemi professzorok szerkesztésében megjelenő szépirodalmi és tudományos folyóirat, a „Debreceni Szemle" hosszabb értekezést fog közölni az országban található hibás címerekről, melyek között természetesen előkelő helyet foglal el a szarvasi gazdasági iskola cimere is, meiynel a korona es a pajzs méretaránya tartalmazza a Iegsu lyosabb eimintózést, kiír a cimer körül hflsznált díszítés, ha sulyo sabb kiíogés alá nem is esik, de fe'tétlen izlésnélküli pótlása a szokványos díszítésnek. Amennyiben a tárgyilagos, szakszerű birálat ténvleg bebizonyi taná a szarvasi Teísedik intézet nemzeti címerének hibás voltát, ugy feltéllenül szükségessé válik annak haladéktalan korrigálása, meri az még's csak abszurdum lenne, hogy elsőrangú állami épületen elhibázott formájú nemzeti cimer diszteíenkedjék. husz év alatt a tízszeresére emelkedett a ráKeseteK száma Vájjon Kulturmegbetegedés-earáK? A gyógyítás lehetősége (A Knzlönu eredet' íudő«itftíia.) A rák-kérdés a legutóbbi esztendőkben igen erősen homlokterébe került az érdeklődéseknek, ugy, hogy nemcsak rák-bizottságok és hatalmas intézmények alakultak meg a müveit államokban (végre maglehetősen primitív formában Budapesten is), nemcsak a tudományos világ érdeklődését csigázták fel ennek a veszedelmes betegségnek keletkezési formái és gyógyítási lehetősége, hanem bőven foglalkoznak vele a nem orvosi szaklapok, sőt igen intenziven a napilapok is. A Bézésmegyei Közlöny egyik ünnepi számában is jelent meg közlemény, mondhatni népbetegségről, melyből a kulturált Angliában is 1550 esik 1 millió lakosra és mert a közlőitek túlságosan népszerűen voltak megírva, elhatároztam a rák-problémának a Közlöny olvasóival való megismertetését. 1925-ben és 1926-ban kerültek ki azok az egész világon összegyűjtött statisztikák, melyek oly ijesztő képét adták a rák százalékos szereplésének, főleg az 1904-es és az 1910 es statisztikához viszonyítva. Megtudjuk ezen kötetekből, hogy egyes helyeken a rák-halálozási száma kb. 20 év alatt a tízszeresére emelkedett és különösen a tüdő- és hörgőrák az, mely a régebbi statisztikában szereplő V

2%-ról 10%-ra szökött. Bécsi tudósoktól röppent ki először a gondolat, hogy a rák rémitő felszaporodása a kultura fejlődésével hozható oki összefüggésbe és ugyanaz a kátránytermék: a pflaszter, vagy az autóból kibüzlő benzin lenne az okozó tényező, mint amellyel mesterségesen is sikerült rákot előidézni. Számos statisztikus kutatott egyidejűleg a városok és vidék rákos megbetegedéseinek százalékos összehasonlítása irányában és joggal vetődött fel az a kérdés, hogy vájjon kulturmegbetegedés-e a rák. E kérdésre a választ Weiís chikágói orvosprofesszor adta meg legvilágosabban mélyreható tanulmányai alapján. Szerinte az alacsony kulturáju helyeken nemcsak az orvosok diagnosztikai képességével magyarázható a rákbetegségek kisebb százaléka, de evidenssé válik rögtön, ha megtudjuk, hogy Indiában az átlagos életkor 26'6 szemben az Egyesült Államok 54 esztendejével és hogy a bengáloknál csak 17 százalék éli tul a 40 évet, míg az angoloknál 27 százalék. Már pedig köztudomásu, hogy a rák az öregkor megbetegedése és hogy az 50-től 60-ig mutatja a legnagyobb százalékot. Wells igen érdekes dolgozatának taglalása túlhaladná egy újságcikk kereteit és igy csupán csak frappáns konklúzióját említem meg, mely szerint a rák kulturbetegség azon esetben, ha az öregség is kulturmegbetegedés. Adjunk hálát az orvostudományok fejlettségének, mely lehetővé tette a fiatalkori betegségeknél a halál elkergetését és engedte megélni azt a kort, midőn az álnok nagy ellenséggel a rákkal szembenézhetünk. A rák rohamos terjedésével egyidejűleg a legszorgosabb munka folyik a kórokozó felderítésére és a betegség gyógyítására. Sajnos, az angol Barnard és Cye eredményei is, melyektől pedig a tudományos világ is sok sikert várt, a rosszindulatú daganatoknak csak egy fajtájára, a Rous-féle sarcomára vonatkozott. Megfigyeléseiknek mindenesetre egy igen határozott értéke van : a rákokat nem lehet megjelenési formák szerint skatulyázni, a különféle rákjéleségek előidézéséhez más és más komponens szükséges. A Rous-féle sarcoma ilyen komponense pl. kloroform. Ez a felfogás nem szól ellene az idei Nobel-dijas Fiebiger theóriájának sem, mely szerint svábbogarakkal etetett patkányok nagyrészénél gyomorrákot lehet előidézni, sőt konkludál a kátrány által előidézett rák hipotézissel is, mely azonos jellegű a piszkosságukról hires mexikói szamárhajcsárok gyakori bőrbajával. A régebbi felfogások azonban korántsem tekinthetők még megdöntőiteknek. Éppen a minap olvastam egy közleményt, mely egészen közel jár Wirchov theóriájához, hogy t. j.: a szervezet kialakulásakor eltévedt csirasejtek okozzák a daganatot. Cikkíró még hozzáveszi a Blumenthál-féle felületi feszültség megzavarásának elméletét és kész az uj hipotézis. Ki fogja megcáfolhatni!? Mint fentebb is emiitettem, a daganat keletkezését még mindig homály fedi és a gyakorlat számára ezen theóriák nagy alkotói sajnos semmit semmit sem tudtak produkálni. A rákgyógyitás ma — bár a ráknak egyes formái úgyszólván 100 százalék eredménnyel is gyógyíthatók — még mindig gyermekcipőben jár. Oka ennek természetesen a kórokozó ismeretlen volta. A rák gyógyitó eljárásai: a sebészi és a röntgen. A rádiumkezelés a röntgennel teljesen azonos jellegű, mert a kisugárzás által okozott élettani elváltozások egyformák, amit a gyógyítási statisztikák is igazolnak. A legjobb gyógyulási kilátások az eddigi megállapítások szerint a sebészi és a röntgen kombinált kezelések utján érhetők el. Minden operálható rákos beteg tehát legelőször is operáltassa meg magát és semmiesatre se várjon a röntgen besugárzással a daganat kiujulásáig. Ennek a röntgenbesugárzásnak az a célja, hogy műtét közben a sebész által el nem érhető mirigyeket, melyek a ráksejteknek a fészkei és a nyirokunkat, malyek a ráksejteknek tovavivői, a röntgensugárral elpusztítsuk és ilyenformán a daganatsejtet táptalajától megfosszuk. Azon daganatok számára, melyeknek operálására a sebész már nem vállalkozik a mirigyek nagyfokú megtámadása, vagy esetleg erős lesoványodás, rossz erőbali állapot, vagy más ok miatt, az eg/e*len gyógyító eljárás a röntgen. Éj ez pedig hangsúlyozandó nemcsak a javas és delejes asszonyok kiterjedt prakszisa miatt, de mert intelligens emberek szájából hallott mende-mondák alapján is hatalmas külföldi intézmények lennének a rákos betegségek gyógyítására. Hogy ez persze vagy egy jól megszervezett reklám egyes magánintézetek részéről, vagy egyesek fantáziájának terméke, az annyira nyilvánvaló, hogy magyarázatra nem is szorul. 100 százaiákban sajnos a rák ma még nem gyógyítható, de vájjon 100 százalékban gyógyitható-e a fejfájás, ezen igazán mindennapos betegség, melyet pedig mindjárt a kezdetkor észreveszünk. Tény az, hogy a röntgen statisztikák szerint a bőrrákoknak már 95 százaléka gyógyul és a méh — valamint az emlőrákok gyóra ha a IParöfétában tölti a Szilveszter-estét Mülön termek Váci püspöki fajborok Gazsi muzsikál